Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat
A bíróság egyetért az Egyenlő Bánásmód Hatósággal: a december 8-án kihirdetett ítélet szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat. A döntés lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.
2016 márciusában fordultunk az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő „bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is.
A tiszavasvári önkományzattal szemben indítottunk eljárást, hiszen az önkormányzat tette lehetővé és támogatta kifejezetten, hogy szélsőségesek heteken át megsértsék a romák jogait a településen. Az egyesületi formában működő Becsület Légiójára nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, ezért az nem szerepelt az eljárásban.
Kérelmünkre az EBH határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott „bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH döntését a tiszavasvári önkormányzat megtámadta a bíróság előtt.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét, az ítélet indokolásával megerősítette az EBH határozatát. A bíróság kimondta, hogy “a jogállam léte nem merülhet ki abban, hogy létrehoz és fenntart valamilyen jogrendet, hanem e jogrendbe be kell építeni bizonyos alapvető értékeket, alapelveket is, melynek betartására, betartatására törekedni kell és a jogállamiság támadására irányuló kíséreleteket állami, önkormányzati szinten is el kell hárítani.” Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét.
Sok bizonyíték támasztotta alá a zaklatást, hiszen maguk a jogsértők töltöttek fel számos videófelvételt az internetre, amelyek alapján a Hatóság megállapította a tényállást. A Hatóság szerint a szegregátumok lakóinak rendszeresen azzal kellett szembesülniük, hogy lakókörnyezetükben kérdéseket szegeznek nekik, kioktatják őket, életmódjukról, illetve arról faggatják őket, hogy egyes szabályokat ismernek-e, azokat betartják-e, munkájukat miként végzik, éjszakai nyugalmukat megzavarják, miközben képmásukat és hangjukat a tiltakozásuk ellenére is rögzítik, nyilvánosságra hozzák. A hatóság álláspontja szerint az ilyen eljárás már önmagában nagy mértékben sérti az emberi méltóságot, amit súlyosbít, ha azt a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett csoportosan megjelenő idegenek, illetve a lakosok által kifogásolt személyek végzik.
A hatóság és a bíróság döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket.
Az EBH döntése itt olvasható.
A bíróság ítélete itt olvasható.
