Felhívás a családtervezési célú művi meddővé tétel (újra)szabályozása kapcsán
A TASZ aggodalommal figyeli a családtervezési célú művi meddővé tétel kapcsán kialakult bizonytalan helyzetet. Álláspontunk szerint az elemzések és viták során összekeveredtek a vallási-lelkiismereti, az orvosi, az alkotmányossági és az emberi jogi szempontok, ami nehezíti a kérdés megnyugtató újraszabályozását. A TASZ ezért arra kéri az Egészségügyi Minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy az emberi jogi szempontoknak megfelelő törvénymódosítást, amelynek köszönhetően az Országgyűlés (OGy) még időben, a jelenlegi szabályok június 30-i megsemmisülése előtt új szabályokat alkothat.
Az Alkotmánybíróság (AB) 2005. november 30-i határozatát, amellyel 2006. július elsejei hatállyal megsemmisítette a családtervezési célú művi meddővé tétel szabályait, igen sokan félreértelmezték, alkotmányellenesnek titulálva olyan passzusokat is, amelyeket az AB nem azért semmisített meg, mert az Alkotmánnyal ellentétesek voltak, hanem azért, mert a valóban alkotmányellenes kitétel megsemmisítését követően a fennmaradó „csonka” szabályok jogbizonytalanságot okoztak volna. Az AB tehát azt találta alkotmányellenesnek, hogy a törvény a sterilizációt a magát meddővé tétetni kívánó nő gyermekeinek számától teszi függővé.
A korhatárállítást önmagában véve nem találta Alkotmányba ütközőnek az AB, ezért most többen a vonatkozó passzus helyreállítását követelik. A TASZ álláspontja szerint azonban felnőtt, cselekvőképes emberek döntési, önrendelkezési jogát indokolatlan lenne ilyen módon korlátozni. A magyar jog 18 éves kortól kezdve nagykorúnak tekinti minden gondnokság alatt nem álló honfitársunkat, azaz feltételezi, hogy az ember – megfelelő tájékoztatás után – képes felelős döntéseket hozni, még ha némely döntésével a társadalom kisebb vagy nagyobb része esetleg nem is ért egyet. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a sterilizáció kvázi-visszafordíthatatlan jellegére való tekintettel szükséges többletgaranciákat beépíteni, mint például a gondolkodási idő, vagy a valóban kimerítő tájékoztatás, amely kiterjed mind a még létező fogamzásgátló módszerekre, mind azokra a támogatási lehetőségekre, amelyek egy rossz anyagi helyzet miatt felmerült sterilizáció esetén újabb perspektívákat nyithatnak, vagy más védő, de nem kizáró feltételeket.
A TASZ megütközve szemléli, hogy miközben egyesek a jog eszközével felnőtt embereket kívánnak „saját maguktól megvédeni” , senki nem emel szót a gondnokság alatt lévők védelmében. Álláspontunk szerint eleve kérdéses, hogy felmerülhet-e olyan eset, amikor egy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes embert családtervezési célokból feltétlenül szükséges sterilizáltatni, azt pedig végképp aggasztónak tartjuk, hogy ha az OGy nem fogad el új szabályokat, akkor július elsejével még az a garanciális szabály is megszűnik, amely szerint művi meddővé tétel esetén nem elég a gondnok beleegyezése, hanem szükséges a gyámhatóság hozzájárulása is.
Felhívjuk tehát az Egészségügyi Minisztériumot és a Parlamentet, hogy a bizonytalan és alkotmányosan aggályos helyzetek megelőzése végett alkossa meg a művi meddővé tétel hiányzó szabályait, és részesítse védelemben a gondnokság alatt lévőket!
