Egyháztörvény: a kormány nem enged, tovább pazarolná az adófizetők pénzét

Elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel és nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is lenne egyben.

A kormány a parlament elé terjesztette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló T/3618. számú törvényjavaslatot (Javaslat). Ez azonban nem küszöbölné ki az alkotmányellenességet és alapjogsértést, hanem csak bebetonozná azokat.

Az egyháztörvény a módosítás nyomán sem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget, és továbbra is olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Ilyen szempontok például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság. A legszélesebb körű előjogokkal járó bevett egyházi minőség továbbra is az Országgyűlés döntésén múlna, pedig ezt a gyakorlatot korábban mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte. A módosítás tovább erősítené a bevett egyházak közjogi pozícióját azzal, hogy a kormányzat törvényben szentesített, hosszútávú és átfogó egyűttműködésben állapodhatna meg velük, de csak velük.

A világnézetileg semleges állam nem akadályozhatja és nem támogathatja egyetlen vallási közösség hitéletét sem, az együttműködést csak világnézetileg semleges közcélok igazolhatják. Tipikusan ilyen a szociális vagy oktatási tevékenység végzése. A semleges állam a közcélú, közjó érdekében végzett egyházi tevékenységet is csak átlátható, ellenőrizhető módon és a mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján támogathatja.

Az állam semlegességét és az állam és az egyházak elválasztását egy olyan törvény garantálná, amely szerint a vallási közösségek azonos jogi státuszt élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú megállapodást. Ezért arra hívják fel a kormányt, hogy vonja vissza a Javaslatot, a parlamenti képviselőket pedig arra, hogy ne szavazzák meg azt. A magyar kormányt láthatóan semmi sem tudja eltéríteni attól, még alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletek sem, hogy az egyházak jogi helyzetét diszkriminatívan szabályozza, és hitéleti tevékenységet támogasson az összes magyar adófizető pénzéből.

A Javaslat részletes elemzését hamarosan közzé tesszük. Arról, hogy milyennek kellene lennie egy szabadságot és egyenlőséget tiszteletben tartó egyháztörvénynek, itt olvashatsz pontokba szedve, itt pedig részletesebben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

Kipereltük az EMMI-ből az iskolafenntartó egyházak szerződéseit

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.

Az európai emberi jogi bíróság szerint is jogsértő a magyar egyháztörvény

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében kimondta, hogy az egyháztörvény megsérti a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikkében biztosított vallásszabadsághoz való jogát és 11. cikkében biztosított egyesülési jogát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyházat képviselt az EJEB előtt folyó eljárásban.