Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A Pest megyei Alsónémedi képviselő-testülete először 2016 nyarán próbálkozott azzal, hogy napi 800 forintos adóval űzze el a településről a romániai cigány vendégmunkásokat. Bár a rendelet szövege így nyíltan persze nem nevezte meg a megadóztatottak körét, a képviselő-testületi ülésen elhangzottakból teljesen nyilvánvaló volt, hogy ténylegesen egy, a többségi helyi lakosság számára nemkívánatos csoport elüldözése a cél. Ezt úgy próbálta elérni a rendelet, hogy csak azokat adóztatta, akiknek nincs a településen ingatlana és akiknek nincs bejelentett munkaviszonya.

Egy képviselőtestületi tag a rendelet elfogadásakor így fogalmazott: “Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. Nekem a forgáccsal van a problémám: mert vannak olyan emberek, akik ellen nem kellene, hogy irányuljon a rendelet, mégis ellenük is irányul. Tudjuk, és én szerényen ki is mondom, hogy a tömegszállások ellen kell, hogy irányuljon ez az egész.”

2016 októberében támadtuk meg a szabályozást a Pest Megyei Kormányhivatal előtt. Azzal érveltünk, hogy nyilvánvalóan nem lehet a helyi adóztatás célja egy adott társadalmi csoport helyzetének ellehetetlenítése, a településről elüldözése. A kormányhivatal 2017 nyár végén kezdeményezte a Kúriánál a rendeleti szabályozás megsemmisítését.

Az eljárás azért húzódott ilyen sokáig, mert az alsónémedi képviselő-testület két alkalommal is hatályon kívül helyezte, majd lényegében azonos tartalommal újra elfogadta a rendeletét. Ezért a kormányhivatalnak három alkalommal kellett jeleznie kifogásait a képviselő-testületnek. A kormányhivatal csak azután tudott a Kúriához fordulni, hogy az önkormányzat jelezte, hogy nem ért egyet vele A Kúria visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alsónémedi adórendeletet.

A döntés legfontosabb üzenete az, hogy az egyenlő bánásmódot sérti célzottan éppen azoknak a megadóztatása, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján szociálisan rászorultnak minősülnek. Örülünk a Kúria határozatának, amely ugyanarra a következtetésre jut, ami alapján mi másfél éve kértük a kormányhivatal intzékedését a rendelettel szemben. Részletes jogi érvelésünkért kattints ide.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Felajánljuk a segítségünket az EMMI-nek, tegyünk együtt a szegény családokért

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.