Eltörölné a Kormány a lobbi szabályozást – gyengül a korrupció elleni intézményrendszer

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.

A lobbi szabályozás teszi lehetővé, hogy a közhatalmi döntés befolyásolását célzó üzletszerű érdekérvényesítésről a nyilvánosság értesüljön: azaz átláthatóvá teszi, hogy mely gazdasági érdekcsoportok milyen célok érdekében keresik fel a hatalom gyakorlóit.
Sajnálatos - és a TASZ által sem vitatott - tény, hogy a szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb probléma, hogy a közhatalmi döntéshozók a törvényi kötelezettségeiket nem tartják be: nem jelzik például a törvényes lobbizás szabályainak megkerülését jelentő érdekérvényesítést, holott a közhatalmi szervet ilyen esetben is tájékoztatási kötelezettsége terhelné. Minden döntéshozó szervnek kötelező negyedévente tájékoztatni a Központi Igazságügyi Hivatalt arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban, kik folytattak nála lobbitevékenységet. Ehhez képest van olyan minisztérium, amely az elmúlt 3 év alatt egyetlen tájékoztatót sem készített. Ennek az oka, hogy a közhatalmi döntéshozók oldalán nincsen olyan kényszerítő erő, amely a szabályok betartására ösztönözne. A lobbi törvény eltörlése hibás lépés lenne a Kormány részéről, hiszen ezzel lemond egy rendkívül fontos jogintézményről anélkül, hogy érdemben azt pótolná. A TASZ szerint olyan szabályozást kell megalkotni, hogy megérje a transzparens lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett.
A törvénytervezet külön törvényben garantálná, hogy a minisztériumokban zajló jogalkotás átlátható legyen, az állampolgárok pedig véleményezhessék a jogszabály tervezeteket. Ez az ötlet szimbolikus jogalkotásnak nevezhető, hiszen a hatályos jog is előírja a jogalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel biztosítását. A Kormány elképzelése azonban nem orvosolja a jogalkotás nyilvánosságát jelenleg szabályozó elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hiányosságait: az átláthatóság és a részvételi jog érvényesülésének egyik nagy akadálya, hogy nem kikényszeríthetőek, önkéntes jogkövetésen alapulnak, aminek következtében a különböző minisztériumi honlapok változó képet mutattak a törvény hatályba lépése óta, és mutatnak jelenleg is.
A TASZ véleményezte a törvénytervezetet, az álláspontunkat itt elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

 

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

 

Beszámoló az Alkotmánybíróság elleni per első tárgyalásáról

A Fővárosi Bíróság 2004. december 20-án tárgyalta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet által az Alkotmánybíróság ellen közérdekű adat közlésének megtagadása miatt indított pert.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.