“Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról

Állami hátszelet kaptak a kormányzó pártok és jelöltjeik – ez az egyenlőtlenség bizonyult a legsúlyosabb problémának.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elkészítette a 2019-es választásokról szóló jelentését, amelynek munkaanyagát februárban nyílt szakmai körben vitára is bocsátotta.

A jelentés címe "Egyenlők és egyenlőbbek", mert a legsúlyosabb problémának a 2019-es választásokkal kapcsolatban a TASZ a kormányzó pártok és jelöltjeik kampányai mögött -- a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértő -- állami támogatást látta. Ez a kérdéskör végigvonul a jelentésünk mind a tíz fejezetén.

A TASZ szakmai alapon elemezte a választáshoz kapcsolódó jogok érvényesülésének kérdéseit. A kritikánkat minden esetben tényekkel és szakmai érvekkel igyekeztünk alátámasztani, de mint minden következtetés, természetesen a mieink is vitathatóak.

A legfontosabb megállapításaink a 2019-es választásokkal kapcsolatban:

  • A szavazatszámláló bizottságok választott és a jelöltek, jelölőszervezetek által delegált tagok egyenlőségének érvényesülése elé sok akadály gördül a gyakorlatban. Ezek néhol szervezettnek és tudatos akadályoztatásnak tűnnek, néhol pedig rossz berögződésnek. Egy dolog biztos: a Nemzeti Választási Irodának még egyértelműbbnek kell lennie a jegyzők oktatásakor és a választási füzetekben ezzel a témával kapcsolatban.
  • A levélben szavazás intézménye – az Alkotmánybíróság döntései ellenére – alapjogsértő mindaddig, amíg az minden külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosított
  • A nemzetiségi szavazás lebonyolítása, ahogyan azt az érvénytelen szavazatok magas száma és aránya mutatja, hagy kivánnivalókat maga után.
  • Évek óta számos jel mutat arra, hogy a pártok jogellenesen kezelnek adatokat a választópolgárokról.
  • A jelöltállítás rákfenéje a többes ajánlási rendszer. Erre vezethető vissza a legtöbb személyes adattal való visszaélés és valószínűleg az összes olyan visszaélés, amely az állami támogatásokhoz kapcsolódik.
  • Ha az állam jogszerűen segítheti a kormányzó pártokat vagy azok jelöltjeiket a politikai versenyben, akkor a kihívók esélyei minimálisra csökkennek. Az államilag kontrollált csatornák, erőforrások felhasználása még akkor is jogsértő, ha a tételes jogi szabályozás megsértése nem állapítható meg vagy azt a választási szervek valamilyen okból nem tudják megállapítani. Ha a végrehajtó hatalom beavatkozik a törvényhozó hatalomra aspiráló pártok versengésébe, akkor nincsen demokrácia, közkeletű kifejezéssel élve: választási autokrácia van.
  • Álláspontunk szerint a jogszabályok és a joggyakorlat is jelentősen leszűkítik az érdemi jogorvoslati lehetőségeket azzal, hogy a választási kifogásról hozott határozattal szemben már csak a bírói gyakorlatban érintettnek fellebbezhetnek.
  • A tömeges, visszaélésszerű lakcímbejelentések leginkább az országgyűlési választásokra jellemzőek, de az minden választási eljárásban fontos, hogy a választópolgárok megfenyegetését, kényszerítését vagy a láncszavazást mekkora eséllyel tudja felderíteni, megelőzni és bizonyítani a rendőrség. A tapasztalataink azt mutatják, hogy 2019-ben nem lett következménye minden ezzel kapcsolatos jogsértésnek

A jelentés egyes fejezeteit ajánlások követik. Ahogyan már évek óta írjuk, nem tartjuk realitásnak, hogy a jogalkotó vagy bizonyos állami szervek a közeljövőben megfogadják vagy akár csak megfontolják az ajánlásainkat, kivéve, ha azok szigorúan technikai jellegűek. A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jogalkotó jelenleg nem érdekelt egy tiszta és igazságos választási rendszer kialakításában. Ez azért van így, mert az Országgyűlésben

kétharmados többséggel rendelkező kormányzópártok egyedül írhatják és írják a választási szabályokat. A hatalom természetéből fakadóan ezek a szabályok azt segítik, hogy az ellenzéki pártok töredezettek lehessenek, az állam segíthesse a kormányzópártok kampányát és a garanciális elemek kevésbé érvényesüljenek a választásban. A garanciák erodálása ahhoz vezet, hogy az állami hatóságokon nehezebb számon kérni a jogsértéseket a választási eljárásban.

Nem várjuk, hogy az Országgyűlés maholnap érdemben fejleszti a választási eljárási jogot, de arra számítunk, hogy a jogalkalmazó szervekre hathatnak a választási alapelvekből és alkotmányos értékekből levezethető szempontjaink. Azt is várjuk, hogy egy jövőbeli Országgyűlés majd megvizsgálja, hogy milyen problémákat okozott a jelenleg hatályos választási eljárási jog és milyen megoldások léteznek ezekre a problémákra. A TASZ megtette, amit egy jogvédő szervezet tehet: fellépett a (választó)polgárok jogaiiért, levonta a következtetéseket és kidolgozta az ajánlásait. A dokumentum elérhető bárki számára, így lenyomata is a kornak, amelyben élünk.

A TASZ Választási Jogi Programjának jelentése a 2019. évi európai parlamenti és önkormányzati választásokról

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A bíróság kimondta: a Fidesz jogszerűtlenül kezelte a TASZ ügyfelének adatait

Adatai jogszerűtlen kezelése miatt első fokon pert nyert a Fidesszel szemben az a férfi, akinek képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el. A TASZ ügyfele azért indított pert, mert állítása szerint soha nem adta meg az email-címeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat. Az ítélet ismeretében a TASZ szerint az adatvédelmi hatóságnak is meg kell vizsgálnia a Fidesz adatkezelését.

A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért

Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?