Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

A TASZ helyesli, hogy a köztársasági elnök megfontolta a felvetett kifogásokat, és nem írta alá a törvényt. Igaza van az államfőnek, amikor azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a közfeladatot ellátó szervek túl széles jogkört kapnának az információk visszatartására.

Mindemellett a TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy az államfő nem tartotta alapjogsértőnek az elfogadott szabályokat, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az Országgyűléshez küldte vissza a módosítást. A TASZ álláspontja abban tér el az államfőétől, hogy az új szabályozásban nemcsak jogtechnikai, törvényszerkesztési hiányosságokat lát, hanem az információszabadság súlyos korlátozásának veszélyét.
Az Országgyűlés kötelessége, hogy az információszabadságról szóló törvény módosításának újratárgyalásakor biztosítsa a következőket:
üzleti titokra hivatkozva ne lehessen eltitkolni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználását, indokait, módját és mértékét,
a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek elutasítása esetén mindig legyen hatékony lehetőség bírósághoz fordulni az adatok kiadása érdekében,
a közérdekű adatokat kezelő intézményeknek ne legyen joguk a kérelmek indokoltságának, szükségszerűségének, vagy „mélységének” mérlegelésére.
A TASZ szerint az államfő politikai vétójával nem szűnt meg a veszély, hogy az Országgyűlés olyan törvényt fogad el, amely megnehezíti a hatalomgyakorlás ellenőrzését, a közpénzügyek átláthatóságát és a közügyek megvitatását. Ha erre sor kerül, akkor a köztársasági elnöknek és az alapvető jogok biztosának kötelessége lesz fellépni az információszabadság védelmében. A bíróságoknak pedig az lesz a feladatuk, hogy a lehető legkevésbé jogkorlátozó módon értelmezzék és alkalmazzák az új szabályokat. A közügyek iránt érdeklődő állampolgároknak pedig továbbra is alapvető joguk a közfeladatot ellátó intézményeket ellenőrizni és a közérdekű adatokat megismerni. Az állam ugyanis nem foszthat meg alapvető emberi jogainktól. A TASZ munkatársai és ügyvédei továbbra is segítenek alapvető jogaink kikényszerítésében.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

 

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

 

Uniós szabályokat sért a sávolyi beruházás állami támogatása?

Könnyen elképzelhető, hogy az Európai Unió alapszerződésébe ütközik a sávolyi Moto GP pálya megépítéshez nyújtott 74,7 millió eurós támogatás. A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a TASZ Joaquin Almunia versenypolitikai biztosnak írt levélben kéri, hogy vizsgálja meg a Bizottság az állami támogatás összeegyeztethetőségét a közösségi támogatási szabályokkal.