Foglalkozzon a szakgimnáziumi érettségivel az ombudsman!

A szakgimnáziumi érettségi követelményei és feltételei idén először jelentősen eltérnek a gimnáziumi érettségiétől. A szakgimnáziumi tanulók az ötödik vizsgatárgyat már nem szabadon választhatják, hanem kötelező a szakmai vizsgatárgyból érettségizniük. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet-tel (EKINT) közös szakmai állásfoglalásunkban hívjuk fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra. 

Már eddig is több ezer érintett tanuló tiltakozott a lehetőségeiket szűkítő, érettségi felkészülésüket kiszámíthatatlanná tevő változások ellen: az érintettek képviseletében a Civil Közoktatási Platform (CKP) is az ombudsmanhoz fordult. A TASZ és az EKINT szakmai álláspontjával a CKP beadványát kívánja alapjogi érvekkel támogatni.

Szakmai álláspontja a következőkre hívja fel a figyelmet:

1. Egyedül az ombudsman rendelkezik megfelelő eszközökkel a jelzett alkotmányos visszásságok mielőbbi orvoslására. A változások miatt több tízezer gyermek és szüleik váltak kiszolgáltatottá. Ráadásul az idő múlásával a változások következtében várható, de most még megelőzhető jogsérelmek is megvalósulnak. Ezért elkerülhetetlen, hogy az ombudsman késedelem nélkül átfogó vizsgálatot indítson, és aktív szerepet vállaljon a jogsérelmek orvoslásában és megelőzésében.

2. A mindenkori törvényhozás és kormányzat mozgástere oktatáspolitikájának megvalósításában nem teljesen szabadA jogbiztonság szigorúan korlátozza az új közoktatási és érettségi szabályozások bevezetését. A közoktatás és az ahhoz kapcsolódó állami vizsgarendszer csak hosszútávra kiszámíthatóan fejleszthető. Ez legalább a felmenő rendszerű újraszabályozást követeli meg, de a valódi garanciát az jelenti, ha a család a tanuló teljes közoktatási pályaívét biztonsággal tervezheti, az óvodától az érettségiig. Ha a jogbiztonság e követelményeinek az érettségi átalakítása nem tesz eleget, akkor a vonatkozó jogszabályok megsértik az alkotmányos elvárásokat.

3. A közoktatási tárgyú jogalkotásnak elsődlegesen a gyermekek érdekeit kell figyelembe vennie. A gyermekek érdekeire gyakorolt hatást és ennek értékelését a jogalkotónak nyilvánosan és ellenőrizhetően be is kell mutatnia. Ha ennek a követelménynek az érettségi szabályozást átalakító jogalkotás nem tesz eleget, akkor a jogszabályok a gyermekek jogait megsértve születnek meg.

4. A gyermekek jogai szempontjából visszás a közoktatási jogszabályok olyan megváltoztatása, amely a korábbiaknál kevésbé biztosítja a gyermekek fejlődését, esélyeik egyenlőségét. A közoktatás minden olyan szabályozása pedig alkotmánysértő, amely látszólag semlegesen, iskolatípusok – úgymint gimnázium, illetve szakgimnázium -- szerint tesz különbséget a tanulókra vonatkozó tanulmányi- és vizsgakövetelmények között, mégis a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat sújtja indokolatlanul nagyobb arányban. Ez az emberi méltóságot sértő diszkrimináció.

5. Alapjogsérelemmel fenyeget, ha a művelődéshez való jog, a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, a szülőket megillető nevelési jog, a foglalkozás szabad megválasztásához való jog biztosítékait az állam -- többek között a közoktatási tanulmányi és állami vizsgakövetelmények terén -- anélkül szünteti meg, hogy helyükbe más biztosítékokat léptetne.

A szakgimnáziumi tanulók lehetőségeinek radikális és kiszámíthatatlan csorbításai azonnali alkotmányossági vizsgálatot és a lehető legszéleskörűbb kármentést teszik szükségessé az érintett tanulók jogainak védelmében. AZ EKINT-tel közös álláspontunk szerint a fenti megfontolások alátámasztják az alkotmányos visszásságok megállapítását. A szakmai álláspontunkat itt érheti el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Iskolák egyházi fenntartásba adása

Habár az iskolarendszer működtetése elsősorban az állam feladata, lehetőség van arra, hogy egyes iskolákat az egyház átvegyen, átvállalva azok fenntartását. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy ki dönthet az átadásról, milyen speciális szabályokkal kell számolniuk az iskolában maradóknak, valamint, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ragaszkodnak a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.

Kipereltük az EMMI-ből az iskolafenntartó egyházak szerződéseit

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.