Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

Mindemellett a TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy az államfő nem tartotta alapjogsértőnek az elfogadott szabályokat, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az Országgyűléshez küldte vissza a módosítást. A TASZ álláspontja abban tér el az államfőétől, hogy az új szabályozásban nemcsak jogtechnikai, törvényszerkesztési hiányosságokat lát, hanem az információszabadság súlyos korlátozásának veszélyét.

 

Az Országgyűlés kötelessége, hogy az információszabadságról szóló törvény módosításának újratárgyalásakor biztosítsa a következőket:

 üzleti titokra hivatkozva ne lehessen eltitkolni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználását, indokait, módját és mértékét,

 a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek elutasítása esetén mindig legyen hatékony lehetőség bírósághoz fordulni az adatok kiadása érdekében,

 a közérdekű adatokat kezelő intézményeknek ne legyen joguk a kérelmek indokoltságának, szükségszerűségének, vagy „mélységének” mérlegelésére.

 

A TASZ szerint az államfő politikai vétójával nem szűnt meg a veszély, hogy az Országgyűlés olyan törvényt fogad el, amely megnehezíti a hatalomgyakorlás ellenőrzését, a közpénzügyek átláthatóságát és a közügyek megvitatását. Ha erre sor kerül, akkor a köztársasági elnöknek és az alapvető jogok biztosának kötelessége lesz fellépni az információszabadság védelmében. A bíróságoknak pedig az lesz a feladatuk, hogy a lehető legkevésbé jogkorlátozó módon értelmezzék és alkalmazzák az új szabályokat. A közügyek iránt érdeklődő állampolgároknak pedig továbbra is alapvető joguk a közfeladatot ellátó intézményeket ellenőrizni és a közérdekű adatokat megismerni. Az állam ugyanis nem foszthat meg alapvető emberi jogainktól. A TASZ munkatársai és ügyvédei továbbra is segítenek alapvető jogaink kikényszerítésében.