Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

A digitális egységes piacon érvényesülő szerzői jogokról szóló irányelv tervezetének 13. cikke értelmében minden az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató (azaz a videómegosztók [pl.: YouTube], a blog oldalak [pl.: WordPress, Blogger, Tumblr], az információs oldalak [pl.: Wikipedia], a szociális média platformok [pl.: Twitter, Facebook], a dokumentummegosztók [pl.: Dropbox, Google Drive], kép és művészeti tartalmakat megosztó oldalak [pl.: Flickr, Instagram, Pinterest, DeviantArt], az online piacterek [pl.: eBay, Vatera], stb.) köteles egy szűrőt beépíteni, ami megakadályozza azoknak a tartalmaknak a feltöltését, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak.

A szolgáltatóknak műszakilag kellene, hogy megoldják a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak kiszűrését még azoknak a nyilvánosságra kerülése előtt.

A 13. cikkel több probléma is van, de ami egy szabadságjogokat védő szervezet számára leginkább releváns, az a szólásszabadság boritékolható korlátozása.

Mi történik, ha a jogszabály változtatás nélkül lép életbe?

Először is a szolgáltatók olyan szűrőket fognak használni, amelyek a lehető legszigorúbban szelektálnak. Kétes esetekben inkább nem fognak felkerülni a tartalmak, hiszen ha ez megtörténik, akkor azért az adott oldal felelősséggel tartozik. Vitatható szerzői jogi kérdéseket nem egy bíróság fog tehát eldönteni, hanem egy algoritmus.

Másodszor, az is nagyon veszélyes, hogy ezek az oldalak és a mögöttük álló cégek monitorozni fognak minden olyan tartalmat, amit a felhasználók fel kívánnak tölteni. Képzelhetjük, hogy milyen adatbázis jön így létre az egyes felhasználókról és milyen típusú adatok kerülnek majd a módszeres monitorozás során e cégek birtokába.

A többi aláíróval együtt azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés aránytalanul korlátozza a felhasználók alapvető jogait és ehelyett más megoldást kellene választani. Alkalmasabb eszköz lehet, ha az érintett oldal a szerzői jogi sérelem bejelentését követően nyomban köteles a sérelmezett tartalmat eltávolítani, hiszen ez csak az azt feltöltő felhasználóra nézve jár következményekkel és nem mindenkire.

A 13. cikkel egyébként nem csak a jogvédő szervezeteknek van problémája. Hét tagállam - köztük Magyarország - és sok akadémikus is tiltakozik a szabály elfogadása ellen. (A tiltakozásokról itt, itt, itt, itt és itt lehet angol nyelven olvasni.)

Az eredeti angol nyelvű levelünk itt olvasható.

Az aláírók névsora megtekinhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Saját magukra nem sajnálják az adófizetők pénzét és úgy bánnak vele mintha a sajátjuk lenne

Szalai úr Siklóson él, a helyi képviselő testület tagja. Munkája során rendszeresen éles kritikával illette a város vezetését, különösen Marenics János polgármester tevékenységét. Saját lapjában megjelent írása miatt rágalmazásért elítélték. A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult, ami határozatában kimondta, hogy a bíróságok döntései alaptörvény-ellenesek voltak és súlyosan korlátozták Szalai úr szólásszabadságát.

Ahmed és Charlie vagyok

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás.

 

Pártok, figyelem! Rajtatok már csak Strasbourg segíthet

Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.