Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén

Örömmel osztjuk meg Önökkel az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél hatodik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.

Némi ízelítő a mostani számból: Írországban egy országos népszavazás keretében legalizálták az azonos neműek házasságát, miközben Mexikó és az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságai is helybenhagyták, hogy az azonos neműek házassága alkotmányos jog. Észak-Írországban egy megyei bíróság megállapította, hogy az Ashers Pékség jogtalanul diszkriminált szexuális irányultság alapján, amikor nem szolgált ki egy ügyfelet, aki a homofóbia és transzfóbia elleni világnapra szeretett volna tortát készíttetni. Lassan az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé kerül a fogamzásgátlás biztosítására vonatkozó szabályokat kifogásoló keresetek második hulláma. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését követően a magyar kormány kártérítési megállapodásokat kötött vallási szervezetekkel, amelyeket jogtalanul fosztottak meg egyházi státuszuktól.

A teljes hírlevelet innen tölthetitek le.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hivatalosan is alkotmányellenes az egyháztörvény

Az Alkotmánybíróság mai határozatát többek között a TASZ beadványa alapján hozta meg. A döntés kimondja, hogy a tavaly életbe léptetett egyháztörvény főbb rendelkezései súlyosan sértik az alapvető jogokat és a jogállamiság követelményeit. Ez a határozat azonban várhatóan már nem nyújt érdemi jogorvoslatot az érdekelteknek, mert a megsemmisített rendelkezések bekerülnek az Alaptörvénybe.

A közmunkások nem dolgok

 

Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk  arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet.

 Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses.

 

Sem a vallásszabadság, sem a jogorvoslat nem teljes a NER-ben

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy éve meghozott és szeptember 9-én véglegessé vált ítélete szerint a magyar állam megsértette azoknak az egyházaknak az egyesülési és vallásszabadságát, amelyeket a magyar állam törvénnyel önkényesen megfosztott jogállásuktól. Az ítélet mind vagyoni, mind nem-vagyoni kártérítést megalapoz a pernyertes egyházak felé, ám a kilenc egyház képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a teljes jogorvoslatnak magában kell foglalnia minden elvett egyházi státusz visszaállítását. Az EJEB május 15-ig adott időt a magyar kormánynak arra, hogy egyezzen meg az egyházakkal a jogorvoslat mikéntjéről.