A választhatóan kötelező hitoktatás elkülönül a szülő, tanuló kérésére szervezett hitoktatástól, ami akár iskolában, akár óvodában is folytatható. A fakultatív hitoktatás is az adott egyház hatáskörébe tartozik. A kétféle hitoktatás közül az állam egyikbe sem szól bele. Sem tartalmát nem határozza meg, sem nem ellenőrzi azt. Míg a fakultatív hitoktatás esetén ez helyes, addig a kötelező hit- és erkölcstan eltérően ítélendő meg. Az állam ugyanis magára hagyja a diákokat azzal, hogy a közoktatási feladatait nem látja el: ha ellenőrizetlenül lehet bármit a diákoknak tanítani, amiért még érdemjegyet is kapnak. Álláspontunk szerint, sem a hit- és erkölcstan kötelező óra nem felel meg a világnézetileg semleges oktatás követelményének.
A közpénzből finanszírozott közoktatásban van létjogosultsága az erkölcstan oktatásnak. Az erkölcstan azonban nem terjedhet ki magánerkölcsi kérdésekre. Ideális esetben az erkölcstan tantárgynak kétféle tartalma lehet: egyrészt az alkotmányos demokrácia morális kérdéseinek megvitatása, másrészt az erkölcsi meggyőződések melletti és elleni helyes érvelés formális eszközeinek elsajátítása. Ezek a témák klasszikusan állampolgársági ismeretek keretei közé tartoznak: a demokratikus működés alapjai, az állam intézményrendszere, a jogállamiság és az egyéni szabadságjogok tisztelete. A liberális demokrácia alapjait mindenkinek el kell sajátítania ahhoz, hogy az egyéni szabadságok tiszteletben tartását és demokratikus intézmények működtetését későbbiekben elvárhassuk. Álláspontunk szerint a magánerkölcs helyesnek vélt tartalmi elemeinek átadása alkotmányosan nem igazolható. Veszélyt rejt magában, ha magánerkölcs keretei közé tartozó kérdésekről is szó esik ezen az órán. A Nemzeti alaptantervben van olyan tematika, amely álláspontunk szerint nem oktatható az iskolai erkölcstan keretei között. Egyszerűen azért, mert egy gyerek számára nagyon nehéz elválasztani a tanár belső egyéni erkölcsi felfogását attól ahogyan ő vagy a családja gondolkodik. Az aszimmetrikus viszonyokban a gyerek jó eséllyel próbál megfelelni a tanár elvárásainak, ami miatt az egyes nézetek indoktrinációját nem tudja elkerülni. Ilyen a lelkiismeret, jó és rossz, bűn és erény kérdésköre. Magánerkölcs kérdések lépten-nyomon felmerülnek az iskolában. Nem gondoljuk azt, hogy ne lehetne és kellene beszélni ezekről a kérdésekről. De ezek a témák nem kérhetőek számon a tanulókon.
http://tasz.hu/files/tasz/imce/lelkiismereti_szabadsag_oktatas.pdf