Elhibázott jogalkotás: az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével az Európai Unió jogát sérti Magyarország

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az adatvédelmi biztos védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.

Az Alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény megszünteti az Adatvédelmi Biztos intézményét, és helyette egy formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó hatóság látja majd el az információs jogok védelmét. A változás egyértelmű gyengülést jelent, hiszen a személyes adatok védelmét és közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ. Az adatvédelmi ombudsman azáltal játszott jelentős szerepet a rendszerváltás folyamatában, hogy a tekintélyelvű állam „Átlátható állampolgár-átláthatatlan állam!” információs filozófiai maximáját az „Átlátható állam-átláthatatlan állampolgár!” igényével váltotta le.
A létrehozandó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki az elnököt. Azzal a politikai döntéssel pedig, amellyel törvényhozási úton az adatvédelmi biztos hivatalát megszüntette, álláspontunk szerint rosszul mérte fel mozgásterét.
A nemzeti adatvédelmi intézményeket nem kizárólag a nemzeti törvények szabályozzák, hanem olyan feladatokat is ellátnak, amelyeket az Európai Unió joga ruház rájuk. Az uniós jog követelménye a biztosnak és hivatalának teljes függetlensége, amely követelmény jól körülírható. Az Európai Bíróság a Német Szövetségi Köztársaságot a közelmúltban azért marasztalta el, mert egyes tartományaiban adatvédelmi szervét a tartományi kormány ellenőrzése alá vonta. (Lásd: C-518/07, Európai Bizottság v. Német Szövetségi Köztársaság, 2010. március 9, 25. bekezdés.) A bíróság megállapította, hogy a függetlenség „célja az egyének és szervezeteik védelmének megerősítése az őket érintő döntésekkel szemben. Az ellenőrző szerveknek feladatuk ellátása során tárgyilagosan és pártatlanul kell eljárniuk. Ezen ok miatt mentesnek kell lenniük bármilyen külső befolyástól, beleértve a szövetségi állam vagy a tagállamok közvetlen vagy közvetett befolyását is.”
Az irányelv 28. cikk (1) bekezdésének helyes értelmezésével az ellenőrző hivatalt vezető személy nem mozdítható el hivatalából hivatali ideje lejárta, azaz 2015 előtt. A 2011. júliusában elfogadott, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény viszont megszünteti az intézményt és el is elmozdítja hivatalából a kormánnyal szemben többször – adott esetben a bíróság által is megerősítetten – kritikát megfogalmazó jelenlegi adatvédelmi biztost.
A helyzet nem jóvátehetetlen, a kormánytöbbség az év végéig, az adatvédelmi biztosi funkciót megszüntető törvény megfelelő módosításával még helyrehozhatja ezt a hibát.
 Ide kattintva elolvashatja a magyar, illetve az angol nyelvű beadványt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.

A TASZ álláspontja az állami cégvezetők fizetésének közzétételét előíró rendeletről

A közelmúlt végkielégítési botrányai miatt a Kormány elrendelte, hogy minden állami vagy önkormányzati cég vezető beosztású alkalmazottjának a fizetésével kapcsolatos adatai az Interneten megtalálhatóak legyenek. A TASZ jogászai által kialakított jogértelmezés ihlette rendeletet alapvetően pozitív fejlemény, azonban álláspontunkban szeretnénk rávilágítani néhány hiányosságra. A TASZ álláspontját itt elolvashatja!

Statisztika közérdekű adatkéréses perekről

A Fővárosi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amelyekben valaki közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indít pert. Ilyen szervnek számítanak a minisztériumok, a kormány, vagy például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az ORTT, a Magyar Energia Hivatal, stb. Megkérdeztük a Fővárosi Bíróságot, hogy hány ilyen ügyük volt.