Eltörölné a Kormány a lobbi szabályozást – gyengül a korrupció elleni intézményrendszer

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.

A lobbi szabályozás teszi lehetővé, hogy a közhatalmi döntés befolyásolását célzó üzletszerű érdekérvényesítésről a nyilvánosság értesüljön: azaz átláthatóvá teszi, hogy mely gazdasági érdekcsoportok milyen célok érdekében keresik fel a hatalom gyakorlóit.
Sajnálatos - és a TASZ által sem vitatott - tény, hogy a szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb probléma, hogy a közhatalmi döntéshozók a törvényi kötelezettségeiket nem tartják be: nem jelzik például a törvényes lobbizás szabályainak megkerülését jelentő érdekérvényesítést, holott a közhatalmi szervet ilyen esetben is tájékoztatási kötelezettsége terhelné. Minden döntéshozó szervnek kötelező negyedévente tájékoztatni a Központi Igazságügyi Hivatalt arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban, kik folytattak nála lobbitevékenységet. Ehhez képest van olyan minisztérium, amely az elmúlt 3 év alatt egyetlen tájékoztatót sem készített. Ennek az oka, hogy a közhatalmi döntéshozók oldalán nincsen olyan kényszerítő erő, amely a szabályok betartására ösztönözne. A lobbi törvény eltörlése hibás lépés lenne a Kormány részéről, hiszen ezzel lemond egy rendkívül fontos jogintézményről anélkül, hogy érdemben azt pótolná. A TASZ szerint olyan szabályozást kell megalkotni, hogy megérje a transzparens lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett.
A törvénytervezet külön törvényben garantálná, hogy a minisztériumokban zajló jogalkotás átlátható legyen, az állampolgárok pedig véleményezhessék a jogszabály tervezeteket. Ez az ötlet szimbolikus jogalkotásnak nevezhető, hiszen a hatályos jog is előírja a jogalkotás átláthatóságát és a társadalmi részvétel biztosítását. A Kormány elképzelése azonban nem orvosolja a jogalkotás nyilvánosságát jelenleg szabályozó elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hiányosságait: az átláthatóság és a részvételi jog érvényesülésének egyik nagy akadálya, hogy nem kikényszeríthetőek, önkéntes jogkövetésen alapulnak, aminek következtében a különböző minisztériumi honlapok változó képet mutattak a törvény hatályba lépése óta, és mutatnak jelenleg is.
A TASZ véleményezte a törvénytervezetet, az álláspontunkat itt elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

A kitüntetés még nem legitimál

A K-monitor és a TASZ levélben hívta fel az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) figyelmét, hogy Orbán Viktor a kormány dohányzás visszaszorításért tett lépéseiért való kitüntetése során a szervezet nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy ezek az intézkedések milyen alapjogsértéssel és korrupciós kockázattal járnak.