Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A bíróság egyetért az Egyenlő Bánásmód Hatósággal: a december 8-án kihirdetett ítélet szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat. A döntés lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.

2016 márciusában fordultunk az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő „bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is.

A tiszavasvári önkományzattal szemben indítottunk eljárást,  hiszen az önkormányzat tette lehetővé és támogatta kifejezetten, hogy szélsőségesek heteken át megsértsék a romák jogait a településen. Az egyesületi formában működő Becsület Légiójára nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, ezért az nem szerepelt az eljárásban.

Kérelmünkre az EBH határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott „bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH döntését a tiszavasvári önkormányzat megtámadta a bíróság előtt.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017.  december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét, az ítélet indokolásával megerősítette az EBH határozatát.  A bíróság kimondta, hogy “a jogállam léte nem merülhet ki abban, hogy létrehoz és fenntart valamilyen jogrendet, hanem e jogrendbe be kell építeni bizonyos alapvető értékeket, alapelveket is, melynek betartására, betartatására törekedni kell és a jogállamiság támadására irányuló kíséreleteket állami, önkormányzati szinten is el kell hárítani.” Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét.

Sok bizonyíték támasztotta alá a zaklatást, hiszen maguk a jogsértők töltöttek fel számos videófelvételt az internetre, amelyek alapján a Hatóság megállapította a tényállást. A Hatóság szerint a szegregátumok lakóinak rendszeresen azzal kellett szembesülniük, hogy lakókörnyezetükben kérdéseket szegeznek nekik, kioktatják őket, életmódjukról, illetve arról faggatják őket, hogy egyes szabályokat ismernek-e, azokat betartják-e, munkájukat miként végzik, éjszakai nyugalmukat megzavarják, miközben képmásukat és hangjukat a tiltakozásuk ellenére is rögzítik, nyilvánosságra hozzák. A hatóság álláspontja szerint az ilyen eljárás már önmagában nagy mértékben sérti az emberi méltóságot, amit súlyosbít, ha azt a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett csoportosan megjelenő idegenek, illetve a lakosok által kifogásolt személyek végzik.

A hatóság és a bíróság döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket.

Az EBH döntése itt olvasható.

A bíróság ítélete itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”

Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig III.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be. 

Az ombudsman szerint is súlyosan sérti a szegregátumok lakóinak jogait a Miskolci Önkormányzat

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) üdvözlik az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését, amelyben súlyos alapjogi visszásságokat állapítanak meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.