Európai bizalomgerjesztés

Az európai átláthatósági kezdeményezést (European Transparency Initiative – EIT) annak köszönhetjük, hogy az Európai Bizottság is felismerte, az átláthatóság javítása kedvező hatással lehet az állampolgárok bizalmára az Európai Uniós intézmények felé, valamint a „modern igazgatási rendszerek legitimitásának részét képezik” a nagyfokú átláthatóságot biztosító szabályok. A nagyfokú transzparencia ugyanis az egyik garanciája annak, hogy az Európai Unió „nyitott legyen a nyilvános vizsgálatok számára és munkájáért elszámoltatható legyen”. Ezenfelül a 2005-2009-re vonatkozó stratégiai célok részét képezi az, hogy bővüljenek az érdekelt felek aktív részvételének lehetőségei az uniós politika kialakításában, ezzel a céllal indította el ugyanis az Európai Bizottság az európai megújulásra irányuló partnerséget is. A kezdeményezés elindítása egy ún. zöld könyv kiadását jelenti. A zöld könyvet vagy „green paper”!!!t az Európai Bizottság bocsátja ki, a fő célja pedig egy terület legfontosabb kérdéseinek és problémáinak azonosítása és az érdekeltek bevonása a konzultációba (tagállami és közösségi intézményekre és civil vagy érdekérvényesítő szervezetekre is vonatkozik). A konzultációt követően alakítja ki a Bizottság a kérdésre vonatkozó átfogó álláspontját (ez a fehér könyv vagy „white paper”!!!, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogalkotás számára), és ezután terjeszti elő a Bizottság a jogszabály-tervezetet. A konzultációra jelen esetben 2006. május 3. és augusztus 31. között volt lehetőség. A zöld könyv témái pedig a következők voltak: az érdekképviseletek (lobbizók) tevékenységét szabályozó strukturáltabb keret szükségessége; a Bizottság konzultációs minimumkövetelményeivel kapcsolatos visszajelzés; valamint a megosztott kezelésű források kedvezményezettjeire vonatkozó információk kötelező közzététele. A konzultációs eljárás egyik előnye, hogy a Bizottság egy meghatározott honlapon közzéteszi valamennyi beérkezett véleményt, így azok mindenki számára hozzáférhetőek. A Társaság a Szabadságjogokért is részt vett a konzultációs eljárásban. Az érdekképviseletek (lobbizók) tevékenységét szabályozó strukturáltabb keret létrehozásának témájában a TASZ véleménynyilvánítása során a magyar lobbitörvény vitája folyamán megszerzett hazai tapasztalatait is hasznosította, és az érdekérvényesítés minél nagyobb átláthatósága mellett, valamint a szabálytalan, törvénytelen lobbitevékenység szankcionálása mellett érvelt. A második, a Bizottság konzultációs minimumkövetelményeivel kapcsolatos visszajelzésről szóló témakörben nem nyilvánítottunk véleményt, mert a TASZ eddig nem vett részt olyan konzultációs eljárásban, amelyre a minimumkövetelmények vonatkoznak (egyrészt ilyen eljárás a zöld könyvekre vonatkozó, másrészt a kötelező hatásvizsgálatot előíró fontos politikai javaslatokra vonatkozó konzultáció). A harmadik, a megosztott kezelésű források kedvezményezettjeire vonatkozó információk kötelező közzétételéről szóló témában a TASZ azt a határozott álláspontját fejtette ki, hogy az állami és uniós pénzek elosztásáról mindenkinek joga van információt szerezni. Ezért szükséges ilyen nyilvántartás létrehozatala, amelynek nyilvánosnak és ingyenesnek kell lennie.