Hivatalosan is alkotmányellenes az egyháztörvény
Az Alkotmánybíróság mai határozatát többek között a TASZ beadványa alapján hozta meg. A döntés kimondja, hogy a tavaly életbe léptetett egyháztörvény főbb rendelkezései súlyosan sértik az alapvető jogokat és a jogállamiság követelményeit. Ez a határozat azonban várhatóan már nem nyújt érdemi jogorvoslatot az érdekelteknek, mert a megsemmisített rendelkezések bekerülnek az Alaptörvénybe.
Az Alkotmánybíróság ma több ponton is alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a vallási közösségek, egyházak jogait szabályozó, 2012. január 1-én hatályba lépett törvényt. Az AB többek között a TASZ kilenc egyház nevében benyújtott alkotmányjogi panaszát bírálta el. A TASZ üdvözli a döntést (6/2013. (III. 1.) AB határozat), mert az elfogadás után egy nappal hatályba lépett egyháztörvény – a rendszerváltás óta az egyik legsúlyosabb jogsértést törvényesítve – több mint 300 törvényesen működő egyházat fosztott meg jogi státuszától, diszkriminatív feltételektől tette függővé az egyházként való elismerést, és felrúgta az állam és az egyház elválasztásának évszázados elvét.
A TASZ szerint az AB-döntés legfontosabb eleme az, hogy az egyházként történő elismerést a törvényhozók helyett a bíróságok hatáskörébe utalja. Az egyházi cím parlamenti adományozása önkényes, politikai akarattól függ, és nélkülözi a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét. A TASZ álláspontja – ellentétben az AB indokolásával – az, hogy csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanításának, hagyományainak és történetének tartalmi vizsgálata, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.
Szintén helyeselni lehet az AB-döntésnek azt a részét, amely kimondja az egyháztörvény alkalmazási tilalmát visszamenőleges hatállyal. A jog uralmát tiszteletben tartó kormányzatnak ilyen helyzetben mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy orvosolja azokat az anyagi és erkölcsi sérelmeket, amelyeket az alkotmányellenes törvény okozott nemcsak az AB-hez forduló egyházaknak, hanem azoknak is, amelyek nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól a körülménytől, hogy az egyháztörvény életbe lépése óta eltelt több mint egy év visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat. A TASZ emlékeztet arra is, hogy az Országgyűlés a vallásszabadságot és a felekezeti egyenjogúságot biztosító szabályozás helyett az Alaptörvény – parlamenti elfogadásra váró – negyedik módosításával visszahozza a most megsemmisített elismerési eljárást.
