Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

A TASZ helyesli, hogy a köztársasági elnök megfontolta a felvetett kifogásokat, és nem írta alá a törvényt. Igaza van az államfőnek, amikor azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a közfeladatot ellátó szervek túl széles jogkört kapnának az információk visszatartására.

Mindemellett a TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy az államfő nem tartotta alapjogsértőnek az elfogadott szabályokat, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az Országgyűléshez küldte vissza a módosítást. A TASZ álláspontja abban tér el az államfőétől, hogy az új szabályozásban nemcsak jogtechnikai, törvényszerkesztési hiányosságokat lát, hanem az információszabadság súlyos korlátozásának veszélyét.
Az Országgyűlés kötelessége, hogy az információszabadságról szóló törvény módosításának újratárgyalásakor biztosítsa a következőket:
üzleti titokra hivatkozva ne lehessen eltitkolni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználását, indokait, módját és mértékét,
a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek elutasítása esetén mindig legyen hatékony lehetőség bírósághoz fordulni az adatok kiadása érdekében,
a közérdekű adatokat kezelő intézményeknek ne legyen joguk a kérelmek indokoltságának, szükségszerűségének, vagy „mélységének” mérlegelésére.
A TASZ szerint az államfő politikai vétójával nem szűnt meg a veszély, hogy az Országgyűlés olyan törvényt fogad el, amely megnehezíti a hatalomgyakorlás ellenőrzését, a közpénzügyek átláthatóságát és a közügyek megvitatását. Ha erre sor kerül, akkor a köztársasági elnöknek és az alapvető jogok biztosának kötelessége lesz fellépni az információszabadság védelmében. A bíróságoknak pedig az lesz a feladatuk, hogy a lehető legkevésbé jogkorlátozó módon értelmezzék és alkalmazzák az új szabályokat. A közügyek iránt érdeklődő állampolgároknak pedig továbbra is alapvető joguk a közfeladatot ellátó intézményeket ellenőrizni és a közérdekű adatokat megismerni. Az állam ugyanis nem foszthat meg alapvető emberi jogainktól. A TASZ munkatársai és ügyvédei továbbra is segítenek alapvető jogaink kikényszerítésében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ezután nincs miről egyeztetni

Először csak a trafikpályázatok nyilvánosságáért emeltünk szót, most már maga az információszabadság is veszélyben forog. A TASZ több civil szervezettel együtt úgy döntött, hogy a mai törvénymódosítás után nem vesz részt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) antikorrupciós munkacsoportjában.

Nyílt levél Navracsics Tibor miniszternek

Tisztelt Miniszter Úr!

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy két kormánypárti képviselő – kivételes és sürgős tárgyalást indítványozva – benyújtotta a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozásával fenyegető, T/10904. számú törvényjavaslatot. Engedje meg, hogy a javaslatban foglaltakkal kapcsolatos mély aggodalmunkat – mint az információszabadság iránt elkötelezett civil szervezetek vezetői – ezúton osszuk meg Önnel.

Hajlandó-e a kormány saját működését átláthatóvá tenni?

A TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország véleményezte a kormány Nyílt Kormányzati Együttműködéssel kapcsolatos vállalásokat. A kormány továbbra sem fogadta el javaslatainkat a minősített adatok bírói kontrollja, üzleti titok szabályozás, kormány-előterjesztések tervezeteinek nyilvánossága tekintetében, ám a közszférában dolgozók információszabadsággal kapcsolatos képzése bekerült a programba. Siker nincs, de van némi elmozdulás.