Emberi jogi szervezetek szólaltak föl a gyülekezési jog védelmében egy nyilvános meghallgatáson Brazíliában

A jogvédő szervezetek négy alapelvet hangsúlyoztak:

1. A tiltakozáshoz való jog legitimitását
2. A tüntetések során alkalmazott kényszerítő eszközökkel kapcsolatos garanciák fontosságát
3. A társadalmi tiltakozások kriminalizálásának helytelenségét
4. A rendőri és biztonsági erők felelősségre vonhatóságának szükségét

A jogvédő szervezetek elkötelezettek aziránt, hogy a demokratikus államoknak nem pusztán tolerálniuk kell a társadalmi tiltakozásokat, hanem elő is kell segíteniük az azokban való részvételt. Ennek megfelelően az államnak tevőleges kötelezettségei vannak a gyülekezési jog biztosításával kapcsolatban és tartózkodnia kell az e jog gyakorlását akadályozó ésszerűtlen korlátozások bevezetésétől. E kötelezettségei teljesítése körében az államnak a kényszerítő eszközök, köztük a „kevésbé halálos fegyverek” tüntetésekkel összefüggő alkalmazásának szabályozásával biztosítania kell, hogy a biztonsági és rendőri erők ésszerűen és megfelelő módon reagálnak a tüntetésekre.

A jogvédő szervezetek arra is rámutattak, hogy számos nemzeti igazságszolgáltatási rendszer a gyakorlatban korlátozza a helyi tüntetéseket és társadalmi szerveződéseket, miközben rendszeresen elmarad azoknak a hivatalos személyeknek a felelősségre vonása, akiknek a tüntetések során alkalmazott erőszakos cselekmények felróhatók. E tapasztalataik nyomán azt hangsúlyozták az emberi jogi szervezetek, hogy az államoknak ki kell alakítaniuk olyan bejelentési és nyomozati eljárásokat, amelyek révén a tüntetések során a rendőri és biztonsági erők által alkalmazott szükségtelen erőszakra vonatkozó állítások kivizsgálhatók.

E négy alapelv, melyek részletesen is ki vannak fejtve a „Visszafoglalni az utcát! – A tiltakozások elnyomása és kriminalizációja a világban” című kiadványban, alapvető jelentőséggel bír a gyülekezési jog hatékony védelme szempontjából.

A nyilvános meghallgatás annak a nemzetközi diskurzusnak a része volt, amelyben a gyülekezési jog és a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök szabályozása kerül terítékre tavaly óta többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, valamint Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet előtt. A téma iránti megnövekedett figyelem annak a jele, hogy a társadalmi tiltakozásokba való rendőri beavatkozások sürgős reformra szorulnak.

A jogvédő szervezetek álláspontját angolul itt olvashatja el >> (.pdf)