Emberi jogi szervezetek szólaltak föl a gyülekezési jog védelmében egy nyilvános meghallgatáson Brazíliában

November 18-án az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) tagjai, köztük a TASZ, közösen szólaltak fel a békés gyülekezéshez való jog védelmében azon a nyilvános meghallgatáson, amelyet Brazília Szövetségi Államügyészi Hivatala és a Sao Paolo állam ügyészi hivatala szervezett.

A jogvédő szervezetek négy alapelvet hangsúlyoztak:

  1. A tiltakozáshoz való jog legitimitását
  2. A tüntetések során alkalmazott kényszerítő eszközökkel kapcsolatos garanciák fontosságát
  3. A társadalmi tiltakozások kriminalizálásának helytelenségét
  4. A rendőri és biztonsági erők felelősségre vonhatóságának szükségét

A jogvédő szervezetek elkötelezettek aziránt, hogy a demokratikus államoknak nem pusztán tolerálniuk kell a társadalmi tiltakozásokat, hanem elő is kell segíteniük az azokban való részvételt. Ennek megfelelően az államnak tevőleges kötelezettségei vannak a gyülekezési jog biztosításával kapcsolatban és tartózkodnia kell az e jog gyakorlását akadályozó ésszerűtlen korlátozások bevezetésétől. E kötelezettségei teljesítése körében az államnak a kényszerítő eszközök, köztük a „kevésbé halálos fegyverek” tüntetésekkel összefüggő alkalmazásának szabályozásával biztosítania kell, hogy a biztonsági és rendőri erők ésszerűen és megfelelő módon reagálnak a tüntetésekre.

A jogvédő szervezetek arra is rámutattak, hogy számos nemzeti igazságszolgáltatási rendszer a gyakorlatban korlátozza a helyi tüntetéseket és társadalmi szerveződéseket, miközben rendszeresen elmarad azoknak a hivatalos személyeknek a felelősségre vonása, akiknek a tüntetések során alkalmazott erőszakos cselekmények felróhatók. E tapasztalataik nyomán azt hangsúlyozták az emberi jogi szervezetek, hogy az államoknak ki kell alakítaniuk olyan bejelentési és nyomozati eljárásokat, amelyek révén a tüntetések során a rendőri és biztonsági erők által alkalmazott szükségtelen erőszakra vonatkozó állítások kivizsgálhatók.

E négy alapelv, melyek részletesen is ki vannak fejtve a „Visszafoglalni az utcát! – A tiltakozások elnyomása és kriminalizációja a világban” című kiadványban, alapvető jelentőséggel bír a gyülekezési jog hatékony védelme szempontjából.

A nyilvános meghallgatás annak a nemzetközi diskurzusnak a része volt, amelyben a gyülekezési jog és a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök szabályozása kerül terítékre tavaly óta többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, valamint Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet előtt. A téma iránti megnövekedett figyelem annak a jele, hogy a társadalmi tiltakozásokba való rendőri beavatkozások sürgős reformra szorulnak.

A jogvédő szervezetek álláspontját angolul itt olvashatja el >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Social Protest and Human Rights - Discussion

The International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) invites you to a discussion on police use of force and human rights' protections in social protests. The UN Special Rapporteur on Extrajudicial, Summary or Arbitrary Executions, Christof Heyns, and the UN Special Rapporteur on the Rights to Freedom of Peaceful Assembly and of Association, Maina Kiai, are addressing these issues in their annual reports and will explain the challenges we are facing.

Sokkolót táraz a parlamenti őrség

Megerősített hírek szerint az Országgyűlési Őrség sokkoló-eszközöket szerzett be feladatai ellátásának biztosítására. A TASZ kíváncsi a részletekre, de a parlament elnöke nem szívesen árulja el azokat. Pedig a sokkoló veszélyes fegyver, alkalmazása komoly egészségügyi kockázattal jár, és szabadságjogaink szempontjából is komoly kétségeket kell eloszlatnia annak, aki a bevetése mellett dönt.

Litigation on the right to protest

Two actions were launched by the HCLU regarding the right to peaceful assembly in December, 2013. Both actions concern to the same problem: lockdown of a public area around the Prime Minister's residence. In the first case, the police dispersed an ongoing peaceful demonstration on the grounds of closing off the area, for which the organizer filed a claim against the police with the help of HCLU. In the other case, another demonstration planned by the same organizer at the same venue was banned by the court, which was then challenged before the Constitutional Court. Both decisions are ill-unfounded and misinterpret the constitutional limitations of the right to protest.