Csak kivételes esetekben akadályozhatja a rendőrség az útlezáró tiltakozásokat

A “rabszolgatörvény” ellen meghirdetett tüntetéssorozat folytatásaként a szakszervezetek országszerte félpályás útlezáró tüntetéseket szerveznek most szombatra. A forgalomlassító blokád nemcsak hatékony, de jogszerű eszköz is a tüntetők hangjának felerősítésére, ezért azt a rendőrség alapvetően nem akadályozhatja.

A gyülekezési jog keretében a szervezők nemcsak a tüntetés célját választhatják meg szabadon, hanem a tüntetés helyszínét is. Az, hogy egy tüntetés hol, mely közterületen zajlik, alapvetően befolyásolja a véleménynyilvánítás súlyát, hatását. A helyszín egyrészt szorosan kötődhet a tüntetés céljához, üzenetéhez, ami önmagában is megalapozza a helyszínválasztás jogának erős védelmét. (Egy törvényjavaslat visszavonásáért adekvát a parlament előtt tüntetni, az államfői vétót követelők pedig joggal vonulnak a köztársasági elnök hivatalához.) Nyilvánvaló továbbá, hogy a tüntetésre összpontosuló figyelem mértéke sem független a helyszíntől, annak praktikus adottságaitól (frekventáltság, forgalmi kapacitás). Ez szintén szükségessé teszi a helyszínválasztás védelmét, hiszen ezen nagyban múlik, hogy a tüntetők mennyire tudják magukra vonni a közvélemény figyelmét, ezáltal mennyire válnak megkerülhetetlen tényezővé a közhatalmi, politikai döntéshozók számára. Könnyű belátni, hogy ha a kormányzati politikával szemben csak a Hármashatár-hegy lábánál lehetne tüntetni, az gyakorlatilag teljesen hatástalanítaná az ilyen demonstratív megmozdulásokat.

Tüntetési céllal a gépjármű-forgalom éppúgy korlátozható, mint a gyalogos forgalom, a két eset azonos jogi megítélés alá esik. Nincs tehát akadálya annak, hogy a tüntetők az úttestet is igénybe vegyék álláspontjuk közléséhez. A rendőrség azonban sokszor nem nézi jó szemmel a forgalmi rendet érintő, útlezáró tüntetéseket, és direkt módon (a tüntetés megtiltásával) vagy indirekt módon (a tüntetők járdára vagy útpadkára terelésével) korlátozza a blokádot. Ezt azonban a jog csak kivételesen engedi meg a rendőrségnek.

Míg a tüntetés célja, üzenete érinthetetlen a közhatalom számára, vagyis a tüntetők semmilyen módon nem kényszeríthetők véleményük megváltoztatására, a helyszínről ugyanez nem mondható el. Adódhatnak olyan kényszerítő körülmények, amelyek miatt a demonstráció helyszíne, útvonala vagy akár időpontja módosításra szorulhat. De ez csak akkor jogszerű, ha az útlezárás mások jogainak aránytalan korlátozásával jár. Az új gyülekezési törvényt beadványa alapján értelmező bírói gyakorlat szerint nem áll fenn ez a körülmény akkor, amikor az útlezárás csupán lelassítja, ideiglenesen leállítja vagy kitérésre készteti a közlekedőket, feltéve, hogy az útlezásárás időben jól körülhatárolt. A blokád hatóságilag csak akkor akadályozható meg, ha a rendezvény időtartamára és a közterület sajátosságaira tekintettel a személyek mozgását vagy a közlekedést huzamos ideig ellehetetleníti.

A tüntetések gyakran okoznak kényelmetlenséget, fennakadást a mindennapi életben. Ez azonban nem azt indokolja, hogy a rendőrség akadályozza a gyűlések, jelen esetben a félpályás blokádok megtartását. Éppen ellenkezőleg: a rendőrség dolga biztosítani azt, hogy a tüntetők szabadon élhessenek alkotmányos jogukkal. Ez a rendőrségnek éppúgy alkotmányos kötelessége, mint a forgalom biztonságának biztosítása. Egy forgalomlassító demonstráció a közlekedésben nem okoz nagyobb zavart, mint egy közúti baleset vagy egy útfelújítás; a rendőrségnek nem jelenthet ennél nagyobb kihívást a helyzet kezelése.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

A Ligetvédők védelme

  • A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.
  • Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.
  • A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.

Melyik ujját harapja meg a rendőrség március 15-én?

A március 15-i Orbán-beszédre tekintettel a TEK területlezárást rendelt el a Múzeum körútra a Nemzeti Múzeum előtt. Csakhogy ez a terület egy törvény által védett demonstráció helyszíne is egyben. Kihívás ez a rendőrség számára, amit nem lesz egyszerű megoldania. Ám ha kizárólag a jogszerűség talaján marad, akkor nem is lesz lehetetlen.