Gyűlöletbűncselekmények: az LÜ szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó - folytatódik a levélváltás

Egyre több esetben tapasztalható, hogy a hatóságok a gyűlölködő indítékot figyelmen kívül hagyva, vagy fel nem ismerve elmulasztják alkalmazni a gyűlölet-bűncselekmény tényállásokat. A TASZ szükségesnek tartja, hogy a Legfőbb Ügyészség az általa irányított szervezet illetékesei és a nyomozó hatóság számára általános iránymutatást dolgozzon ki az ilyen ügyek nyomozásához, a bűncselekmények minősítéséhez.

2010. februárjában azért fordultunk a Legfőbb Ügyészhez, mert álláspontunk szerint téves jogalkalmazói megítélés alapján indult a 2009-es évben számos roma származású személy ellen (többek között a sajóbábonyi események kapcsán) büntetőeljárás közösség tagja elleni erőszak bűncselekmény miatt. Levelünkben kifejtettük, hogy visszás az a kialakulóban lévő gyakorlat, amely a diszkriminációt elszenvedő kisebbségek védelmére megalkotott büntetőjogi tényállást éppen e személyek ellen alkalmazza, míg a kisebbségek megtámadása esetén a bűncselekményeket alulminősíti, garázdaság vagy rongálás miatt indulnak eljárások. Külföldi irodalmi hivatkozások alapján felhívtuk a Legfőbb Ügyész Úr figyelmét arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak, mint gyűlöletbűncselekmény megvalósulásához az kell, hogy az elkövető a sértettet a lakosság valamely olyan kisebbségi csoportjához tartozás vagy vélt tartozás miatt bántalmazza, amely csoport előítéleten alapuló diszkrimináció elszenvedője. Jeleztük, hogy megítélésünk szerint kívánatos volna, ha a Legfőbb Ügyészség a nyomozóhatóság számára általános iránymutatást adna a gyűlöletbűncselekmények nyomozásához, minősítéséhez, más bűncselekményektől történő elhatárolásához.

A Legfőbb Ügyész megbízásából Dr. Láng László főosztályvezető ügyész által levelünkre írt választ 2010. április 12-én vettük kézhez. Az összesen 4 mondatból álló levélben a Legfőbb Ügyészség részletesen megindokolt szakmai érvelésünkre egyáltalán nem reagált, és arról tájékoztatott minket, hogy általános érvényű iránymutatás közzétételére sem lehetőséget, sem okot nem lát.

Válaszlevelünkben (2010. április 14.) felhívtuk a Legfőbb Ügyész Úr figyelmét arra az ellentmondásra, hogy míg esetenként téves minősítés alapján gyanúsítanak roma származású személyeket közösség tagja elleni erőszak elkövetésével, addig egyre több esetben tapasztaljuk, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség a rasszista, antiszemita, homofób vagy egyébként gyűlölködő indítékot figyelmen kívül hagyva, vagy fel nem ismerve elmulasztja alkalmazni a gyűlöletbűncselekmény-tényállásokat (közösség tagja elleni erőszak, közösség elleni izgatás). Erre legutóbbi példa a 2010. március 30-án a Széder estet ülőket ért támadás volt, amely esetében a rendőrség rongálás miatt kezdett nyomozni, holott az elkövetők feltehetőleg azért támadtak a lakásban ülőkre, mert zsidó vallásúak, ezzel pedig megvalósíthatták a közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását. Számos egyéb, a levelünkben megjelölt példa alapján és a gyűlöletbűncselekmények miatt indult eljárások alacsony száma miatt a TASZ szerint arra lehet következtetni, hogy a a bűnüldöző hatóságok felkészültsége a gyűlöletbűncselekmények nyomozása kapcsán nem kielégítő.

{{Álláspontunk szerint elvárható volna, hogy minden olyan esetben, amikor a józan ész szerint felmerülhet valamely társadalmi csoporttal, kisebbséggel szembeni előítélet alapú motiváció, a nyomozó hatóság ezt az eshetőséget számba vegye és a nyomozás erre az indítékra is kiterjedjen.}}

Mindezek miatt, valamint külföldi példákat szem előtt tartva, válaszlevelünkben fenntartottuk azt az álláspontunkat, hogy szükségesnek találjuk eljárási protokoll kidolgozását a gyűlöletbűncselekmények minősítése és nyomozása tárgyában.

Felhívtuk továbbá a Legfőbb Ügyész Úr figyelmét arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 9/09 számú, a gyűlöletbűncselekmények elleni küzdelem tárgyában született, hazánkra is kötelező Miniszteri Tanácsi határozatának 4. pontja értelmében Magyarországon biztosítani kell, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség illetékes munkatársai a gyűlöletbűncselekmények kapcsán speciális képzésben részesüljenek. Közérdekű adatigénylés formájában kértük a Legfőbb Ügyész Urat, hogy tájékoztassa a TASZ-t arról, hogy az ügyészség milyen lépéseket tett illetve tesz az említett EBESZ határozatban meghatározott tagállami feladatok végrehajtása céljából.

A Legfőbb Ügyészség ezúttal már ugyan hosszabban (4 rövid bekezdésben) válaszolt (2010. május 21.), de sajnos az igen semmitmondóra sikeredett válasz nem tartalmaz érdemi, megnyugtató információkat a gyűlöletbűncselekmények nyomozására vonatkozóan. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Civil szervezetek szerint hibázott a rendőrség Konyáron

Öt másik emberi jogi szervezettel együtt levélben fordultunk a belügyminiszterhez, az országos rendőr-főkapitányhoz és a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányhoz kérve, hogy vizsgálják ki a rendőrség eljárását a szeptember 5-i konyári eseményekkel kapcsolatban.

Nem jár letöltendő négy ember brutális, csoportos szétveréséért

 

Az „útonálló jelleggel”, szervezetten, csoportosan, maszkban, felfegyverkezve, négy védtelen közmunkás ellen elkövetett súlyos testi sértésért a másodfokú bíróság szerint a felfüggesztett szabadságvesztés arányos büntetés.

Repül a nehéz kő

Egy hónappal a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrakciójának befejezése után sincs nyugalom Gyöngyöspatán. Két kopasz, fekete ruhás férfi két öklömnyinél is nagyobb kővel bedobta az egyik ház ablakát, miközben azt kiabálták: "Meghaltok büdös tetves cigányok, ha nem költöztök el innen Patáról". A házban két felnőtt tartózkodott. A kihívott rendőr a bűncselekmény eszközéül használt köveket nemes egyszerűséggel lerakta a kertben.