Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

A digitális egységes piacon érvényesülő szerzői jogokról szóló irányelv tervezetének 13. cikke értelmében minden az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató (azaz a videómegosztók [pl.: YouTube], a blog oldalak [pl.: WordPress, Blogger, Tumblr], az információs oldalak [pl.: Wikipedia], a szociális média platformok [pl.: Twitter, Facebook], a dokumentummegosztók [pl.: Dropbox, Google Drive], kép és művészeti tartalmakat megosztó oldalak [pl.: Flickr, Instagram, Pinterest, DeviantArt], az online piacterek [pl.: eBay, Vatera], stb.) köteles egy szűrőt beépíteni, ami megakadályozza azoknak a tartalmaknak a feltöltését, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak.

A szolgáltatóknak műszakilag kellene, hogy megoldják a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak kiszűrését még azoknak a nyilvánosságra kerülése előtt.

A 13. cikkel több probléma is van, de ami egy szabadságjogokat védő szervezet számára leginkább releváns, az a szólásszabadság boritékolható korlátozása.

Mi történik, ha a jogszabály változtatás nélkül lép életbe?

Először is a szolgáltatók olyan szűrőket fognak használni, amelyek a lehető legszigorúbban szelektálnak. Kétes esetekben inkább nem fognak felkerülni a tartalmak, hiszen ha ez megtörténik, akkor azért az adott oldal felelősséggel tartozik. Vitatható szerzői jogi kérdéseket nem egy bíróság fog tehát eldönteni, hanem egy algoritmus.

Másodszor, az is nagyon veszélyes, hogy ezek az oldalak és a mögöttük álló cégek monitorozni fognak minden olyan tartalmat, amit a felhasználók fel kívánnak tölteni. Képzelhetjük, hogy milyen adatbázis jön így létre az egyes felhasználókról és milyen típusú adatok kerülnek majd a módszeres monitorozás során e cégek birtokába.

A többi aláíróval együtt azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés aránytalanul korlátozza a felhasználók alapvető jogait és ehelyett más megoldást kellene választani. Alkalmasabb eszköz lehet, ha az érintett oldal a szerzői jogi sérelem bejelentését követően nyomban köteles a sérelmezett tartalmat eltávolítani, hiszen ez csak az azt feltöltő felhasználóra nézve jár következményekkel és nem mindenkire.

A 13. cikkel egyébként nem csak a jogvédő szervezeteknek van problémája. Hét tagállam - köztük Magyarország - és sok akadémikus is tiltakozik a szabály elfogadása ellen. (A tiltakozásokról itt, itt, itt, itt és itt lehet angol nyelven olvasni.)

Az eredeti angol nyelvű levelünk itt olvasható.

Az aláírók névsora megtekinhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Beismerte a köztévé, hogy ismét egyoldalúan tájékoztatták a nézőket!

Ismét egyoldalúan tájékoztatott és hamis információkat közölt az M1 híradója. A köztévé május 14-i délelőtti híradójában szólaltatta meg az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazásokkal kapcsolatban. Törcsi Péter az interjúban azt állította, hogy a TASZ felelőtlenül járt el az üggyel kapcsolatban, és hogy az európai parlamenti választásokat szerette volna befolyásolni. A M1 riportere az üggyel kapcsolatban minket nem keresett meg, esélyt sem adott arra, hogy képviseljük álláspontunkat vagy cáfoljuk az Alapjogokért Központ vádaskodását. Végül fellépésünknek köszönhetően mégis bekerülhetett a köztévé híradójába a mi álláspontunk is.

Ha a sajtó forgathat, a TASZ is forgathat!

Hiába szeretnénk videofelvételeken is megmutatni, hogy pereinkben hogyan ítélkeznek a magyar bíróságok, ezt gyakran nem tudjuk megtenni. A tárgyalótermekben ugyanis csak akkor forgathatunk, ha a tárgyalást vezető bíró ezt lehetővé teszi számunkra. Ez pedig sokszor nincs így.

Azok a bírák, akik megtiltják számunkra a felvételkészítést, mindig arra hivatkoznak, hogy a tárgyalásokat csak a sajtó filmezheti, mi pedig nem minősülünk a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy az olyan „watchdog” típusú civil szervezeteket, mint a TASZ, a sajtóhoz hasonló jogok illetik meg. Ezek a szervezetek ugyanis szintén jelentős szerepet töltenek be a közvélemény formálásában, ezen keresztül pedig a közhatalom társadalmi ellenőrzésében.

du_ho_sharcos_gomb_1_1.png

Emiatt nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, de a civil szervezetek számára tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Azért, hogy ezt a bíróságok is tudomásul vegyék, 2016-ban a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Nézzétek meg videónkat a témában:

Vissy Beatrix

Árnyaltabban kellett volna fogalmazni, akkor nem ülnénk itt

Első fokon 50.000 forint pénzbírságra ítélete a bíróság ügyfelünket, Vágvölgyi B. Andrást egy Facebook posztért.