Foglalkozzon a szakgimnáziumi érettségivel az ombudsman!

A szakgimnáziumi érettségi követelményei és feltételei idén először jelentősen eltérnek a gimnáziumi érettségiétől. A szakgimnáziumi tanulók az ötödik vizsgatárgyat már nem szabadon választhatják, hanem kötelező a szakmai vizsgatárgyból érettségizniük. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet-tel (EKINT) közös szakmai állásfoglalásunkban hívjuk fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra. 

Már eddig is több ezer érintett tanuló tiltakozott a lehetőségeiket szűkítő, érettségi felkészülésüket kiszámíthatatlanná tevő változások ellen: az érintettek képviseletében a Civil Közoktatási Platform (CKP) is az ombudsmanhoz fordult. A TASZ és az EKINT szakmai álláspontjával a CKP beadványát kívánja alapjogi érvekkel támogatni.

Szakmai álláspontja a következőkre hívja fel a figyelmet:

1. Egyedül az ombudsman rendelkezik megfelelő eszközökkel a jelzett alkotmányos visszásságok mielőbbi orvoslására. A változások miatt több tízezer gyermek és szüleik váltak kiszolgáltatottá. Ráadásul az idő múlásával a változások következtében várható, de most még megelőzhető jogsérelmek is megvalósulnak. Ezért elkerülhetetlen, hogy az ombudsman késedelem nélkül átfogó vizsgálatot indítson, és aktív szerepet vállaljon a jogsérelmek orvoslásában és megelőzésében.

2. A mindenkori törvényhozás és kormányzat mozgástere oktatáspolitikájának megvalósításában nem teljesen szabadA jogbiztonság szigorúan korlátozza az új közoktatási és érettségi szabályozások bevezetését. A közoktatás és az ahhoz kapcsolódó állami vizsgarendszer csak hosszútávra kiszámíthatóan fejleszthető. Ez legalább a felmenő rendszerű újraszabályozást követeli meg, de a valódi garanciát az jelenti, ha a család a tanuló teljes közoktatási pályaívét biztonsággal tervezheti, az óvodától az érettségiig. Ha a jogbiztonság e követelményeinek az érettségi átalakítása nem tesz eleget, akkor a vonatkozó jogszabályok megsértik az alkotmányos elvárásokat.

3. A közoktatási tárgyú jogalkotásnak elsődlegesen a gyermekek érdekeit kell figyelembe vennie. A gyermekek érdekeire gyakorolt hatást és ennek értékelését a jogalkotónak nyilvánosan és ellenőrizhetően be is kell mutatnia. Ha ennek a követelménynek az érettségi szabályozást átalakító jogalkotás nem tesz eleget, akkor a jogszabályok a gyermekek jogait megsértve születnek meg.

4. A gyermekek jogai szempontjából visszás a közoktatási jogszabályok olyan megváltoztatása, amely a korábbiaknál kevésbé biztosítja a gyermekek fejlődését, esélyeik egyenlőségét. A közoktatás minden olyan szabályozása pedig alkotmánysértő, amely látszólag semlegesen, iskolatípusok – úgymint gimnázium, illetve szakgimnázium -- szerint tesz különbséget a tanulókra vonatkozó tanulmányi- és vizsgakövetelmények között, mégis a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat sújtja indokolatlanul nagyobb arányban. Ez az emberi méltóságot sértő diszkrimináció.

5. Alapjogsérelemmel fenyeget, ha a művelődéshez való jog, a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, a szülőket megillető nevelési jog, a foglalkozás szabad megválasztásához való jog biztosítékait az állam -- többek között a közoktatási tanulmányi és állami vizsgakövetelmények terén -- anélkül szünteti meg, hogy helyükbe más biztosítékokat léptetne.

A szakgimnáziumi tanulók lehetőségeinek radikális és kiszámíthatatlan csorbításai azonnali alkotmányossági vizsgálatot és a lehető legszéleskörűbb kármentést teszik szükségessé az érintett tanulók jogainak védelmében. AZ EKINT-tel közös álláspontunk szerint a fenti megfontolások alátámasztják az alkotmányos visszásságok megállapítását. A szakmai álláspontunkat itt érheti el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Inkább bezárták a terembe, nehogy elessen az udvaron

A gyerekek az iskola udvarán viháncolnak, kergetőznek, élvezik a tavaszt. A Te kisfiad azonban nincsen közöttük. Ő magára hagyva ül másfél órán keresztül az osztályterembe zárva, teljesen egyedül. Nem csak ma, sok másik napon is. Nem beszél, segítséget kérni nem tud. Mozgáskorlázottsággal él és Te csak annyi magyarázatot kapsz: azért nem lehet ilyenkor a társaival, mert a tanár fél, hogy elesik. Mit érzel, amikor erre rájössz? És még inkább … mit teszel?

Gellért szülei nem hagyták annyiban.

Gyermekük egy csupa mosoly, érdeklődő, kitartó srác. Mozgáskorlátozottsága mellett szelektív mutizmussal él, ami azt jelenti, hogy közösségben jelenleg egyáltalán nem beszél.

Sajátos nevelési igényű tanulóként egy budapesti általános iskola integráló osztályába jár. Ugyanakkor évekig felnőttekre méretezett mellékhelyiséget kellett használnia. Nem játszhatott az udvaron a társaival. A dolgozatok megírására nem kapott több időt, pedig a tanulás jól megy neki, csak lassabban ír mozgáskorlátozottsága miatt, mint a többiek.

giccses_gomb.png

Ezektől a rendszerhibáktól nem csak Gellért, hanem több tízezer fogyatékossággal élő gyermek szenved. A személyi és tárgyi feltételek hiánya, a támogató szolgálatok elégtelen térbeli és időbeli lefedettsége, a szakértői bizottságok működésének anomáliái, az integrált oktatás félreértelmezése mind-mind olyan problémák, melyek azonnali beavatkozást igényelnének.

A szülők az iskola, majd a fenntartó felé is jelezték panaszaikat. Látva, hogy ez nem vezetett eredményre, végül tőlünk kértek segítséget. Segítségünkkel először az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak, a határozat bírósági felülvizsgálata még nem fejeződött be, ügyük jelenleg is folyamatban van.

Ezekben az eljárásokban célunk, hogy a hatóság kimondja: az iskola és a fenntartó kötelessége ésszerűen alkalmazkodni a fogyatékossággal élő gyermekekhez, a pedagógiai kihívás vagy az anyagi teher nem lehet indok arra, hogy egy gyermeket kizárjanak a közös játékból.

Ahogy arra sem, hogy ne adják meg neki mindazt a segítséget, ami másokhoz hasonlóan lehetővé tenné számára személyisége, tudása fejlesztését és megszerzett képességei, tudása bemutatását.

  • Ha fogyatékossággal élő emberként vagy hozzátartozóként hasonló jogsértésekkel szembesülsz, Te se hagyd annyiban: állj ki magadért! 
  • Ezeket a csatákat nem kell magányos harcosként megvívnod - mi melletted vagyunk és támogatunk ebben. Jelentkezz szeptemberben induló képzéseinkre, ahol többet megtudhatsz a hatékony csoportszervezés, kommunikáció és érdekérvényesítés technikáiról.
  • Abban is segítünk neked, hogy a gyakorlatban is kipróbáld magad és aktívan tegyél érdekérvényesítési céljaid megvalósításáért.

Ha érdeklődsz a projektben való részvétel iránt, írj bátran a milanovich.dominika@tasz.hu e-mail címre. A tárgyba ezt írd: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS. További részletekért pedig kövesd híreinket.

Milanovich Dominika

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...

A magyar iskolák a szülőket is gyermekként kezelik

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.