Eltörölné a Kormány a lobbi szabályozást – gyengül a korrupció elleni intézményrendszer

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.

A lobbi szabályozás teszi lehetővé, hogy a közhatalmi döntés befolyásolását célzó üzletszerű érdekérvényesítésről a nyilvánosság értesüljön: azaz átláthatóvá teszi, hogy mely gazdasági érdekcsoportok milyen célok érdekében keresik fel a hatalom gyakorlóit.
Sajnálatos - és a TASZ által sem vitatott - tény, hogy a szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb probléma, hogy a közhatalmi döntéshozók a törvényi kötelezettségeiket nem tartják be: nem jelzik például a törvényes lobbizás szabályainak megkerülését jelentő érdekérvényesítést, holott a közhatalmi szervet ilyen esetben is tájékoztatási kötelezettsége terhelné. Minden döntéshozó szervnek kötelező negyedévente tájékoztatni a Központi Igazságügyi Hivatalt arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban, kik folytattak nála lobbitevékenységet. Ehhez képest van olyan minisztérium, amely az elmúlt 3 év alatt egyetlen tájékoztatót sem készített. Ennek az oka, hogy a közhatalmi döntéshozók oldalán nincsen olyan kényszerítő erő, amely a szabályok betartására ösztönözne. A lobbi törvény eltörlése hibás lépés lenne a Kormány részéről, hiszen ezzel lemond egy rendkívül fontos jogintézményről anélkül, hogy érdemben azt pótolná. A TASZ szerint olyan szabályozást kell megalkotni, hogy megérje a transzparens lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett.
A törvénytervezet külön törvényben garantálná, hogy a minisztériumokban zajló jogalkotás átlátható legyen, az állampolgárok pedig véleményezhessék a jogszabály tervezeteket. Ez az ötlet szimbolikus jogalkotásnak nevezhető, hiszen a hatályos jog is előírja a jogalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel biztosítását. A Kormány elképzelése azonban nem orvosolja a jogalkotás nyilvánosságát jelenleg szabályozó elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hiányosságait: az átláthatóság és a részvételi jog érvényesülésének egyik nagy akadálya, hogy nem kikényszeríthetőek, önkéntes jogkövetésen alapulnak, aminek következtében a különböző minisztériumi honlapok változó képet mutattak a törvény hatályba lépése óta, és mutatnak jelenleg is.
A TASZ véleményezte a törvénytervezetet, az álláspontunkat itt elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.

Uniós szabályokat sért a sávolyi beruházás állami támogatása?

Könnyen elképzelhető, hogy az Európai Unió alapszerződésébe ütközik a sávolyi Moto GP pálya megépítéshez nyújtott 74,7 millió eurós támogatás. A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a TASZ Joaquin Almunia versenypolitikai biztosnak írt levélben kéri, hogy vizsgálja meg a Bizottság az állami támogatás összeegyeztethetőségét a közösségi támogatási szabályokkal.

Nyílt levél Navracsics Tibor miniszternek

Tisztelt Miniszter Úr!

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy két kormánypárti képviselő – kivételes és sürgős tárgyalást indítványozva – benyújtotta a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozásával fenyegető, T/10904. számú törvényjavaslatot. Engedje meg, hogy a javaslatban foglaltakkal kapcsolatos mély aggodalmunkat – mint az információszabadság iránt elkötelezett civil szervezetek vezetői – ezúton osszuk meg Önnel.