Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

A négy civil szervezet levelében rámutatott, hogy bár Magyarország sokáig az információszabadság minta-országának számított, mára a térségben sereghajtóvá vált. Az információszabadságról szóló törvény újabb módosítása további akadályokat gördít az átláthatóság útjába. Emiatt Magyarországon egyre nehezebben lehet ellenőrizni, hogy az állam felelősen használja-e az adófizetők pénzét és nem él-e vissza a polgárok által rábízott hatalommal.

A javaslatcsomag négy fő problémát azonosított. A szervezetek mindenekelőtt aggályosnak tartják a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok eltitkolását. Fontos mulasztásként rójják fel, hogy az állam nem tartja meg a rá vonatkozó szabályokat, állami szervek, minisztériumok, állami vállalatok sokszor a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adják ki az általuk kezelt közérdekű adatokat. Felhívják rá a figyelmet, hogy a közérdekű adatok, ha egyáltalán hozzáférhetőek, gyakran papíralapon, nem szerkeszthető és nem kereshető formában állnak rendelkezésre, pedig a közérdekű adatok olcsó és felhasználóbarát közzététele kulcsfontosságú lenne az információszabadság érvényesüléséhez. A levél szövegezői rámutatnak, hogy október elsejétől nemcsak drágul a közérdekű adatok megismerhetősége, de az állami szerveknek és az állami vállalatoknak könnyebb lesz megtagadni az adatkérések teljesítését is.

A fent vázolt problémákra a következő javaslatokkal álltak elő a szervezetek:

  1. Az országgyűlés törvényben kötelezze a politikai pártokat arra, hogy a részükre biztosított költségvetési támogatásról az információszabadság törvény rendelkezései szerint számoljanak el a nyilvánosság előtt.
  2. Az országgyűlés törvényben tegye egyértelművé, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra ugyanazok az információszabadság követelmények vonatkoznak, mint az egyéb állami és önkormányzati szervekre.
  3. Az országgyűlés emelje törvényerőre az Alkotmánybíróságnak a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos elvi megállapításait azért, hogy alvállalkozói láncok mögé bújtatva se lehessen ellenőrizetlenül közpénzt költeni.
  4. Az országgyűlés törvényben írja elő, hogy az az állami vezető, illetve az a vállalatvezető, aki a bíróság kötelező döntése ellenére nem adja ki az általa vezetett szervezet közérdekű adatait, közvetlenül és személyesen is felelősségre vonható.
  5. Az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az állami vezető, illetve a vállaltvezető nem kaphatja meg a javadalmazását mindaddig, amíg a bíróság kötelező döntése ellenére nem adja ki az általa vezetett szervezet közérdekű adatait.
  6. Az országgyűlés törvényben kötelezze a közhatalmi szerveket és a közpénzt használó cégeket, hogy elektronikusan, egységesen meghatározott formátumú leíró adatokkal és kereshető formában tegyék közzé a honlapjukon az általuk kezelt közérdekű adatokat.
  7. Az országgyűlés törvényben írja elő, hogy a közpénzből fizetett szerződéseket elektronikusan és kereshető formában, leíró adatokkal együttesen közzé kell tenni a szerződést kötő szervezet honlapján és egy központi adatbázisban. A közzététel elmaradása esetén a szerződés alapján közpénzt nem lehet kifizetni.
  8. Az országgyűlés módosítsa úgy az információszabadság törvényt, hogy ne lehessen szerzői jogokra és jövőben majd meghozandó döntésekre hivatkozva visszatartani a közérdekű adatokat.
  9. Az országgyűlés törölje el a közérdekű adatok előállításához szükséges munkaráfordítás megfizetésére kötelező szabályt.
  10. Az országgyűlés helyezze hatályon kívül az államháztartási törvény azon módosítását, amely a belső költségvetési források felhasználását kivonja az átláthatósági követelmények alól. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.

Nyert a TASZ: végre kiderülhet, drágább volt-e a 4-es metró az indokoltnál

Zsidai Péter újságíró a TASZ képviseletével jogerősen pert nyert a BKV-val szemben, így néhány héten belül megtudhatjuk, miért került a 4-es metró olyan sokba.

Nyilvánosak a paksi bővítés előkészítésének adatai

A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságáról szóló ügy végére pont került: a Kúria sokadszorra szögezte le, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közfeladatot ellátó szerv. Ez azt jelenti, hogy az MVM-nek a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzé kell tennie.