KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

A választhatóan kötelező hitoktatás elkülönül a szülő, tanuló kérésére szervezett hitoktatástól, ami akár iskolában, akár óvodában is folytatható. A fakultatív hitoktatás is az adott egyház hatáskörébe tartozik. A kétféle hitoktatás közül az állam egyikbe sem szól bele. Sem tartalmát nem határozza meg, sem nem ellenőrzi azt. Míg a fakultatív hitoktatás esetén ez helyes, addig a kötelező hit- és erkölcstan eltérően ítélendő meg. Az állam ugyanis magára hagyja a diákokat azzal, hogy a közoktatási feladatait nem látja el: ha ellenőrizetlenül lehet bármit a diákoknak tanítani, amiért még érdemjegyet is kapnak. Álláspontunk szerint, sem a hit- és erkölcstan kötelező óra nem felel meg a világnézetileg semleges oktatás követelményének.

A közpénzből finanszírozott közoktatásban van létjogosultsága az erkölcstan oktatásnak. Az erkölcstan azonban nem terjedhet ki magánerkölcsi kérdésekre. Ideális esetben az erkölcstan tantárgynak kétféle tartalma lehet: egyrészt az alkotmányos demokrácia morális kérdéseinek megvitatása, másrészt az erkölcsi meggyőződések melletti és elleni helyes érvelés formális eszközeinek elsajátítása. Ezek a témák klasszikusan állampolgársági ismeretek keretei közé tartoznak: a demokratikus működés alapjai, az állam intézményrendszere, a jogállamiság és az egyéni szabadságjogok tisztelete. A liberális demokrácia alapjait mindenkinek el kell sajátítania ahhoz, hogy az egyéni szabadságok tiszteletben tartását és demokratikus intézmények működtetését későbbiekben elvárhassuk. Álláspontunk szerint a magánerkölcs helyesnek vélt tartalmi elemeinek átadása alkotmányosan nem igazolható. Veszélyt rejt magában, ha magánerkölcs keretei közé tartozó kérdésekről is szó esik ezen az órán. A Nemzeti alaptantervben van olyan tematika, amely álláspontunk szerint nem oktatható az iskolai erkölcstan keretei között. Egyszerűen azért, mert egy gyerek számára nagyon nehéz elválasztani a tanár belső egyéni erkölcsi felfogását attól ahogyan ő vagy a családja gondolkodik. Az aszimmetrikus viszonyokban a gyerek jó eséllyel próbál megfelelni a tanár elvárásainak, ami miatt az egyes nézetek indoktrinációját nem tudja elkerülni. Ilyen a lelkiismeret, jó és rossz, bűn és erény kérdésköre. Magánerkölcs kérdések lépten-nyomon felmerülnek az iskolában. Nem gondoljuk azt, hogy ne lehetne és kellene beszélni ezekről a kérdésekről. De ezek a témák nem kérhetőek számon a tanulókon.

http://tasz.hu/files/tasz/imce/lelkiismereti_szabadsag_oktatas.pdf

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kipereltük az EMMI-ből az iskolafenntartó egyházak szerződéseit

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.

Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.

KISOKOS: Tiltakozás a köznevelésben

11 kérdést válaszolunk meg legújabb 1X1-ünkben, mellyel a köznevelésben tiltakozókat tájékoztatjuk jogaikról.