Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

A négy civil szervezet levelében rámutatott, hogy bár Magyarország sokáig az információszabadság minta-országának számított, mára a térségben sereghajtóvá vált. Az információszabadságról szóló törvény újabb módosítása további akadályokat gördít az átláthatóság útjába. Emiatt Magyarországon egyre nehezebben lehet ellenőrizni, hogy az állam felelősen használja-e az adófizetők pénzét és nem él-e vissza a polgárok által rábízott hatalommal.

A javaslatcsomag négy fő problémát azonosított. A szervezetek mindenekelőtt aggályosnak tartják a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok eltitkolását. Fontos mulasztásként rójják fel, hogy az állam nem tartja meg a rá vonatkozó szabályokat, állami szervek, minisztériumok, állami vállalatok sokszor a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adják ki az általuk kezelt közérdekű adatokat. Felhívják rá a figyelmet, hogy a közérdekű adatok, ha egyáltalán hozzáférhetőek, gyakran papíralapon, nem szerkeszthető és nem kereshető formában állnak rendelkezésre, pedig a közérdekű adatok olcsó és felhasználóbarát közzététele kulcsfontosságú lenne az információszabadság érvényesüléséhez. A levél szövegezői rámutatnak, hogy október elsejétől nemcsak drágul a közérdekű adatok megismerhetősége, de az állami szerveknek és az állami vállalatoknak könnyebb lesz megtagadni az adatkérések teljesítését is.

A fent vázolt problémákra a következő javaslatokkal álltak elő a szervezetek:

1. Az országgyűlés törvényben kötelezze a politikai pártokat arra, hogy a részükre biztosított költségvetési támogatásról az információszabadság törvény rendelkezései szerint számoljanak el a nyilvánosság előtt.
2. Az országgyűlés törvényben tegye egyértelművé, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra ugyanazok az információszabadság követelmények vonatkoznak, mint az egyéb állami és önkormányzati szervekre.
3. Az országgyűlés emelje törvényerőre az Alkotmánybíróságnak a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos elvi megállapításait azért, hogy alvállalkozói láncok mögé bújtatva se lehessen ellenőrizetlenül közpénzt költeni.
4. Az országgyűlés törvényben írja elő, hogy az az állami vezető, illetve az a vállalatvezető, aki a bíróság kötelező döntése ellenére nem adja ki az általa vezetett szervezet közérdekű adatait, közvetlenül és személyesen is felelősségre vonható.
5. Az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az állami vezető, illetve a vállaltvezető nem kaphatja meg a javadalmazását mindaddig, amíg a bíróság kötelező döntése ellenére nem adja ki az általa vezetett szervezet közérdekű adatait.
6. Az országgyűlés törvényben kötelezze a közhatalmi szerveket és a közpénzt használó cégeket, hogy elektronikusan, egységesen meghatározott formátumú leíró adatokkal és kereshető formában tegyék közzé a honlapjukon az általuk kezelt közérdekű adatokat.
7. Az országgyűlés törvényben írja elő, hogy a közpénzből fizetett szerződéseket elektronikusan és kereshető formában, leíró adatokkal együttesen közzé kell tenni a szerződést kötő szervezet honlapján és egy központi adatbázisban. A közzététel elmaradása esetén a szerződés alapján közpénzt nem lehet kifizetni.
8. Az országgyűlés módosítsa úgy az információszabadság törvényt, hogy ne lehessen szerzői jogokra és jövőben majd meghozandó döntésekre hivatkozva visszatartani a közérdekű adatokat.
9. Az országgyűlés törölje el a közérdekű adatok előállításához szükséges munkaráfordítás megfizetésére kötelező szabályt.
10. Az országgyűlés helyezze hatályon kívül az államháztartási törvény azon módosítását, amely a belső költségvetési források felhasználását kivonja az átláthatósági követelmények alól.