Fábry Sándor vs. György Péter: duplán győzött a vélemény szabadsága!

A műsorvezető és a médiakritikus csatájából az első fokú ítéletek szerint a vélemény szabadsága került ki győztesen. Fábry Sándor azért perelte be György Pétert, mert a kritikus egy rádióműsorban őt „romagyűlölő rasszistának” nevezte. A polgári per mellett Fábry rágalmazás miatt büntetőeljárást is kezdeményezett. Mind a polgári, mind a büntetőügyben György Pétert a TASZ ügyvédei képviselték:mindkét eljárást a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság érvényesülése szempontjából tartottuk lényegesnek.

A polgári ügyben, melyben Fábry jó hírnevének megsértése miatt kártérítésért perelt, a február végén született első fokú ítélet kimondta, hogy a kifogásolt vélemény a „véleménynyilvánítás szélső határán van, de nem lépi azt túl”, a bíróság pedig arra is rámutatott, hogy „aki maga is éles megfogalmazásokat tesz, annak számolnia kell azzal, hogy vele szemben is megfogalmazódhatnak negatív vélemények”. Fábry keresetét tehát elutasították, különös tekinttel arra, hogy a közszereplőknek a bíróság és az Alkotmánybíróság hivatkozott döntései értelmében az átlagembernél magasabb tűréshatárral kell rendelkezniük a tevékenységüket illető kritikákkal kapcsolatban.

A rágalmazás miatti büntetőügyben a bíróság először tárgyalás tartása nélkül megrovásban részesítette György Pétert, ezután a védelem tárgyalás tartását kérte. Az április 21-én, a Budapesti II-III. kerületi bíróságon tartott tárgyaláson első fokon a rágalmazás vádja alól bűncselekmény hiányában felmentették a kritikust. A bíróság érvelése szerint a műsort és a műsorvezetőt nem lehet különválasztani, a sérelmezett kifejezés véleménynek minősül, és azt György Péter nem azzal a szándékkal mondta, hogy Fábry becsületét vagy emberi méltóságát sértse. Ha valaki egy véleményt sértőnek tekint, az még nem jelenti azt, hogy egyúttal bűncselekmény is megvalósul, így az ügyben a büntetőjogi fellépés György Péter ellen a bíróság szerint nem volt indokolt.

1. afonyalekvar

2006-04-23

Teljesen egyetértek az ítélettel, azzal együtt, hogy szeretem a Fábry-t és a műsorát.

Közszereplő, tehát magasabban van a léc, ami megint rendben van. A bírósági ítéletet pedig találónak tartom, miszerint „aki maga is éles megfogalmazásokat tesz, annak számolnia kell azzal, hogy vele szemben is megfogalmazódhatnak negatív vélemények”.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.