Igényelj közérdekű adatot, amíg lehet!

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. 

A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülése

  • a véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltétele
  • a közpénzek elköltése ellenőrzésének eszköze
  • elengedhetetlen a korrupció elleni küzdelemben
  • más alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, és
  • biztosítása az állami szervek kötelessége.

Az információszabadság általában az államot, annak szerveit és tisztségviselőit teszi a polgárok és a sajtó számára ellenőrizhetővé. A nyilvánosságnak joga van megismerni az állam tevékenységének részleteit és a közpénzek elköltését.

A kormány törvényjavaslata alapján a jövőben mindez sokkal nehezebb lesz.  Ha minden úgy lesz, ahogy a kormány akarja, akkor 

  • nem lehet anonim módon közérdekű adatot igényelni, hogy aki nem szeretné felhívni magára a figyelmet, az inkább ne igényeljen közérdekű adatokat,
  • ugyanannak a személynek ugyanarra vonatkozó ismételt igénylése elutasítható pusztán az ismétlés miatt, akkor is, ha az elsőre sem kapott választ,
  • az adatigénylés megválaszolásával kapcsolatban a fénymásolási költségen túl a felmerült munkaerő-ráfordítás költségét is az adatigénylőre lehet hárítani, a hivatalnokok fizetését az adatigénylő így nemcsak az adójában, hanem az adatigénylés teljesítésekor is kifizeti, ráadásul nincs abban a helyzetben, hogy megítélje, hogy a kiszabott költségtérítés mennyire légből kapott.
  • a döntéselőkészítő adatra vonatkozó igény a döntés meghozatalát követően akkor is elutasítható lesz, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, és mivel nincs olyan adat, ami valamilyen további döntést ne alapozna meg, ez mindenre ráhúzható lesz,
  • az olyan közérdekű adatokat, amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak, nem kaphatjuk meg, legfeljebb megtekinthetjük.

Közérdekű adatot kérni nem kötözködés, hanem mindenkinek alkotmányos joga, az állam átláthatósága a demokratikus működés feltétele. Az állami szervek úgy csinálnak, mintha az adatigénylők csak rabolnák a közigazgatás idejét, holott az állam kötelessége ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem szabad megengedni, hogy a fenti korlátok valósággá váljanak.

Amit mi teszünk:

  • amíg nem fogadják el és hirdetik ki a törvényt, felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy alkotmányosan miért nem megengedhető ezeknek a korlátozásoknak a bevezetése,
  • mindent megteszünk majd azért, hogy az új szabályok ne maradhassanak a jogrendszerben,
  • ha a módosítás hatályba lép, stratégiai pereket indítunk azért, hogy a bíróságok nyilvánosság-barát módon értelmezzék az új szabályokat.

Amit te tehetsz:

Használd a közérdekű adatigénylést arra, amire való: ellenőrizd szűkebb vagy tágabb környezetedben a közpénzek elköltését, a közhatalom gyakorlását, a közfeladatok ellátását amíg lehet! Küldj ezen a nyáron legalább egy adatigénylést valamely helyi vagy országos hatóságnak, hivatalnak, közintézménynek (kórháznak, egyetemnek, iskolának, könyvtárnak) és vegyél rá a barátaid közül legalább egy embert arra hogy tegyen ugyanígy! Tapasztald meg, mire jó az információszabadság, éreztesd legalább egy intézménnyel, hogy rajta tartod a szemed! Adatigénylésedről készíts egy printscreent, és posztold a Facebookra #azutolsókérdésjogán hashtaggel, ezzel másokat is ösztönözve. 

Hogy milyen kérdéseket lenne érdemes feltenni, ahhoz inspirációt kaphatsz a lenti listából, a lényeg az, hogy olyat kérdezz, ami téged érdekel vagy bosszant. Az adatigénylésedhez használhatod a TASZ mintaleveleit, vagy használhatod a KiMitTudrendszert is. Ezen az oldalon mások adatigényléseit is elolvashatod, és tájékozódhatsz arról, mi mindenre alkalmas az információszabadság. Az információszabadsággal kapcsolatban gyakran feltett kérdésekre adott válaszainkat pedig itt találod. 

Az elmúlt években a közérdekű adatigénylések segítségével, és az azok nyomán indított, megnyert pereinkben olyan kérdésekre kerestünk választ, mint például:

  • Mit csinált a Századvég 5 milliárd forintért?
  • Mennyit költ egy minisztérium ügyvédre információszabadság perekben, amikor nem akarja kiadni a közérdekű adatokat?
  • Mennyi fizetést kapnak a HÖK-ösök az egyetemeken?
  • Hogyan bírálták el a trafikpályázatokat?
  • Hol vannak térfigyelő kamerák Magyarországon?
  • Mennyi az állami cégek vezetőinek fizetése?
  • Kik voltak a a földhaszonbérleti pályázatokat elbíráló bizottság tagjai?
  • Mennyit fizetnek a kereskedelmi tévék a frekvenciáért?
  • Drágább volt a 4-es metró a szükségesnél?
  • Lehetővé teszik a kórházak, hogy a szülő a kiskorú gyermeke mellett lehessen, ahogy azt a törvény előírja?
  • Hány egyházi és hány állami iskola van Magyarországon?
  • Tartanak szcientológusok drogprevenciót az iskolákban?
  • Miért ment csődbe a Malév?
  • Megérte volna az államnak a sávolyi motorpálya megépítése?
  • Ki rendelte el a civil szervetekkel szembeni KEHI vizsgálatot?
  • Mennyit keresnek az egyetemi rektorok?
  • Mire és mennyit költenek a pártok a választási kampányban?
  • Mire költötte a kormány az adónak az adózók rendelkezése szerint az  parlagfűmentesítésre költendő 1%-át?
  • Mennyit költ az önkormányzat útfelújításra?

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyert a TASZ: végre kiderülhet, drágább volt-e a 4-es metró az indokoltnál

Zsidai Péter újságíró a TASZ képviseletével jogerősen pert nyert a BKV-val szemben, így néhány héten belül megtudhatjuk, miért került a 4-es metró olyan sokba.

Heten a dohányügyletek iratainak nyilvánosságáért

A dohánypályázatok kapcsán az atlatszo.hu, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor, az origo.hu, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordul a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez többek között a vesztes és nyertes pályázatok, az értékelésük, pontszámaik kiadása érdekében.

Nyilvánosak a paksi bővítés előkészítésének adatai

A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságáról szóló ügy végére pont került: a Kúria sokadszorra szögezte le, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közfeladatot ellátó szerv. Ez azt jelenti, hogy az MVM-nek a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzé kell tennie.