Hivatalosan is alkotmányellenes az egyháztörvény

Az Alkotmánybíróság mai határozatát többek között a TASZ beadványa alapján hozta meg. A döntés kimondja, hogy a tavaly életbe léptetett egyháztörvény főbb rendelkezései súlyosan sértik az alapvető jogokat és a jogállamiság követelményeit. Ez a határozat azonban várhatóan már nem nyújt érdemi jogorvoslatot az érdekelteknek, mert a megsemmisített rendelkezések bekerülnek az Alaptörvénybe.

Az Alkotmánybíróság ma több ponton is alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a vallási közösségek, egyházak jogait szabályozó, 2012. január 1-én hatályba lépett törvényt. Az AB többek között a TASZ kilenc egyház nevében benyújtott alkotmányjogi panaszát bírálta el. A TASZ üdvözli a döntést (6/2013. (III. 1.) AB határozat), mert az elfogadás után egy nappal hatályba lépett egyháztörvény – a rendszerváltás óta az egyik legsúlyosabb jogsértést törvényesítve – több mint 300 törvényesen működő egyházat fosztott meg jogi státuszától, diszkriminatív feltételektől tette függővé az egyházként való elismerést, és felrúgta az állam és az egyház elválasztásának évszázados elvét.

A TASZ szerint az AB-döntés legfontosabb eleme az, hogy az egyházként történő elismerést a törvényhozók helyett a bíróságok hatáskörébe utalja. Az egyházi cím parlamenti adományozása önkényes, politikai akarattól függ, és nélkülözi a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét. A TASZ álláspontja – ellentétben az AB indokolásával – az, hogy csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanításának, hagyományainak és történetének tartalmi vizsgálata, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.

Szintén helyeselni lehet az AB-döntésnek azt a részét, amely kimondja az egyháztörvény alkalmazási tilalmát visszamenőleges hatállyal. A jog uralmát tiszteletben tartó kormányzatnak ilyen helyzetben mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy orvosolja azokat az anyagi és erkölcsi sérelmeket, amelyeket az alkotmányellenes törvény okozott nemcsak az AB-hez forduló egyházaknak, hanem azoknak is, amelyek nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól a körülménytől, hogy az egyháztörvény életbe lépése óta eltelt több mint egy év visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat. A TASZ emlékeztet arra is, hogy az Országgyűlés a vallásszabadságot és a felekezeti egyenjogúságot biztosító szabályozás helyett az Alaptörvény – parlamenti elfogadásra váró – negyedik módosításával visszahozza a most megsemmisített elismerési eljárást.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az európai emberi jogi bíróság szerint is jogsértő a magyar egyháztörvény

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében kimondta, hogy az egyháztörvény megsérti a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikkében biztosított vallásszabadsághoz való jogát és 11. cikkében biztosított egyesülési jogát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyházat képviselt az EJEB előtt folyó eljárásban.

Vallásszabadság nélkül a NER-ben

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)

  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.
  • A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.
  • Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.
  • A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.
  • A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.
  • A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni.

 

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a TASZ az egyháztörvény ügyét

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.