Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.

Levelünkben két kiemelten fontos kéréssel fordultunk az államtitkár úrhoz. A korábban kifogásolt (állásfoglalásunk itt olvasható), de a parlament által elfogadott törvénymódosítás kapcsán kértük egyrészt, hogy hatályba lépése előtt készüljön el a szülőktől megkövetelt „együttműködés” fogalmát pontosító, garanciális szabályokat tartalmazó módszertani anyag. Másrészt, hogy a védőnői ellátás továbbra is maradjon támogató, szabadon választható szolgáltatás. Kértük továbbá, hogy a szaktárca a szakmai anyagok kidolgozásába vonja be az állásfoglalásunkat aláíró szervezeteket, szakembereket.

Az EMMI azonban nem méltatta válaszra a szakma követeléseit. Válaszukban kizárólag a gyermekvédelmi jelzőrendszer javítása érdekében tett és teendő tervezett lépéseket sorolják fel. A tervezett lépésekről már újabb törvénymódosítási javaslat is készült a Tárcánál, melyek között vannak üdvözlendő intézkedések, javaslatok, ám az általunk jelzett, súlyos fennálló problémákra megoldást semmilyen módon nem jelentenek. Az újabb törvénymódosítás helyett tehát javasoljuk, hogy a Tárca teremtse meg végre a családok és gyermekeik védelmét ténylegesen garantáló szakmai és intézményi rendszer működésének feltételeit, és a társadalmi egyeztetés folyamatába vonja be végre a minisztériumok képviselőin kívül a szakmai civil szervezetek képviselőit is!

Válaszlevelünket itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem lehet szankciókkal kezelni az iskolai lemorzsolódást

A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”

Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.