Gondnoksági reformot - most! - Küldjön e-mailt a leendő minisztereknek!

A gondnokságnak alapvetően jelenleg kétfajtája létezik. A kizáró gondnokság, amelyben a legapróbb ügyleteken kívül az érintett nem hozhat döntést az életének semelyik részét illetően. Aki kizáró gondnokolt az arról még dönthet önállóan, hogy a boltban kenyeret vesz-e vagy zsemlét, de ezen túl minden kérdésben a gondnoka dönt helyette. A gondnoknak ugyan kötelessége volna kikérni az érintett, a gondnokolt véleményét minden kérdésben, de már sokszor bebizonyosodott, hogy a kizáró gondnokság alatt lévőket gyakorlatilag kihagyják az őket érintő döntésekből. A korlátozó gondnokság pedig azt jelenti, hogy gondnoknak bele kell egyeznie a gondnokolt által meghozott döntésbe, ahhoz hogy az érvényes lehessen. Aki korlátozó gondnokság alatt van az a jövedelmének legfeljebb 50 %-a felett rendelkezhet önállóan. Ugyan jelenleg is van lehetőség a korlátozó gondnokság esetén csak a szükséges témakörökben korlátozni az érintett döntési jogát, még is a legtöbb esetben ez általános jelleggel történik.  

Kiket érint ez?

Jelenleg körülbelül 80. 000 ember él gondnokság alatt Magyarországon (az Országos Igazságügyi Hivatal adatai szerint). Köztük vannak értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, autista emberek, idősek. Számtalan a témával foglalkozó szakmai írás, tanulmány bemutatta, hogy a gondnokság jelenlegi rendszere nem látja el védelmi funkcióját. Nem azt segíti, hogy az emberek ne hozzanak olyan döntéseket, amiknek káros hatásuk lehet rájuk, hanem pusztán megfosztja őket a döntés jogától. Ezentúl az is többször bebizonyosodott, hogy olyan embereknek korlátozzák így a cselekvőképességét, akik számos kérdésben önállóan képesek volnának döntést hozni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy aki nincs gondnokság alatt az azért is tudja (többé-kevésbé) kezelni a pénzét, mert a szülei adtak neki zsebpénzt, aztán elkezdett pénzt keresni és megtanulta. Azért tudjuk, hogyan kell az adóbevallást elkészíteni, mert már csináltuk néhányszor. A mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges képességeket el kell sajátítani. Ha megfosztunk valakit attól, hogy ezeket gyakorolja, nem csoda, hogy amikor számon próbáljuk rajta kérni, akkor nem tud eleget tenni az elvárásoknak.

Mi történt volna május 1-je után?

Sok alapvető változás közül kettőt mindenképpen ki kell emelni: megszűnt volna a kizáró gondnokság és megszületett volna a támogatott döntéshozatal intézménye. A kizáró gondnokság megszűnése azért jó, mert így nem fosztunk meg teljesen senkit a döntés lehetőségétől, így a társadalomban való minimális részvételtől is. A korlátozó gondnokság továbbra is megmaradt volna. Akik most kizáró gondnokság alatt vannak, azok általános korlátozó gondnokság alá kerültek volna. A támogatott döntéshozatal azt jelenti, hogy valakinek úgy nyújt a társadalom segítséget, hogy nem veszi el, vagy korlátozza a döntések meghozatalához való önálló jogát. Ez azt jelentené, hogy van egy bizalmi viszonyon alapuló támogató-támogatott viszony, amelyben a támogató segíti az érintettet a döntések meghozatalakor, de ez nem eredményezi azt, hogy az önállóságától megfosztjuk őt. A hatályba nem lépett szabályok, ha jól alkalmazzák őket, akkor lehetővé tennék, hogy mindenkinek a szükségleteinek megfelelő, az önrendelkezéshez való jogába és az emberi méltóságába lehető legcsekélyebb mértékben beavatkozó megoldással biztosítsa az állam a védelmet.

Ha ilyen jó az új szabályozás, akkor miért nem léphetett életbe?

A szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel történt hosszas egyeztetés végén 2009. november 9-én fogadta el a Parlament az új Polgári Törvénykönyvet. Ennek bizonyos részei léptek volna hatályba május 1-jén, de az erről szóló rendelkezéséket az Alkotmánybíróság a felkészülési idő rövidségére hivatkozva megszüntette, hiába állt ki kilenc civil szervezet az új Ptk. hatályba lépésének szükségessége mellett. Jelenleg bizonytalan, hogy ezek a szabályok egyáltalán hatályba léphetnek-e. Az érintetteket képviselő szervezetek azt tartanák jónak, ha minél előbb sor kerülne erre, ezzel is egy lépéssel közelebb kerülve afelé, hogy a támogatást igénylő embereket ne kirekesszük a döntések meghozatalából, a jogaik gyakorlásából, hanem adjuk meg ehhez a szükséges segítséget.

Ezért nyílt levelet írtak Orbán Viktornak, Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszternek, Réthelyi Miklósnak leendő nemzeti erőforrás miniszternek, valamint az MSZP és az LMP frakcióvezetőjének.

Ha Ön is szeretné, hogy az értelmi fogyatékos, az autista, a pszichiátriai beteg, az idős és más jelenleg gondnokság alatt álló emberek méltóságát tiszteletben tartó, őket támogató és egyéni megoldásokat lehetővé rendszer szülessen, akkor kérjük, hogy küldjön levelet

Dr. Navracsics Tibor, leendő közigazgatási és igazságügyi miniszternek

illetve

Dr. Réthelyi Miklós, leendő nemzeti erőforrás miniszternek az aktivpolgar.net oldalon!