Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

A digitális egységes piacon érvényesülő szerzői jogokról szóló irányelv tervezetének 13. cikke értelmében minden az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató (azaz a videómegosztók [pl.: YouTube], a blog oldalak [pl.: WordPress, Blogger, Tumblr], az információs oldalak [pl.: Wikipedia], a szociális média platformok [pl.: Twitter, Facebook], a dokumentummegosztók [pl.: Dropbox, Google Drive], kép és művészeti tartalmakat megosztó oldalak [pl.: Flickr, Instagram, Pinterest, DeviantArt], az online piacterek [pl.: eBay, Vatera], stb.) köteles egy szűrőt beépíteni, ami megakadályozza azoknak a tartalmaknak a feltöltését, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak.

A szolgáltatóknak műszakilag kellene, hogy megoldják a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak kiszűrését még azoknak a nyilvánosságra kerülése előtt.

A 13. cikkel több probléma is van, de ami egy szabadságjogokat védő szervezet számára leginkább releváns, az a szólásszabadság boritékolható korlátozása.

Mi történik, ha a jogszabály változtatás nélkül lép életbe?

Először is a szolgáltatók olyan szűrőket fognak használni, amelyek a lehető legszigorúbban szelektálnak. Kétes esetekben inkább nem fognak felkerülni a tartalmak, hiszen ha ez megtörténik, akkor azért az adott oldal felelősséggel tartozik. Vitatható szerzői jogi kérdéseket nem egy bíróság fog tehát eldönteni, hanem egy algoritmus.

Másodszor, az is nagyon veszélyes, hogy ezek az oldalak és a mögöttük álló cégek monitorozni fognak minden olyan tartalmat, amit a felhasználók fel kívánnak tölteni. Képzelhetjük, hogy milyen adatbázis jön így létre az egyes felhasználókról és milyen típusú adatok kerülnek majd a módszeres monitorozás során e cégek birtokába.

A többi aláíróval együtt azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés aránytalanul korlátozza a felhasználók alapvető jogait és ehelyett más megoldást kellene választani. Alkalmasabb eszköz lehet, ha az érintett oldal a szerzői jogi sérelem bejelentését követően nyomban köteles a sérelmezett tartalmat eltávolítani, hiszen ez csak az azt feltöltő felhasználóra nézve jár következményekkel és nem mindenkire.

A 13. cikkel egyébként nem csak a jogvédő szervezeteknek van problémája. Hét tagállam - köztük Magyarország - és sok akadémikus is tiltakozik a szabály elfogadása ellen. (A tiltakozásokról itt, itt, itt, itt és itt lehet angol nyelven olvasni.)

Az eredeti angol nyelvű levelünk itt olvasható.

Az aláírók névsora megtekinhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi


Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a kisvárdai rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.