Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

A digitális egységes piacon érvényesülő szerzői jogokról szóló irányelv tervezetének 13. cikke értelmében minden az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató (azaz a videómegosztók [pl.: YouTube], a blog oldalak [pl.: WordPress, Blogger, Tumblr], az információs oldalak [pl.: Wikipedia], a szociális média platformok [pl.: Twitter, Facebook], a dokumentummegosztók [pl.: Dropbox, Google Drive], kép és művészeti tartalmakat megosztó oldalak [pl.: Flickr, Instagram, Pinterest, DeviantArt], az online piacterek [pl.: eBay, Vatera], stb.) köteles egy szűrőt beépíteni, ami megakadályozza azoknak a tartalmaknak a feltöltését, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak.

A szolgáltatóknak műszakilag kellene, hogy megoldják a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak kiszűrését még azoknak a nyilvánosságra kerülése előtt.

A 13. cikkel több probléma is van, de ami egy szabadságjogokat védő szervezet számára leginkább releváns, az a szólásszabadság boritékolható korlátozása.

Mi történik, ha a jogszabály változtatás nélkül lép életbe?

Először is a szolgáltatók olyan szűrőket fognak használni, amelyek a lehető legszigorúbban szelektálnak. Kétes esetekben inkább nem fognak felkerülni a tartalmak, hiszen ha ez megtörténik, akkor azért az adott oldal felelősséggel tartozik. Vitatható szerzői jogi kérdéseket nem egy bíróság fog tehát eldönteni, hanem egy algoritmus.

Másodszor, az is nagyon veszélyes, hogy ezek az oldalak és a mögöttük álló cégek monitorozni fognak minden olyan tartalmat, amit a felhasználók fel kívánnak tölteni. Képzelhetjük, hogy milyen adatbázis jön így létre az egyes felhasználókról és milyen típusú adatok kerülnek majd a módszeres monitorozás során e cégek birtokába.

A többi aláíróval együtt azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés aránytalanul korlátozza a felhasználók alapvető jogait és ehelyett más megoldást kellene választani. Alkalmasabb eszköz lehet, ha az érintett oldal a szerzői jogi sérelem bejelentését követően nyomban köteles a sérelmezett tartalmat eltávolítani, hiszen ez csak az azt feltöltő felhasználóra nézve jár következményekkel és nem mindenkire.

A 13. cikkel egyébként nem csak a jogvédő szervezeteknek van problémája. Hét tagállam - köztük Magyarország - és sok akadémikus is tiltakozik a szabály elfogadása ellen. (A tiltakozásokról itt, itt, itt, itt és itt lehet angol nyelven olvasni.)

Az eredeti angol nyelvű levelünk itt olvasható.

Az aláírók névsora megtekinhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A vélemény szabad - sikeres volt a TASZ alkotmányjogi panasza

Tegnapi döntésével az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azt az ítéletet, ami rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki ügyfelünket, ifj. Szalai Ottót. A döntés azért nagyon fontos, mert ismét kimondta, hogy a közszereplők és a közhatalom gyakorlók tevékenységének kritizálása az egyik legalapvetőbb szabadságjog egy demokratikus társadalomban. Az Alkotmánybíróság folytatta azt a szólásszabadság párti utat, amin az új Ptk.-t vizsgáló határozatban elindult.

Az antiszemita beszéd a szabadság része

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az Országgyűlésben a magyar zsidó képviselők összeírására vonatkozó felszólalásra nem a büntetés a megfelelő reakció. A parlamenti beszéd szankcionálása sem az előítéleteket nem csökkenti, sem a demokratikus és toleráns közbeszéd elterjedését nem mozdítja elő. Hatásai ezekkel éppen ellentétesek.