EU-s lobbizás az alapoktól - a Corporate Europe Observatory jelentése

Habár kevesen tudják, de az EU-s jogszabályok többségét több ezer ismeretlen és felelősnek csöppet sem mondható szakértői csoport, tanácsadó bizottság és munkacsoport szerkeszti és véglegesíti. Még azok sem ismerik igazán, mi folyik a háttérben és hogy kik állnak mögötte, akik folyamatosan nyomon követik az EU-s jogalkotást. Mindez jól mutatja azt a titkolózást, amely ezeket a szerveket és különösen azok tagjait érinti.

2000 óta a szakértői csoportok száma több mint 40 százalékkal nőtt, ami bizonyítéka annak, hogy a döntéshozás ilyen formája fontosabb, mint a bizottsági politikacsinálás. Egy tudományos munka szerint a bizottsági szakértői csoportokban résztvevők száma meghaladja az 50.000-et. (Sajnos a szakértői csoportokbeli tagságot még titok övezi, ezért mindezek csak becslések.)


Az Európai Parlament folyamatos nyomásának hatására az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy javítani fogja a szakértői csoportok átláthatóságát. A szakértői csoportok nyilvántartása már pár éve elérhető az interneten, de ahogy majd ebből a jelentésből is kiderül, az átláthatóság fejlesztése már rég megkésett. Vagyis a Bizottságnak véget kellene vetnie a szakértői csoportok szűk kiváltságos és testületi hozzáférhetőségének.


A Corporate Europe Observatory témában készült jelentését angol nyelven itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kormány-közeli magán kutatóintézetek (pl. Századvég) finanszírozása közpénzből, a közpénzen megrendelt kutatások nyilvánossága

Kíváncsiak voltunk, hogy a költségvetés adatai alkalmasak-e annak a hipotézisnek az alátámasztására vagy cáfolatára, miszerint kutatóintézeteken, például a SZázadvég cégcsoporton keresztül óriási kifizetések történnek, valódi tartalom, ellenszolgáltatás nélkül.

Már a bíróság is unja: az MVM nem titkolhatja a szerződéseit

Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie.

Ismételten a kormányhoz fordultunk a sávolyi döntés ügyében

A TASZ 2010. március 1-én kérte a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy a sávolyi beruházással kapcsolatos kormányülés összefoglalóját, a beruházással kapcsolatos előterjesztéseket és az ülés vonatkozó hanganyagát hozza nyilvánosságra, mert véleményünk szerint ezek az adatok adhatnak magyarázatot arra a pikáns kérdésre, hogy a Pénzügyminisztérium kifejezett tiltakozása ellenére miért erőltette a Kormány a 35 milliárd forintos állami szerepvállalást. Nem kaptunk elfogadható választ, ezért újabb lépéseket teszünk.