Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A Pest megyei Alsónémedi képviselő-testülete először 2016 nyarán próbálkozott azzal, hogy napi 800 forintos adóval űzze el a településről a romániai cigány vendégmunkásokat. Bár a rendelet szövege így nyíltan persze nem nevezte meg a megadóztatottak körét, a képviselő-testületi ülésen elhangzottakból teljesen nyilvánvaló volt, hogy ténylegesen egy, a többségi helyi lakosság számára nemkívánatos csoport elüldözése a cél. Ezt úgy próbálta elérni a rendelet, hogy csak azokat adóztatta, akiknek nincs a településen ingatlana és akiknek nincs bejelentett munkaviszonya.

Egy képviselőtestületi tag a rendelet elfogadásakor így fogalmazott: “Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. Nekem a forgáccsal van a problémám: mert vannak olyan emberek, akik ellen nem kellene, hogy irányuljon a rendelet, mégis ellenük is irányul. Tudjuk, és én szerényen ki is mondom, hogy a tömegszállások ellen kell, hogy irányuljon ez az egész.”

2016 októberében támadtuk meg a szabályozást a Pest Megyei Kormányhivatal előtt. Azzal érveltünk, hogy nyilvánvalóan nem lehet a helyi adóztatás célja egy adott társadalmi csoport helyzetének ellehetetlenítése, a településről elüldözése. A kormányhivatal 2017 nyár végén kezdeményezte a Kúriánál a rendeleti szabályozás megsemmisítését.

Az eljárás azért húzódott ilyen sokáig, mert az alsónémedi képviselő-testület két alkalommal is hatályon kívül helyezte, majd lényegében azonos tartalommal újra elfogadta a rendeletét. Ezért a kormányhivatalnak három alkalommal kellett jeleznie kifogásait a képviselő-testületnek. A kormányhivatal csak azután tudott a Kúriához fordulni, hogy az önkormányzat jelezte, hogy nem ért egyet vele A Kúria visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alsónémedi adórendeletet.

A döntés legfontosabb üzenete az, hogy az egyenlő bánásmódot sérti célzottan éppen azoknak a megadóztatása, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján szociálisan rászorultnak minősülnek. Örülünk a Kúria határozatának, amely ugyanarra a következtetésre jut, ami alapján mi másfél éve kértük a kormányhivatal intzékedését a rendelettel szemben. Részletes jogi érvelésünkért kattints ide.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ki védi meg a bíróság előtt a rászorulókat?

Szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak. Emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatott minket és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat.

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

„Ha szép lesz a stadion, nehogy már ezek a cigányok itt maradjanak!”

Múlt héten forgattunk Miskolcon, a Számozott utcákban. Azóta nyolcvan újabb ház bontását kezdte meg az önkormányzat. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a stadionrekonstrukció csak ürügy volt, a Számozott utcákban valamennyi házat le fogják dózerolni. A városvezetés szerint „a lakosság részéről elsöprő támogatást élvező telepfelszámolási programot nem csupán közbiztonsági, hanem közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontok is indokolják.”