Csak kivételes esetekben akadályozhatja a rendőrség az útlezáró tiltakozásokat
A “rabszolgatörvény” ellen meghirdetett tüntetéssorozat folytatásaként a szakszervezetek országszerte félpályás útlezáró tüntetéseket szerveznek most szombatra. A forgalomlassító blokád nemcsak hatékony, de jogszerű eszköz is a tüntetők hangjának felerősítésére, ezért azt a rendőrség alapvetően nem akadályozhatja.
A gyülekezési jog keretében a szervezők nemcsak a tüntetés célját választhatják meg szabadon, hanem a tüntetés helyszínét is. Az, hogy egy tüntetés hol, mely közterületen zajlik, alapvetően befolyásolja a véleménynyilvánítás súlyát, hatását. A helyszín egyrészt szorosan kötődhet a tüntetés céljához, üzenetéhez, ami önmagában is megalapozza a helyszínválasztás jogának erős védelmét. (Egy törvényjavaslat visszavonásáért adekvát a parlament előtt tüntetni, az államfői vétót követelők pedig joggal vonulnak a köztársasági elnök hivatalához.) Nyilvánvaló továbbá, hogy a tüntetésre összpontosuló figyelem mértéke sem független a helyszíntől, annak praktikus adottságaitól (frekventáltság, forgalmi kapacitás). Ez szintén szükségessé teszi a helyszínválasztás védelmét, hiszen ezen nagyban múlik, hogy a tüntetők mennyire tudják magukra vonni a közvélemény figyelmét, ezáltal mennyire válnak megkerülhetetlen tényezővé a közhatalmi, politikai döntéshozók számára. Könnyű belátni, hogy ha a kormányzati politikával szemben csak a Hármashatár-hegy lábánál lehetne tüntetni, az gyakorlatilag teljesen hatástalanítaná az ilyen demonstratív megmozdulásokat.
Tüntetési céllal a gépjármű-forgalom éppúgy korlátozható, mint a gyalogos forgalom, a két eset azonos jogi megítélés alá esik. Nincs tehát akadálya annak, hogy a tüntetők az úttestet is igénybe vegyék álláspontjuk közléséhez. A rendőrség azonban sokszor nem nézi jó szemmel a forgalmi rendet érintő, útlezáró tüntetéseket, és direkt módon (a tüntetés megtiltásával) vagy indirekt módon (a tüntetők járdára vagy útpadkára terelésével) korlátozza a blokádot. Ezt azonban a jog csak kivételesen engedi meg a rendőrségnek.
Míg a tüntetés célja, üzenete érinthetetlen a közhatalom számára, vagyis a tüntetők semmilyen módon nem kényszeríthetők véleményük megváltoztatására, a helyszínről ugyanez nem mondható el. Adódhatnak olyan kényszerítő körülmények, amelyek miatt a demonstráció helyszíne, útvonala vagy akár időpontja módosításra szorulhat. De ez csak akkor jogszerű, ha az útlezárás mások jogainak aránytalan korlátozásával jár. Az új gyülekezési törvényt beadványa alapján értelmező bírói gyakorlat szerint nem áll fenn ez a körülmény akkor, amikor az útlezárás csupán lelassítja, ideiglenesen leállítja vagy kitérésre készteti a közlekedőket, feltéve, hogy az útlezásárás időben jól körülhatárolt. A blokád hatóságilag csak akkor akadályozható meg, ha a rendezvény időtartamára és a közterület sajátosságaira tekintettel a személyek mozgását vagy a közlekedést huzamos ideig ellehetetleníti.
A tüntetések gyakran okoznak kényelmetlenséget, fennakadást a mindennapi életben. Ez azonban nem azt indokolja, hogy a rendőrség akadályozza a gyűlések, jelen esetben a félpályás blokádok megtartását. Éppen ellenkezőleg: a rendőrség dolga biztosítani azt, hogy a tüntetők szabadon élhessenek alkotmányos jogukkal. Ez a rendőrségnek éppúgy alkotmányos kötelessége, mint a forgalom biztonságának biztosítása. Egy forgalomlassító demonstráció a közlekedésben nem okoz nagyobb zavart, mint egy közúti baleset vagy egy útfelújítás; a rendőrségnek nem jelenthet ennél nagyobb kihívást a helyzet kezelése.
