Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

A négy civil szervezet levelében rámutatott, hogy bár Magyarország sokáig az információszabadság minta-országának számított, mára a térségben sereghajtóvá vált. Az információszabadságról szóló törvény újabb módosítása további akadályokat gördít az átláthatóság útjába. Emiatt Magyarországon egyre nehezebben lehet ellenőrizni, hogy az állam felelősen használja-e az adófizetők pénzét és nem él-e vissza a polgárok által rábízott hatalommal.

A javaslatcsomag négy fő problémát azonosított. A szervezetek mindenekelőtt aggályosnak tartják a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok eltitkolását. Fontos mulasztásként rójják fel, hogy az állam nem tartja meg a rá vonatkozó szabályokat, állami szervek, minisztériumok, állami vállalatok sokszor a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adják ki az általuk kezelt közérdekű adatokat. Felhívják rá a figyelmet, hogy a közérdekű adatok, ha egyáltalán hozzáférhetőek, gyakran papíralapon, nem szerkeszthető és nem kereshető formában állnak rendelkezésre, pedig a közérdekű adatok olcsó és felhasználóbarát közzététele kulcsfontosságú lenne az információszabadság érvényesüléséhez. A levél szövegezői rámutatnak, hogy október elsejétől nemcsak drágul a közérdekű adatok megismerhetősége, de az állami szerveknek és az állami vállalatoknak könnyebb lesz megtagadni az adatkérések teljesítését is.

A fent vázolt problémákra a következő javaslatokkal álltak elő a szervezetek:

  1. Az országgyűlés törvényben kötelezze a politikai pártokat arra, hogy a részükre biztosított költségvetési támogatásról az információszabadság törvény rendelkezései szerint számoljanak el a nyilvánosság előtt.
  2. Az országgyűlés törvényben tegye egyértelművé, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra ugyanazok az információszabadság követelmények vonatkoznak, mint az egyéb állami és önkormányzati szervekre.
  3. Az országgyűlés emelje törvényerőre az Alkotmánybíróságnak a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos elvi megállapításait azért, hogy alvállalkozói láncok mögé bújtatva se lehessen ellenőrizetlenül közpénzt költeni.
  4. Az országgyűlés törvényben írja elő, hogy az az állami vezető, illetve az a vállalatvezető, aki a bíróság kötelező döntése ellenére nem adja ki az általa vezetett szervezet közérdekű adatait, közvetlenül és személyesen is felelősségre vonható.
  5. Az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az állami vezető, illetve a vállaltvezető nem kaphatja meg a javadalmazását mindaddig, amíg a bíróság kötelező döntése ellenére nem adja ki az általa vezetett szervezet közérdekű adatait.
  6. Az országgyűlés törvényben kötelezze a közhatalmi szerveket és a közpénzt használó cégeket, hogy elektronikusan, egységesen meghatározott formátumú leíró adatokkal és kereshető formában tegyék közzé a honlapjukon az általuk kezelt közérdekű adatokat.
  7. Az országgyűlés törvényben írja elő, hogy a közpénzből fizetett szerződéseket elektronikusan és kereshető formában, leíró adatokkal együttesen közzé kell tenni a szerződést kötő szervezet honlapján és egy központi adatbázisban. A közzététel elmaradása esetén a szerződés alapján közpénzt nem lehet kifizetni.
  8. Az országgyűlés módosítsa úgy az információszabadság törvényt, hogy ne lehessen szerzői jogokra és jövőben majd meghozandó döntésekre hivatkozva visszatartani a közérdekű adatokat.
  9. Az országgyűlés törölje el a közérdekű adatok előállításához szükséges munkaráfordítás megfizetésére kötelező szabályt.
  10. Az országgyűlés helyezze hatályon kívül az államháztartási törvény azon módosítását, amely a belső költségvetési források felhasználását kivonja az átláthatósági követelmények alól. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Obamával kollaborál a TASZ!

Barack Obama amerikai elnök által kezdeményezett Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzati Együttműködés) célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megteremtése. A TASZ és a K-Monitor elkészítette Magyarország vállalásaira vonatkozó javaslatokat.

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.