Európai bizalomgerjesztés

Az Európai Bizottság 2005 novemberében elindította az európai átláthatósági kezdeményezést, a TASZ véleményezte az erről kiadott zöld könyvet.

Az európai átláthatósági kezdeményezést (European Transparency Initiative - EIT) annak köszönhetjük, hogy az Európai Bizottság is felismerte, az átláthatóság javítása kedvező hatással lehet az állampolgárok bizalmára az Európai Uniós intézmények felé, valamint a „modern igazgatási rendszerek legitimitásának részét képezik” a nagyfokú átláthatóságot biztosító szabályok. A nagyfokú transzparencia ugyanis az egyik garanciája annak, hogy az Európai Unió „nyitott legyen a nyilvános vizsgálatok számára és munkájáért elszámoltatható legyen”. Ezenfelül a 2005-2009-re vonatkozó stratégiai célok részét képezi az, hogy bővüljenek az érdekelt felek aktív részvételének lehetőségei az uniós politika kialakításában, ezzel a céllal indította el ugyanis az Európai Bizottság az európai megújulásra irányuló partnerséget is. A kezdeményezés elindítása egy ún. zöld könyv kiadását jelenti. A zöld könyvet vagy „green paper”!!!t az Európai Bizottság bocsátja ki, a fő célja pedig egy terület legfontosabb kérdéseinek és problémáinak azonosítása és az érdekeltek bevonása a konzultációba (tagállami és közösségi intézményekre és civil vagy érdekérvényesítő szervezetekre is vonatkozik). A konzultációt követően alakítja ki a Bizottság a kérdésre vonatkozó átfogó álláspontját (ez a fehér könyv vagy „white paper”!!!, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogalkotás számára), és ezután terjeszti elő a Bizottság a jogszabály-tervezetet. A konzultációra jelen esetben 2006. május 3. és augusztus 31. között volt lehetőség. A zöld könyv témái pedig a következők voltak: az érdekképviseletek (lobbizók) tevékenységét szabályozó strukturáltabb keret szükségessége; a Bizottság konzultációs minimumkövetelményeivel kapcsolatos visszajelzés; valamint a megosztott kezelésű források kedvezményezettjeire vonatkozó információk kötelező közzététele. A konzultációs eljárás egyik előnye, hogy a Bizottság egy meghatározott honlapon közzéteszi valamennyi beérkezett véleményt, így azok mindenki számára hozzáférhetőek. A Társaság a Szabadságjogokért is részt vett a konzultációs eljárásban. Az érdekképviseletek (lobbizók) tevékenységét szabályozó strukturáltabb keret létrehozásának témájában a TASZ véleménynyilvánítása során a magyar lobbitörvény vitája folyamán megszerzett hazai tapasztalatait is hasznosította, és az érdekérvényesítés minél nagyobb átláthatósága mellett, valamint a szabálytalan, törvénytelen lobbitevékenység szankcionálása mellett érvelt. A második, a Bizottság konzultációs minimumkövetelményeivel kapcsolatos visszajelzésről szóló témakörben nem nyilvánítottunk véleményt, mert a TASZ eddig nem vett részt olyan konzultációs eljárásban, amelyre a minimumkövetelmények vonatkoznak (egyrészt ilyen eljárás a zöld könyvekre vonatkozó, másrészt a kötelező hatásvizsgálatot előíró fontos politikai javaslatokra vonatkozó konzultáció). A harmadik, a megosztott kezelésű források kedvezményezettjeire vonatkozó információk kötelező közzétételéről szóló témában a TASZ azt a határozott álláspontját fejtette ki, hogy az állami és uniós pénzek elosztásáról mindenkinek joga van információt szerezni. Ezért szükséges ilyen nyilvántartás létrehozatala, amelynek nyilvánosnak és ingyenesnek kell lennie.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Készül a lobbitörvény?

Februárban jelent meg hír arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal törvényt készít az üzletszerű lobbizásról. Levélben fordultunk a MEH-hez a részletek felől érdeklődve, de a hivatal egyelőre nem árult el többet a kezdeményezésről.

Nyílt levél Fellegi Tamás részére a közérdekű adatok megismerhetőségéről

Olvassa el a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös nyílt levelét, melyet az állami működés átláthatósága érekében küldünk el Fellegi Tamás részére.

Pert nyert a TASZ Strasbourgban a magyar állam ellen: történelmi információszabadság győzelem

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon nyilvánosságra hozott döntésével a Társaság a Szabadságjogokért beadványa nyomán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként.