Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

A TASZ helyesli, hogy a köztársasági elnök megfontolta a felvetett kifogásokat, és nem írta alá a törvényt. Igaza van az államfőnek, amikor azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a közfeladatot ellátó szervek túl széles jogkört kapnának az információk visszatartására.

Mindemellett a TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy az államfő nem tartotta alapjogsértőnek az elfogadott szabályokat, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az Országgyűléshez küldte vissza a módosítást. A TASZ álláspontja abban tér el az államfőétől, hogy az új szabályozásban nemcsak jogtechnikai, törvényszerkesztési hiányosságokat lát, hanem az információszabadság súlyos korlátozásának veszélyét.
Az Országgyűlés kötelessége, hogy az információszabadságról szóló törvény módosításának újratárgyalásakor biztosítsa a következőket:
üzleti titokra hivatkozva ne lehessen eltitkolni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználását, indokait, módját és mértékét,
a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek elutasítása esetén mindig legyen hatékony lehetőség bírósághoz fordulni az adatok kiadása érdekében,
a közérdekű adatokat kezelő intézményeknek ne legyen joguk a kérelmek indokoltságának, szükségszerűségének, vagy „mélységének” mérlegelésére.
A TASZ szerint az államfő politikai vétójával nem szűnt meg a veszély, hogy az Országgyűlés olyan törvényt fogad el, amely megnehezíti a hatalomgyakorlás ellenőrzését, a közpénzügyek átláthatóságát és a közügyek megvitatását. Ha erre sor kerül, akkor a köztársasági elnöknek és az alapvető jogok biztosának kötelessége lesz fellépni az információszabadság védelmében. A bíróságoknak pedig az lesz a feladatuk, hogy a lehető legkevésbé jogkorlátozó módon értelmezzék és alkalmazzák az új szabályokat. A közügyek iránt érdeklődő állampolgároknak pedig továbbra is alapvető joguk a közfeladatot ellátó intézményeket ellenőrizni és a közérdekű adatokat megismerni. Az állam ugyanis nem foszthat meg alapvető emberi jogainktól. A TASZ munkatársai és ügyvédei továbbra is segítenek alapvető jogaink kikényszerítésében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

A kitüntetés még nem legitimál

A K-monitor és a TASZ levélben hívta fel az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) figyelmét, hogy Orbán Viktor a kormány dohányzás visszaszorításért tett lépéseiért való kitüntetése során a szervezet nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy ezek az intézkedések milyen alapjogsértéssel és korrupciós kockázattal járnak.