Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A bíróság egyetért az Egyenlő Bánásmód Hatósággal: a december 8-án kihirdetett ítélet szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat. A döntés lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.

2016 márciusában fordultunk az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő „bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is.

A tiszavasvári önkományzattal szemben indítottunk eljárást,  hiszen az önkormányzat tette lehetővé és támogatta kifejezetten, hogy szélsőségesek heteken át megsértsék a romák jogait a településen. Az egyesületi formában működő Becsület Légiójára nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, ezért az nem szerepelt az eljárásban.

Kérelmünkre az EBH határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott „bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH döntését a tiszavasvári önkormányzat megtámadta a bíróság előtt.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017.  december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét, az ítélet indokolásával megerősítette az EBH határozatát.  A bíróság kimondta, hogy “a jogállam léte nem merülhet ki abban, hogy létrehoz és fenntart valamilyen jogrendet, hanem e jogrendbe be kell építeni bizonyos alapvető értékeket, alapelveket is, melynek betartására, betartatására törekedni kell és a jogállamiság támadására irányuló kíséreleteket állami, önkormányzati szinten is el kell hárítani.” Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét.

Sok bizonyíték támasztotta alá a zaklatást, hiszen maguk a jogsértők töltöttek fel számos videófelvételt az internetre, amelyek alapján a Hatóság megállapította a tényállást. A Hatóság szerint a szegregátumok lakóinak rendszeresen azzal kellett szembesülniük, hogy lakókörnyezetükben kérdéseket szegeznek nekik, kioktatják őket, életmódjukról, illetve arról faggatják őket, hogy egyes szabályokat ismernek-e, azokat betartják-e, munkájukat miként végzik, éjszakai nyugalmukat megzavarják, miközben képmásukat és hangjukat a tiltakozásuk ellenére is rögzítik, nyilvánosságra hozzák. A hatóság álláspontja szerint az ilyen eljárás már önmagában nagy mértékben sérti az emberi méltóságot, amit súlyosbít, ha azt a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett csoportosan megjelenő idegenek, illetve a lakosok által kifogásolt személyek végzik.

A hatóság és a bíróság döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket.

Az EBH döntése itt olvasható.

A bíróság ítélete itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyöngyöspata: megérkezett a Kúria ítélete

Megkaptuk a Kúria írásba foglalt ítéletét a Gyöngyöspata perben. Abban a perben, amelynek egy részében téves – éppen a leírttal ellentétes – szóbeli indokolás hangzott el a legfelsőbb bíróság tárgyalótermében. 

Közös fellépéssel a szabálysértési rendszer megváltoztatásáért

„Ment, mendegélt az ember, és elérte a zebrát. Ám a zebrát épp újrafestették, ezért úgy döntött, hogy mellette fog átkelni az úton. Ahogy lelépett az útra, egy rendőr azonnal megállította, és megbüntette azzal az indokkal, hogy nem egyenesen, hanem keresztben ment át az úton. Ez bizony szabálysértés. A bírság összege: 25.000 forint.”

Gyermekvédelmi alapellátás – szakellátás közötti eltolódás

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a gyermekvédelmi ellátások finanszírozása hogyan változott az elmúlt években, valóban elhanyagolta-e a kormány a gyermekvédelmi alapszolgáltatásokat, miközben a gyermekvédelmi szakellátást előnyben részesítette.