Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

A digitális egységes piacon érvényesülő szerzői jogokról szóló irányelv tervezetének 13. cikke értelmében minden az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató (azaz a videómegosztók [pl.: YouTube], a blog oldalak [pl.: WordPress, Blogger, Tumblr], az információs oldalak [pl.: Wikipedia], a szociális média platformok [pl.: Twitter, Facebook], a dokumentummegosztók [pl.: Dropbox, Google Drive], kép és művészeti tartalmakat megosztó oldalak [pl.: Flickr, Instagram, Pinterest, DeviantArt], az online piacterek [pl.: eBay, Vatera], stb.) köteles egy szűrőt beépíteni, ami megakadályozza azoknak a tartalmaknak a feltöltését, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak.

A szolgáltatóknak műszakilag kellene, hogy megoldják a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak kiszűrését még azoknak a nyilvánosságra kerülése előtt.

A 13. cikkel több probléma is van, de ami egy szabadságjogokat védő szervezet számára leginkább releváns, az a szólásszabadság boritékolható korlátozása.

Mi történik, ha a jogszabály változtatás nélkül lép életbe?

Először is a szolgáltatók olyan szűrőket fognak használni, amelyek a lehető legszigorúbban szelektálnak. Kétes esetekben inkább nem fognak felkerülni a tartalmak, hiszen ha ez megtörténik, akkor azért az adott oldal felelősséggel tartozik. Vitatható szerzői jogi kérdéseket nem egy bíróság fog tehát eldönteni, hanem egy algoritmus.

Másodszor, az is nagyon veszélyes, hogy ezek az oldalak és a mögöttük álló cégek monitorozni fognak minden olyan tartalmat, amit a felhasználók fel kívánnak tölteni. Képzelhetjük, hogy milyen adatbázis jön így létre az egyes felhasználókról és milyen típusú adatok kerülnek majd a módszeres monitorozás során e cégek birtokába.

A többi aláíróval együtt azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés aránytalanul korlátozza a felhasználók alapvető jogait és ehelyett más megoldást kellene választani. Alkalmasabb eszköz lehet, ha az érintett oldal a szerzői jogi sérelem bejelentését követően nyomban köteles a sérelmezett tartalmat eltávolítani, hiszen ez csak az azt feltöltő felhasználóra nézve jár következményekkel és nem mindenkire.

A 13. cikkel egyébként nem csak a jogvédő szervezeteknek van problémája. Hét tagállam - köztük Magyarország - és sok akadémikus is tiltakozik a szabály elfogadása ellen. (A tiltakozásokról itt, itt, itt, itt és itt lehet angol nyelven olvasni.)

Az eredeti angol nyelvű levelünk itt olvasható.

Az aláírók névsora megtekinhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Egy rövid írás miatt évekig a bíróságon feleslegesen

Egy helyi ügyekkel foglalkozó online újságban megjelent írása miatt indított Balatonszemes polgármestere két eljárást ügyfelünk ellen: egyet rágalmazás miatt büntetőbíróság előtt, egyet pedig jóhírnév megsértése miatt polgári bíróság előtt. A polgári pert már megnyertük, de nem lélegezhet fel az ügyfelünk, a büntetőeljárás továbbra is zajlik.

Kemény Gábor Budapesten él, de nyaralótulajdonosként régóta kötődik Balatonszemeshez, szívén viseli a település sorsát. Ezért is háborodott fel azon 2014-ben, hogy a polgármester egy olyan férfit javasolt alpolgármesternek, akit korábbi tevékenysége alapján erre nem tűnt alkalmasnak. Ügyfelünk véleményét a település ügyeivel foglalkozó internetes újságban tette közzé. Nem sokkal később a polgármester félmillió forint sérelemdíjat és nyilvános bocsánatkérést követelt tőle.

Az első fokon eljáró bíróság még úgy ítélte meg, hogy ügyfelünk azzal a mondatával, miszerint a polgármester az “alkontárnak” nevezett alpolgármester-jelöltet “évek óta favorizálja, fizeti”, megsértette a polgármester jóhírnévhez való jogát. Szerencsére a másodfokú bíróság már figyelembe vette a szólásszabadság védelmében felhozott érveinket. Döntésében rögzítette, hogy közügyekről szólt a cikk. Bár az alkontár erős jelző a bíróság szerint, az értékítélet, amit akkor is véd a szólásszabadság, ha az adott esetben túlzó vagy bántó.

csendesforradalmar_gomb.png


Nem lélegezhet fel azonban ügyfelünk, hiszen a büntetőeljárásban, bár első fokon neki adott igazat a bíróság, a másodfok eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a döntést. Az eljárás tehát újraindul. Bár gyakorlatilag kizárt, hogy miután a polgári jogi eljárásban nem minősült jogsértőnek a cikk, a büntetőeljárás más eredménnyel végződjön, a sértett polgármester még akár évekig terhelheti a magyar igazságszolgáltatást azzal, hogy végigviszi ezt a pert is. Itt az ideje, hogy végre megváltozzanak a jogszabályok, és ilyen ügyekben a politikusok ne indíthassanak büntetőeljárást a polgárok ellen.

Dojcsák Dalma

Járhat-e kirúgás a kommentért?

 

Nem rendel többé cikket Aczél Endrétől a Népszabadság, miután a lap régi munkatársa szexista kommenteket tett közzé a Facebookon. Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?

A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

A TASZ sajtóhírekből értesült arról, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy egyes oktatási intézményekben a diákok politikai véleményét jogosulatlanul gyűjtik és kezelik. A TASZ szerint, ha a listázásról szóló hírek igaznak bizonyulnak, akkor az nagyon súlyos jogsértést jelent, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a helyzet jogi értékelését és az érintettek tájékoztatását a jogaikról.