Diszkriminatív a miskolci lakásrendelet módosítása

A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.

A TASZ néhány hónapja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) közösen az alapvető jogok biztosához fordult arra kérve őt, hogy indítson hivatalból vizsgálatot a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, romák lakta településrészekre koncentráló hatósági razziák miatt. A két emberi jogi szervezet szerint a hatósági ellenőrzéseket súlyosan alapjogsértő módon hajtják végre, és kifejezetten a helyi romákat célozzák, ezzel megbélyegezve a kisebbségi lakosokat. Az alapvető jogok biztosának hivatala április végén tájékoztatott bennünket arról, hogy megindította a vizsgálatot.

Ezt követően, május 8-án a miskolci közgyűlés elfogadta a helyi lakásrendelet nagy botrányt kavart módosítását. A módosítást a Fidesz-KDNP miskolci frakciója a nyomortelepek felszámolására irányuló javaslatként kommunikálta a médiában és az előterjesztésben is. Sokan azonban – nem alaptalanul – a rendelet módosításában a már elrendelt ombudsmani vizsgálat tárgyát képező hatósági ellenőrzési gyakorlat sorába illeszkedő, szintén a helyi romák ellen irányuló, őket a városból elüldözni akaró helyi hatalmi lépést látnak.

Ezt a vélekedést alátámasztja a rendelet-módosítás nyilvánvaló diszkriminatív mivolta. A módosított rendelet értelmében ugyanis alacsony komfortfokozatú önkormányzati bérlakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlő Miskolcon kívül vásárol lakóingatlant, és arra 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az önkormányzat által. Ugyanakkor a költségelven bérbe adott komfortos és összkomfortos lakások bérleti szerződésének ugyanilyen módon történő megszüntetése esetén a térítési díj anélkül jár, hogy a bérlőkre ugyanezek a megszorító feltételek vonatkoznának.

Fontos tudni, hogy alacsony komfortokozatú bérlakást az önkormányzat a rendelet értelmében szociális helyzet, vagyis rászorultság alapján ad bérbe. A rendeletmódosítás előterjesztéséből és a helyi Integrált Városfejlsztési Stratégia adatai alapján is egyértelműen megállapítható, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások túlnyomórészt a miskolci szegénytelepeken találhatók, ahol pedig főleg romák élnek.

A kizárólag rászorultsági alapon bérbe adott lakások bérlőire vonatkozó megszorító feltételek a TASZ szerint korlátozzák az érintetteknek az Alaptörvényben garantált tulajdonjoghoz, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapvető jogát.

Mivel a módosítás pusztán az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozik – szemben a költségelven bérbeadott lakások bérlőivel –, az a fenti alapjogokat a hátrányos megkülönböztetés tilalmához való joggal összefüggésben korlátozza társadalmi származás, vagyoni helyzet, illetve közvetetten etnikai nemzetiséghez tartozás alapján. Ezért indítványoztuk, hogy az alapvető jogok biztosa kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabályhely Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság a támadott mondatot semmisítse meg.

Helyiektől származó információink, valamint sajtóhírek szerint a miskolci ingatlankezelő (MIK) a város egyik szegénytelepén, a Számozott utcákban már számos olyan önkormányzati lakásbérlőt, akiknek hamarosan lejár a határozott idejű bérleti szerződése, tájékoztatott arról, hogy a lakásbérleti szerződéseket nem fogják meghosszabbítani, azokban az esetekben sem, amikor nincs annak a Rendelet szerint kizáró feltétele (pl. nincs közműtartozás). Ezzel a MIK kényszerhelyzetet teremt, hiszen akinek megszűnik az érvényes szerződése, az jogcím nélkülivé válik. Ebben a kényszerhelyzetben könnyen “zsarolhatóvá” válnak az érintett családok: vagy elfogadják a 2 milliós térítési díjat, és keresnek maguknak házat Miskolc határain kívül, vagy nem kapnak semmit.

A szegénytelepek felszámolásának kirajzolódni látszó gyakorlata – az eddigi információk alapján – éles ellentétben áll a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak a lakhatással kapcsolatosan vállalt intézkedéseivel, miközben a törvény szerint e Program feltétele annak, hogy az önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból pályázati úton odaítélt támogatásban részesüljön.

Fentiek miatt beadványunkban indítványoztuk azt is, hogy az ombudsman a hatósági ellenőrzések kapcsán hivatalból indult átfogó vizsgálatát terjessze ki az önkormányzati lakástulajdont kezelő MIK gyakorlatának vizsgálatára, továbbá annak vizsgálatára, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása vagy annak elmaradása nem okoz-e alapjogi visszásságot.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.