“Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról

Állami hátszelet kaptak a kormányzó pártok és jelöltjeik – ez az egyenlőtlenség bizonyult a legsúlyosabb problémának.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elkészítette a 2019-es választásokról szóló jelentését, amelynek munkaanyagát februárban nyílt szakmai körben vitára is bocsátotta.

A jelentés címe "Egyenlők és egyenlőbbek", mert a legsúlyosabb problémának a 2019-es választásokkal kapcsolatban a TASZ a kormányzó pártok és jelöltjeik kampányai mögött -- a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértő -- állami támogatást látta. Ez a kérdéskör végigvonul a jelentésünk mind a tíz fejezetén.

A TASZ szakmai alapon elemezte a választáshoz kapcsolódó jogok érvényesülésének kérdéseit. A kritikánkat minden esetben tényekkel és szakmai érvekkel igyekeztünk alátámasztani, de mint minden következtetés, természetesen a mieink is vitathatóak.

A legfontosabb megállapításaink a 2019-es választásokkal kapcsolatban:

  • A szavazatszámláló bizottságok választott és a jelöltek, jelölőszervezetek által delegált tagok egyenlőségének érvényesülése elé sok akadály gördül a gyakorlatban. Ezek néhol szervezettnek és tudatos akadályoztatásnak tűnnek, néhol pedig rossz berögződésnek. Egy dolog biztos: a Nemzeti Választási Irodának még egyértelműbbnek kell lennie a jegyzők oktatásakor és a választási füzetekben ezzel a témával kapcsolatban.
  • A levélben szavazás intézménye – az Alkotmánybíróság döntései ellenére – alapjogsértő mindaddig, amíg az minden külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosított
  • A nemzetiségi szavazás lebonyolítása, ahogyan azt az érvénytelen szavazatok magas száma és aránya mutatja, hagy kivánnivalókat maga után.
  • Évek óta számos jel mutat arra, hogy a pártok jogellenesen kezelnek adatokat a választópolgárokról.
  • A jelöltállítás rákfenéje a többes ajánlási rendszer. Erre vezethető vissza a legtöbb személyes adattal való visszaélés és valószínűleg az összes olyan visszaélés, amely az állami támogatásokhoz kapcsolódik.
  • Ha az állam jogszerűen segítheti a kormányzó pártokat vagy azok jelöltjeiket a politikai versenyben, akkor a kihívók esélyei minimálisra csökkennek. Az államilag kontrollált csatornák, erőforrások felhasználása még akkor is jogsértő, ha a tételes jogi szabályozás megsértése nem állapítható meg vagy azt a választási szervek valamilyen okból nem tudják megállapítani. Ha a végrehajtó hatalom beavatkozik a törvényhozó hatalomra aspiráló pártok versengésébe, akkor nincsen demokrácia, közkeletű kifejezéssel élve: választási autokrácia van.
  • Álláspontunk szerint a jogszabályok és a joggyakorlat is jelentősen leszűkítik az érdemi jogorvoslati lehetőségeket azzal, hogy a választási kifogásról hozott határozattal szemben már csak a bírói gyakorlatban érintettnek fellebbezhetnek.
  • A tömeges, visszaélésszerű lakcímbejelentések leginkább az országgyűlési választásokra jellemzőek, de az minden választási eljárásban fontos, hogy a választópolgárok megfenyegetését, kényszerítését vagy a láncszavazást mekkora eséllyel tudja felderíteni, megelőzni és bizonyítani a rendőrség. A tapasztalataink azt mutatják, hogy 2019-ben nem lett következménye minden ezzel kapcsolatos jogsértésnek

A jelentés egyes fejezeteit ajánlások követik. Ahogyan már évek óta írjuk, nem tartjuk realitásnak, hogy a jogalkotó vagy bizonyos állami szervek a közeljövőben megfogadják vagy akár csak megfontolják az ajánlásainkat, kivéve, ha azok szigorúan technikai jellegűek. A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jogalkotó jelenleg nem érdekelt egy tiszta és igazságos választási rendszer kialakításában. Ez azért van így, mert az Országgyűlésben

kétharmados többséggel rendelkező kormányzópártok egyedül írhatják és írják a választási szabályokat. A hatalom természetéből fakadóan ezek a szabályok azt segítik, hogy az ellenzéki pártok töredezettek lehessenek, az állam segíthesse a kormányzópártok kampányát és a garanciális elemek kevésbé érvényesüljenek a választásban. A garanciák erodálása ahhoz vezet, hogy az állami hatóságokon nehezebb számon kérni a jogsértéseket a választási eljárásban.

Nem várjuk, hogy az Országgyűlés maholnap érdemben fejleszti a választási eljárási jogot, de arra számítunk, hogy a jogalkalmazó szervekre hathatnak a választási alapelvekből és alkotmányos értékekből levezethető szempontjaink. Azt is várjuk, hogy egy jövőbeli Országgyűlés majd megvizsgálja, hogy milyen problémákat okozott a jelenleg hatályos választási eljárási jog és milyen megoldások léteznek ezekre a problémákra. A TASZ megtette, amit egy jogvédő szervezet tehet: fellépett a (választó)polgárok jogaiiért, levonta a következtetéseket és kidolgozta az ajánlásait. A dokumentum elérhető bárki számára, így lenyomata is a kornak, amelyben élünk.

A TASZ Választási Jogi Programjának jelentése a 2019. évi európai parlamenti és önkormányzati választásokról

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Demokratikusabb ügyrendet készítettünk az NVB-nek

Választási Jogi Programunk a választások szabadságának és tisztaságának civil ellenőrzése érdekében követi a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) munkáját. Az NVB ügyrendje, álláspontunk szerint jelenleg nem garantálja, hogy testület demokratikus körülmények között hozza meg a döntéseit.

An illiberal state in the heart of Europe

Between 2010 and 2014, an 'illiberal state' was being built in Hungary. In line with prime minister's announcement on the subject, from 2014 we have been offered a perspective on how an actual, consolidated illiberal democracy operates.