KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

A választhatóan kötelező hitoktatás elkülönül a szülő, tanuló kérésére szervezett hitoktatástól, ami akár iskolában, akár óvodában is folytatható. A fakultatív hitoktatás is az adott egyház hatáskörébe tartozik. A kétféle hitoktatás közül az állam egyikbe sem szól bele. Sem tartalmát nem határozza meg, sem nem ellenőrzi azt. Míg a fakultatív hitoktatás esetén ez helyes, addig a kötelező hit- és erkölcstan eltérően ítélendő meg. Az állam ugyanis magára hagyja a diákokat azzal, hogy a közoktatási feladatait nem látja el: ha ellenőrizetlenül lehet bármit a diákoknak tanítani, amiért még érdemjegyet is kapnak. Álláspontunk szerint, sem a hit- és erkölcstan kötelező óra nem felel meg a világnézetileg semleges oktatás követelményének.

A közpénzből finanszírozott közoktatásban van létjogosultsága az erkölcstan oktatásnak. Az erkölcstan azonban nem terjedhet ki magánerkölcsi kérdésekre. Ideális esetben az erkölcstan tantárgynak kétféle tartalma lehet: egyrészt az alkotmányos demokrácia morális kérdéseinek megvitatása, másrészt az erkölcsi meggyőződések melletti és elleni helyes érvelés formális eszközeinek elsajátítása. Ezek a témák klasszikusan állampolgársági ismeretek keretei közé tartoznak: a demokratikus működés alapjai, az állam intézményrendszere, a jogállamiság és az egyéni szabadságjogok tisztelete. A liberális demokrácia alapjait mindenkinek el kell sajátítania ahhoz, hogy az egyéni szabadságok tiszteletben tartását és demokratikus intézmények működtetését későbbiekben elvárhassuk. Álláspontunk szerint a magánerkölcs helyesnek vélt tartalmi elemeinek átadása alkotmányosan nem igazolható. Veszélyt rejt magában, ha magánerkölcs keretei közé tartozó kérdésekről is szó esik ezen az órán. A Nemzeti alaptantervben van olyan tematika, amely álláspontunk szerint nem oktatható az iskolai erkölcstan keretei között. Egyszerűen azért, mert egy gyerek számára nagyon nehéz elválasztani a tanár belső egyéni erkölcsi felfogását attól ahogyan ő vagy a családja gondolkodik. Az aszimmetrikus viszonyokban a gyerek jó eséllyel próbál megfelelni a tanár elvárásainak, ami miatt az egyes nézetek indoktrinációját nem tudja elkerülni. Ilyen a lelkiismeret, jó és rossz, bűn és erény kérdésköre. Magánerkölcs kérdések lépten-nyomon felmerülnek az iskolában. Nem gondoljuk azt, hogy ne lehetne és kellene beszélni ezekről a kérdésekről. De ezek a témák nem kérhetőek számon a tanulókon.

http://tasz.hu/files/tasz/imce/lelkiismereti_szabadsag_oktatas.pdf

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lehetséges pert indítani a kirúgott tanárok és a tanárhiány miatt!

Ha egy iskolában nincs elég vagy megfelelő végzettségű pedagógus, az sérti a tanulók oktatáshoz való jogát, emiatt pedig lehet perelni az államot. Ingyenes jogi segítséget és képviseletet ajánlunk az érintetteknek, keress minket bátran, ha szeretnéd perre vinni a tanárhiány ügyét szülőként! Sok mindenen múlik, hogy érdemes-e megindítani egy ilyen pert, illetve mi a siker esélye, ezért minden tanuló esetét egyedileg kell látnunk. Még jobb, ha több tanuló, akár egy egész osztály perel egyszerre! Jelentkezz, ha nálatok is problémás az oktatás a kirúgások vagy a tanárhiány miatt!

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Alaptörvény-ellenes az új NAT, a gyerekeket meg kell védeni tőle

Alaptörvény-ellenes az új NAT – erre a következtetésre jutott elemzésünk, amely alapjogi szempontból vizsgálta az új alaptantervet. Sokan kérdezik, hogy mi a következménye az új NAT be nem tartásának – a mi álláspontunk szerint azonban a követése az, ami jogellenes. Az iskolának és a tanárnak pedig felelőssége, hogy megvédje a gyerekeket a jogsérelemtől.