Diszkriminatív a miskolci lakásrendelet módosítása

A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.

A TASZ néhány hónapja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) közösen az alapvető jogok biztosához fordult arra kérve őt, hogy indítson hivatalból vizsgálatot a Miskolci Önkormányzati Rendészet által koordinált, romák lakta településrészekre koncentráló hatósági razziák miatt. A két emberi jogi szervezet szerint a hatósági ellenőrzéseket súlyosan alapjogsértő módon hajtják végre, és kifejezetten a helyi romákat célozzák, ezzel megbélyegezve a kisebbségi lakosokat. Az alapvető jogok biztosának hivatala április végén tájékoztatott bennünket arról, hogy megindította a vizsgálatot.

Ezt követően, május 8-án a miskolci közgyűlés elfogadta a helyi lakásrendelet nagy botrányt kavart módosítását. A módosítást a Fidesz-KDNP miskolci frakciója a nyomortelepek felszámolására irányuló javaslatként kommunikálta a médiában és az előterjesztésben is. Sokan azonban – nem alaptalanul – a rendelet módosításában a már elrendelt ombudsmani vizsgálat tárgyát képező hatósági ellenőrzési gyakorlat sorába illeszkedő, szintén a helyi romák ellen irányuló, őket a városból elüldözni akaró helyi hatalmi lépést látnak.

Ezt a vélekedést alátámasztja a rendelet-módosítás nyilvánvaló diszkriminatív mivolta. A módosított rendelet értelmében ugyanis alacsony komfortfokozatú önkormányzati bérlakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlő Miskolcon kívül vásárol lakóingatlant, és arra 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az önkormányzat által. Ugyanakkor a költségelven bérbe adott komfortos és összkomfortos lakások bérleti szerződésének ugyanilyen módon történő megszüntetése esetén a térítési díj anélkül jár, hogy a bérlőkre ugyanezek a megszorító feltételek vonatkoznának.

Fontos tudni, hogy alacsony komfortokozatú bérlakást az önkormányzat a rendelet értelmében szociális helyzet, vagyis rászorultság alapján ad bérbe. A rendeletmódosítás előterjesztéséből és a helyi Integrált Városfejlsztési Stratégia adatai alapján is egyértelműen megállapítható, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások túlnyomórészt a miskolci szegénytelepeken találhatók, ahol pedig főleg romák élnek.

A kizárólag rászorultsági alapon bérbe adott lakások bérlőire vonatkozó megszorító feltételek a TASZ szerint korlátozzák az érintetteknek az Alaptörvényben garantált tulajdonjoghoz, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapvető jogát.

Mivel a módosítás pusztán az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozik – szemben a költségelven bérbeadott lakások bérlőivel –, az a fenti alapjogokat a hátrányos megkülönböztetés tilalmához való joggal összefüggésben korlátozza társadalmi származás, vagyoni helyzet, illetve közvetetten etnikai nemzetiséghez tartozás alapján. Ezért indítványoztuk, hogy az alapvető jogok biztosa kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabályhely Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság a támadott mondatot semmisítse meg.

Helyiektől származó információink, valamint sajtóhírek szerint a miskolci ingatlankezelő (MIK) a város egyik szegénytelepén, a Számozott utcákban már számos olyan önkormányzati lakásbérlőt, akiknek hamarosan lejár a határozott idejű bérleti szerződése, tájékoztatott arról, hogy a lakásbérleti szerződéseket nem fogják meghosszabbítani, azokban az esetekben sem, amikor nincs annak a Rendelet szerint kizáró feltétele (pl. nincs közműtartozás). Ezzel a MIK kényszerhelyzetet teremt, hiszen akinek megszűnik az érvényes szerződése, az jogcím nélkülivé válik. Ebben a kényszerhelyzetben könnyen “zsarolhatóvá” válnak az érintett családok: vagy elfogadják a 2 milliós térítési díjat, és keresnek maguknak házat Miskolc határain kívül, vagy nem kapnak semmit.

A szegénytelepek felszámolásának kirajzolódni látszó gyakorlata – az eddigi információk alapján – éles ellentétben áll a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak a lakhatással kapcsolatosan vállalt intézkedéseivel, miközben a törvény szerint e Program feltétele annak, hogy az önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból pályázati úton odaítélt támogatásban részesüljön.

Fentiek miatt beadványunkban indítványoztuk azt is, hogy az ombudsman a hatósági ellenőrzések kapcsán hivatalból indult átfogó vizsgálatát terjessze ki az önkormányzati lakástulajdont kezelő MIK gyakorlatának vizsgálatára, továbbá annak vizsgálatára, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása vagy annak elmaradása nem okoz-e alapjogi visszásságot.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.

Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.

Adóztatással a szegények ellen

Nincs határa a helyi önkormányzati kreativitásnak: van, ahol már a helyi adó is a legnehezebb helyzetben lévőket sújtja. A TASZ megtámadta az alsónémedi települési adóról szóló rendeletet.