Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A Pest megyei Alsónémedi képviselő-testülete először 2016 nyarán próbálkozott azzal, hogy napi 800 forintos adóval űzze el a településről a romániai cigány vendégmunkásokat. Bár a rendelet szövege így nyíltan persze nem nevezte meg a megadóztatottak körét, a képviselő-testületi ülésen elhangzottakból teljesen nyilvánvaló volt, hogy ténylegesen egy, a többségi helyi lakosság számára nemkívánatos csoport elüldözése a cél. Ezt úgy próbálta elérni a rendelet, hogy csak azokat adóztatta, akiknek nincs a településen ingatlana és akiknek nincs bejelentett munkaviszonya.

Egy képviselőtestületi tag a rendelet elfogadásakor így fogalmazott: “Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.  Nekem a forgáccsal van a problémám: mert vannak olyan emberek, akik ellen nem kellene, hogy irányuljon a rendelet, mégis ellenük is irányul. Tudjuk, és én szerényen ki is mondom, hogy a tömegszállások ellen kell, hogy irányuljon ez az egész.”

2016 októberében támadtuk meg a szabályozást a Pest Megyei Kormányhivatal előtt. Azzal érveltünk, hogy nyilvánvalóan nem lehet a helyi adóztatás célja egy adott társadalmi csoport helyzetének ellehetetlenítése, a településről elüldözése. A kormányhivatal 2017 nyár végén kezdeményezte a Kúriánál a rendeleti szabályozás megsemmisítését.

Az eljárás azért húzódott ilyen sokáig, mert az alsónémedi képviselő-testület két alkalommal is hatályon kívül helyezte, majd lényegében azonos tartalommal újra elfogadta a rendeletét. Ezért a kormányhivatalnak három alkalommal kellett jeleznie kifogásait a képviselő-testületnek. A kormányhivatal csak azután tudott a Kúriához fordulni, hogy az önkormányzat jelezte, hogy nem ért egyet vele A Kúria visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alsónémedi adórendeletet.

A döntés legfontosabb üzenete az, hogy az egyenlő bánásmódot sérti célzottan éppen azoknak a megadóztatása, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján szociálisan rászorultnak minősülnek. Örülünk a Kúria határozatának, amely ugyanarra a következtetésre jut, ami alapján mi másfél éve kértük a kormányhivatal intzékedését a rendelettel szemben. Részletes jogi érvelésünkért kattints ide.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít  el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A bíróság egyetért az Egyenlő Bánásmód Hatósággal: a december 8-án kihirdetett ítélet szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat. A döntés lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.

Diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság december 8-án kihirdetett jogerős ítélete szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor 2016-ban lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat.