Tudósítás bírósági tárgyalásokról
A bírósági tárgyalások nyilvánossága elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás elszámoltatható legyen. Ez az eljárásokban részt vevő felek jogait és a bírókat is védi az esetleges nyomásgyakorlástól. A tárgyalások nyilvánossága azonban nem korlátlan, a felvételkészítésre pedig külön szabályok vonatkoznak. Ezt a tájékoztatót újságírók, bloggerek, civil szervezetek, a Facebookon élőző aktív polgárok, és mindenki más számára készítettük, akik akár szűkebb közösségüket, akár a tágabb nyilvánosságot akarják tájékoztatni egy-egy bírósági tárgyalásról.
A különböző peres eljárások bírósági tárgyalásain eltérő szabályok érvényesülnek: más szereplők, más feltételek mellett lehetnek jelen, és a felvétel készítésének szabályai is eltérőek lehetnek. Ezért először azt kell kiderítened, hogy milyen eljárásról van szó ( büntetőper, polgári per, közigazgatási vagy munkaügyi per, szabálysértési eljárásban tartott tárgyalás). A legtöbbször ez az ügy közismert részleteiből kiderül, például ha egy letartóztatott vádlott tárgyalásáról van szó, nyilvánvaló, hogy büntetőperről van szó.
Ha semmilyen különleges ok nem áll fenn, akkor a bírósági tárgyalás minden pertípusban (polgári, büntető stb.) nyilvános. De vannak olyan okok, amelyek lehetőséget adnak a bíróságoknak, vagy kötelezik is őket arra, hogy zárt tárgyalást rendeljenek el. Ezeken sem “közönségként”, sem tudósítás céljából nem lehet jelen lenni. Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, az nem feltétlenül az egész tárgyalásra vonatkozik, hanem sokszor csak annak egy adott napjára, eseményére – pl. egy kiskorú tanú meghallgatásának idejére. Az alábbiakban részletesen leírjuk, hogy mit kell tudni a nyilvános és a zárt tárgyalásokról, és milyen szabályok vonatkoznak az egyes pertípusokra.
Honnan derül ki, milyen ügyeket tárgyal egy bíróság, és mikor?
Minden bíróságnak van honlapja, amely a birosag.hu oldalról érhető el. A bíróságok honlapján megtalálod a tárgyalási jegyzéket, amely napra lebontva felsorolja, mikor, hol (pl. a bíróság melyik tárgyalótermében), milyen ügyet tárgyalnak. Az ügyek ismertetése általában legfeljebb vázlatos, a nem közszereplő felek személyes adatait nem tüntetik fel.
Bárki jelen lehet a nyilvános tárgyalásokon? Kell engedélyt kérnem?
Ha a tárgyalás (vagy valamely része) nyilvános, az azt jelenti, hogy azon bárki részt vehet a tárgyalás rendjének zavarása nélkül. Vagyis a jelenléthez nem kell külön engedélyt kérni. Nem kell semmilyen különleges státusszal sem rendelkezni a nyilvános tárgyaláson való jelenléthez – így nem csak a sajtó lehet jelen a nyilvános tárgyalásokon. Nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben azonban elképzelhető, hogy nem fér be minden érdeklődő a tárgyalóterembe.
Mikor zárhatnak ki egy tárgyalásról?
Csak egészen ritka esetben lehet a nyilvánosságot kizárni a tárgyalás egészéről: a kizárást mindig a lehető legszűkebb körben kell érvényesíteni. Például ha a nyilvánosság korlátozásának indoka egy tanú kímélete, akkor a tárgyalásnak csak az a része lehet zárt, amelynek során a kihallgatása megtörténik.
A hallgatóság valamely tagját külön is kizárhatják, ha súlyos, ismételt rendzavarással, pl. bekiabálással veszélyezteti a tárgyalás lefolytatását, de ez sem adhat okot általánosságban a nyilvánosság korlátozására.
Az egyes pertípusokban az alábbi indokokkal dönthet a nyilvánosság kizárásáról a bíróság:
- Szabálysértési eljárásban tartott tárgyalás: ha az eljárás alá vont személy fiatalkorú (a jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése, illetve az ő kímélete érdekében). Ezen kívül a nyilvánosság korlátozására a szabálysértési törvény nem ad lehetőséget.
- Büntetőperekben tartott tárgyalás: ha úgynevezett különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete indokolja. A bíróságnak tehát két dologról kell döntenie: 1. a per valamely szereplője különleges bánásmódot igénylő személy-e? 2. az ő jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete indokolja-e a tárgyalás nyilvánosságának korlátozását?Nincs olyan lista, amiből ránézésre kiderül, hogy ki számít különleges bánásmódot igénylő személynek. A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen az érintett személy életkora; szellemi, fizikai, egészségi állapota; az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege; illetve az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya. A fenti szempontok alapján – az érintett személy kérelmére – a bíróság dönti el, hogy az adott eljárásban valaki különleges bánásmódot igénylő személynek minősül-e. Viszont külön döntés nélkül különleges bánásmódot igényelnek a kiskorúak, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személyek, és azok is, akik ilyennek minősülhetnek; valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjei. Ha a per egyik szereplője különleges bánásmódot igénylő személy, az önmagában még nem dönti el, hogy a tárgyalás, vagy annak egy része nyilvános vagy zárt lesz-e. A bíróságnak ilyenkor is mérlegelnie kell, hogy a tárgyalás, vagy egy részének nyilvánossága vagy zártsága indokolt-e. A döntés során figyelembe kell vennie, hogy az ügy mekkora közérdeklődésre tarthat számot; ahogy azt is, hogy a nyilvánosság a különleges bánásmódot igénylő személy jogainak gyakorlását, kötelezettségei teljesítését mennyiben hátráltatja, az illető milyen érdeksérelmet szenvedhet el a nyilvánosság miatt. Ha a per tárgya a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, és a sértett a 18. életévét nem töltötte be, akkor a bíróságnak ki kell zárnia a nyilvánosságot a tárgyalásnak arról a részéről, ahol a sértett részvétele kötelező. Ebben a bíróság nem mérlegelhet. (Viszont mérlegelés alapján dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás többi részéről is kizárja.)
- Polgári, közigazgatási vagy munkaügyi perek tárgyalása: A bíróságnak hivatalból, vagy az eljárásban részt vevő fél indokolt kérelmére ki kell zárnia a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a következő esetekben: minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében, a közerkölcs védelmében,kiskorú védelmében, a fél személyiségi jogainak védelmében. A bíróság a tanúmeghallgatásról a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének megóvása érdekében feltétlenül szükséges a zárt tárgyaláson való meghallgatás. Mindkét feltételnek teljesülnie kell, és a bíróságnak még ekkor is mérlegelnie kell, hogy különösen indokolt-e a nyilvánosság kizárása.
Lehet-e bármilyen formában tudósítani zárt tárgyalásról?
A zárt tárgyaláson vagy a tárgyalás azon részén, amelyről a nyilvánosságot kizárták, nem lehetsz jelen tudósítás, felvételkészítés céljából sem. Ez nem jelenti azt, hogy semmilyen információhoz nem juthatsz a tárgyalásról. Ilyen esetekben is lehet azonban tájékoztatást kérni a bíróságtól. Az ügyben eljáró bíró maga nem adhat tájékoztatást; azt a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy teheti meg – a gyakorlatban legfőképp a sajtókapcsolatokért felelős munkatársak.
Büntetőperes eljárásokban a tájékoztatást írásban célszerű kérni. Tájékoztatás annak adható, aki a nyilvánosság tájékoztatása céljából készítene felvételt a tárgyalásról. A tájékoztatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:a tájékoztatást kérő nevét, vagy nem természetes személy esetén megnevezését (ha pl. egy lapkiadóról van szó, vagy egy hírműsort sugárzó csatornát működtető médiacégről), a tájékoztatást kérő elérhetőségét,azt, hogy a tájékoztatást kérő személy a nyilvánosságot hogyan – különösen mely médiatartalom-szolgáltatón vagy egyéb csatornán keresztül – tájékoztatja. Az utóbbi elem teljesíthető például az újság, vagy televíziócsatorna és -műsor megnevezésével, vagy bármilyen más konkrét megjelöléssel, amelyből kiderül, hogyan jut el a bíróságtól kapott tájékoztatás a nyilvánossághoz. Pl. “Facebook élő videó XYZ nyilvános Facebook oldalon”. Nem feltétel tehát, hogy a büntető tárgyalásokról tudósító, illetve azokról tájékoztatást kérő személy a sajtó hivatásos képviselője legyen. Csupán az a feltétel, hogy a bíróságtól kapott tájékoztatás egyértelműen a nyilvánosság tájékozódását szolgálja valamely meghatározott kommunikációs csatornán keresztül.
Polgári, közigazgatási vagy munkaügyi perekben szigorúbb a tájékoztatás szabályozása: az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A tárgyalástól tudósítani kívánó személyek jellemzően nem érdekeltek a perben, hanem külső szemlélőként követnék annak fejleményeit – így nem felelnek meg ennek a feltételnek. Zárt tárgyalás esetén azonban ilyenkor is érdemes lehet tájékoztatást kérni a bíróság elnökétől. A tájékoztatást kérő személynek javasoljuk annak igazolását, hogy egy, az NMHH-nál regisztrált médiatartalom-szolgáltató nevében jár el (ehhez lásd lejjebb: Ki készíthet hangfelvételt, videót a bírósági tárgyalásokról?).
Ha beengednek a tárgyalóterembe, készíthetek felvételt is?
A tárgyaláson való jelenlét joga és a felvételkészítés joga nem mindig jár együtt: tehát nem biztos, hogy mindenkinek, aki jelen lehet a tárgyaláson, joga van felvételt készíteni is. Ehhez további feltételeknek kell megfelelni. Erről részletesen lásd a Ki készíthet felvételt egy nyilvános tárgyaláson? Kell engedélyt kérni? kérdést.
Ha felvételt nem készíthetek, tudósítanom sem szabad a tárgyalásról?
De igen! A tárgyaláson lehet jegyzetelni, a jegyzetek pedig felhasználhatók a tárgyalásról való tudósításhoz, pl. újságcikk, Facebook-videó, rádióműsor vagy akár híradóriport narrációja formájában. A tudósítás során is csak a jogi korlátok betartásával lehet felhasználni a tárgyaláson elhangzottakat. Így például a bírósági tárgyaláson elhangó személyes adatok továbbra is jogi védelem alatt állnak, és tiszteletben kell tartani a tárgyaláson megjelentek személyiségi jogait is.
Tárgyalásról tudósítok: megnevezhetem a feleket, vádlottat stb.?
Általában nem. A tárgyalások ugyan nyilvánosak, de a feleket megilleti a személyes adataik védelme. A személyes adataik csak a bírósági tárgyalásról történő tájékoztatás megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges mértékben közölhetők. Büntetőeljárásban a vádlottak neve illetve bármely más, a beazonosításukra alkalmas adatuk csak kivételes esetben hozható nyilvánosságra – különösen, ha nem közszereplő, közhatalom-gyakorló személyekről van szó.
Ha az eljárás a közvélemény figyelmének kiváltására alkalmas, a köznyugalmat megzavaró, kiemelkedően súlyos bűncselekmény elkövetése miatt folyik vagy a feltárt tényállás (vagyis a bűncselekmény elkövetésének módja, körülményei, vagy maga a bűncselekmény) rendkívül, nagyobb tere van a vádlott, elítélt személyes adatai közlésének. De ilyenkor sem hozható nyilvánosságra bármilyen személyes adatuk (pl. teljes név nem!); csak a bűncselekményről való tudósításhoz feltétlenül szükséges adatok (pl. hol éltek a bűncselekmény elkövetésekor, mi volt a foglalkozásuk és azt hol gyakorolták, ha foglalkozás körében elkövetett bűncselekményről van szó stb.).
Annak is van jelentősége, hogy a személyes adatokat az eljárás mely szakaszában hozzák nyilvánosságra. Pl. rögtön egy előkészítő tárgyalás során, vagy pedig egy első- vagy akár másodfokon már lezárult, megítélt ügy fellebbviteli, felülvizsgálati szakaszában. Minél korábbi eljárási szakaszról készül a tudósítás, annál szűkebb körben hozhatók nyilvánosságra személyes adatok. A bírósági gyakorlattal összhangban az a terhelt, akinek egy sajtószerv beszámolt egy olyan büntetőeljárásáról, amelyben végül őt felmentették, követelheti, hogy a sajtószerv a felmentő ítéletről is számoljon be. Ha segítségre van szükséged, hogy eldöntsd, egy adott személyes adat nyilvánosságra hozható-e tudósítás céljából, írj a jogsegely@tasz.hu címre!
Ki készíthet felvételt egy nyilvános tárgyaláson? Kell engedélyt kérni?
A válasz attól függ, hogy milyen típusú eljárásban tartott bírósági tárgyalásról van szó.
Szabálysértési eljárás: nem kell külön engedély a felvételkészítéshez, bárki készíthet felvételt.
Büntetőper: a felvételkészítés engedélyköteles, de bárki készíthet felvételt, ha azzal a nyilvánosságot tájékoztatja. A felvételkészítési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a nyilvánosság tájékoztatására hogyan kerül sor, pl. melyik médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb szolgáltatás útján. Nem csak a sajtó készíthet tehát felvételt, de a kérelemben minél konkrétabban meg kell határozni a felvétel nyilvánosságra kerülésének módját: Facebook élőzés, Twitter bejegyzés, Youtube, saját blogoldal stb. Az engedélyt az ügyben eljáró bíró (ha egyesbíróként, azaz egy személyben dönt az ügyről) vagy az ügyben eljáró tanács elnöke bírálja el (ha több bíró tanácsban, testületileg dönt az ügyről). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tárgyalás elején, a helyszínen lehet és kell kérni a bírótól, hogy engedélyezze a felvétel készítését. Az engedély megadásához a bíró az alábbiakat fogja kérni: a felvétel készítőjének nevét, vagy nem természetes személy esetén megnevezését (ha pl. egy lapkiadóról van szó, vagy egy hírműsort sugárzó csatornát működtető médiacégről), a felvétel készítőjének elérhetőségét,azt, hogy a felvétel készítője nyilvánosságot hogyan – különösen mely médiatartalom-szolgáltatón vagy egyéb csatornán keresztül – tájékoztatja. Az utóbbi elem teljesíthető például az újság, vagy televíziócsatorna és -műsor megnevezésével, vagy bármilyen más konkrét megjelöléssel, amelyből kiderül, hogyan jut el a felvétel a nyilvánossághoz. Pl. “Facebook élő videó XYZ nyilvános Facebook oldalon”. Nem feltétel tehát, hogy a büntető tárgyalásokon a felvétel készítője a sajtó képviselője legyen. Csupán az a feltétel, hogy a felvételkészítés egyértelműen a nyilvánosság tájékozódását szolgálja valamely meghatározott kommunikációs csatornán keresztül.
Polgári, közigazgatási vagy munkaügyi per: csak a nyilvánosság tájékoztatása érdekében lehet felvételt készíteni, viszont nem készíthet felvételt bárki ebből a célból sem. Kizárólag a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltatónak van erre lehetősége.
A bíróság felhívása esetén a felvétel készítője köteles hitelt érdemlő módon igazolni, hogy médiatartalom-szolgáltató érdekében eljáró személy.
Külön nehézség, hogy “médiatartalom-szolgáltató” csak az üzletszerűen, gazdasági szolgáltatásként kínált tartalmak szolgáltatója lehet, ami szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában – tehát például egy helyi közéleti eseményekről beszámoló blog nem számít médiatartalom-szolgáltatónak.
A gyakorlatban ugyanakkor a bíróságok sokszor megelégednek azzal, hogy a felvételt készíteni kívánó személy egy saját nevére szóló sajtóigazolványt mutat be. A sajtóigazolvány nem egy jogilag szabályozott azonosító okirat, hanem azt rendszerint a sajtóterméket vagy médiatartalmakat előállító szervezetek, cégek állítják ki, vagy éppen a sajtó- és médiadolgozók érdekvédelmi szervezetei – de bárki más is készíthet ilyet. Mivel nem egy jogilag szabályozott okiratról van szó, ezért nem léteznek a sajtóigazolványra vonatkozó tartalmi vagy formai követelmények sem. Ha sajtóigazolványt készítesz vagy igényelsz egy szervezettől, javasoljuk, hogy az alábbiak szerepeljenek rajta: igazolványkép,a teljes neved, lakcímed, aláírásod, annak a sajtóterméknek, médiaszolgáltatónak, blognak vagy egyéb nyilvános felületnek a neve, ahol az elkészült felvétel vagy annak részletei nyilvánosságra kerülnének, a “SAJTÓ”, “SAJTÓIGAZOLVÁNY, “PRESS” kifejezések valamelyike jól láthatóan.
Fontos! Nem vezetheted félre a bíróságot: soha ne készíts sajtóigazolványt hamis adatokkal!
Ha egy médiatartalom-szolgáltató érdekében eljárva készítesz felvételt, javasoljuk, hogy vidd magaddal a tárgyalásra az alábbiak mindegyikét:
- a médiatartalom-szolgáltató NMHH-nyilvántartásba vételét igazoló kivonatot a sajtótermékek nyilvántartásából vagy a megfelelő médiaszolgáltatások nyilvántartásábólannak a médiatartalom-szolgáltatóval kötött,
- hatályos szerződésednek (pl. munkaszerződés, megbízási szerződés) a másolatát, amely igazolja, hogy te a médiatartalom-szolgáltató nevében jársz el; de ezt helyettesítheti a médiatartalom-szolgáltató képviselőjétől kapott, a nevedre szóló igazolás is
- a nevedre szóló személyazonosító okiratot (lakcímkártya, és mellé személyi igazolvány, jogosítvány, vagy útlevél).
Ezeknek akkor is meg kell felelniük a felvételkészítési jogosultság hitelt érdemlő igazolására, ha a sajtóigazolványt a bíróság nem fogadja el önmagában hitelt érdemlő igazolásként. Engedélyt nem kell előzetesen kérni, elég a tárgyaláson, de a bíróság azt is meghatározhatja, hogy milyen módon készülhet kép- és hangfelvétel: pl. honnan lehet felvenni a tárgyalóteremben történteket, milyen távolságot kell tartani a per szereplőitől, hová nem léphet a felvétel készítője, vagy akár azt is, hogy hangfelvétel készülhet, de videó nem, stb.
Fontos, hogy ha nyilvános tárgyaláson, engedély alapján készítesz felvételt, az sem jelenti azt, hogy bárki rajta lehet ezeken. Erről részletesen lásd a Ha nyilvános a tárgyalás és készíthetek felvételt, bárki és bármi rajta lehet a felvételen? kérdést.
Hangfelvételhez is engedélyt kell kérni?
Az mindegy, hogy milyen eszközzel készítesz felvételt – attól még pont ugyanúgy felvételkészítésnek minősül. A következmények pont ugyanazok, mintha bármely más módon készítettél volna felvételt engedély nélkül vagy kifejezett tilalom ellenére.
Ha nyilvános a tárgyalás és készíthetek felvételt, bárki és bármi rajta lehet a felvételen?
Ha a nyilvános tárgyaláson jogszerűen lehet felvételt készíteni, az sem jelenti azt, hogy bárkiről feltétel nélkül készülhet felvétel. A közhatalmat megjelenítő személyekről (bíró, ügyész stb.) korlátozás nélkül lehet felvételt készíteni, míg a tárgyaláson magánszemély minőségükben megjelenő személyekről (pl. vádlott, tanú, hallgatóság) csak kifejezett hozzájárulásuk esetén. Ha az utóbbi csoportba tartozó személy nem járul hozzá a felvételkészítéshez, és ennek ellenére felvétel készül róla, a felvételt készítő személy és az érintett médiatartalom-szolgáltató jogi következményekkel is számolhat. Egyrészt a bíró a rend fenntartása érdekében a felvételkészítés folytatását megtilthatja. Másrészt a felvételeken hozzájárulása nélkül szereplő személy akár személyiségi jogi pert indíthat a felvétel készítője és a médiatartalom-szolgáltató ellen. Hallottunk olyan esetről is, amikor csupán a vádlott ruházatáról készült hozzájárulása nélkül felvétel, és így is pert nyert a felvételt sugárzó médiatartalom-szolgáltató ellen. A szabályozás betartásának tehát gyakorlati, a munkavégzést érintő és anyagi tétje is lehet a tudósító és (ha van ilyen) megbízója, munkáltatója számára. Ugyanakkor a bíróról, ügyészről akkor is készíthető felvétel, ha ők ezt ellenzik, illetve elégedetlenségüknek adnak hangot. A részletszabályokat eljárástípusonként összeszedtük alább.
Szabálysértési eljárás: bár a szabálysértési eljárási törvény nem határoz meg részletes szabályokat, álláspontunk szerint külön hozzájárulás nélkül készíthető felvétel: a bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről, a szabálysértési hatóság képviselőjéről, de csak az érintett hozzájárulásával készíthető felvétel minden más, jelenlévő személyről. Ide tartozik az eljárás alá vont személy is, ahogy a “közönség”, hallgatóság tagjai is.
Büntetőperek: külön hozzájárulás nélkül készíthető felvétel: a bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről, az ügyészről, a védőről (a vádlottat képviselő ügyvédről). Csak az érintett hozzájárulásával készíthető felvétel: minden más, jelenlévő személyről. Ide tartozik a vádlott, sőt magánvádas eljárásokban a magánvádló is, ahogy a tanúk és a “közönség”, hallgatóság tagjai is (pl. a vádlottnak a tárgyaláson megjelent rokonai). Tehát a peres felek közül csak az ügyészről lehet a hozzájárulása nélkül felvételt készíteni!
Polgári, közigazgatási vagy munkaügyi perek: jülön hozzájárulás nélkül készíthető felvétel: a bíróság tagjairól,a jegyzőkönyvvezetőről, az ügyészről,az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről (ha törvény másképp nem rendelkezik). Csak az érintett kifejezett hozzájárulásával készíthető felvétel:felekről és más perbeli személyekről – kivéve az ügyészt, ha ő is fellép a perben, felekről és más perbeli személyek képviselőiről (pl. ügyvéd, vagy kiskorú fél törvényes képviselőjeként fellépő szülője, vagy egy gazdasági társaság képviseletében eljáró ügyvezető), a tanúról, szakértőről és szemletárgy birtokosáról, a hallgatóság tagjairól. Szükség esetén a bíróság nyilatkoztatja ezeket a személyeket a hozzájárulásukról. A hozzájárulás megtörténtét és a hozzájáruló nyilatkozat tartalmát a bíróságnak a jegyzőkönyvben fel kell tüntetnie. A jegyzőkönyv nyilvános, tehát a felvétel készítője számára bizonyítékul szolgálhat egy későbbi esetleges vita során a szükséges hozzájárulások megtörténtéről. A természetes személy fél (felperes, alperes) teljes neve csak kifejezett hozzájárulásával tüntethető fel médiatartalomban. Erről külön kell a feleknek nyilatkoznia. Vagyis ha általában hozzájárultak a róluk való felvételkészítéshez és a felvételek valamilyen felhasználásához, abból még nem következik, hogy a teljes nevükkel lehet őket szerepeltetni.
Nem engedélyezték a felvételkészítést, mit tehetek? Lehet fellebbezni?
Erről a bíróság nem hoz olyan határozatot, amely ellen fellebbezni lehetne. Büntetőperes eljárásokban az előzetes engedély megtagadását írásban – egy levélben – közlik. Polgári és közigazgatási peres eljárásokban pedig a felvételkészítés megtiltását hasonlóképp nem foglalják végzésbe, amely ellen fellebbezni lehetne, hanem csak a rendfenntartás körében tiltják meg (mintha csak rászólnának a tárgyalás idején a tárgyalóteremben hangoskodókra). Azt javasoljuk, ha az engedély megtagadását vagy a tilalmat jogszerűtlennek tartod, írj egy levelet a bíróság elnökének, amelyben kifejted, miért tartod jogszerűtlennek a döntést – és kérd, hogy a bíróság elnöke vizsgálja felül ezt a döntést. Ha engedély megtagadásáról van szó, mellékeld a leveledhez az eredeti kérelmed másolatát és a kérelem megtagadását közlő levél másolatát is. Keress bátran minket is a jogsegely@tasz.hu címen, ha ilyen akadályokba ütközöl.
Mi történik, ha engedély nélkül vagy tilalom ellenére készítek felvételt?
Ha ezt a bíróság észleli, a rendfenntartás keretében fel fog szólítani a felvételkészítés azonnali abbahagyására, és valószínűleg az addig készült felvétel törlésére. Könnyen lehet, hogy a bíró vagy tanácselnök kivezettet a tárgyalóteremből. Ha ez így történik, ne állj ellen az intézkedésnek — akkor sem, ha jogellenesnek tartod. Utólag lesz lehetőséged vitatni akár a felvételkészítésre vonatkozó döntést és a kivezettetésed jogszerűségét. Fontos, hogy utóbb sem használhatod fel az engedély nélkül készített felvétel azon részét, amelyen olyan személyek szerepelnek, akiknek a hozzájárulására lenne szükség a jogszerű felvételkészítéshez és -felhasználáshoz – legfeljebb csak úgy, hogy e személyek ne legyenek beazonosíthatóak a felvételen. Ha mégis így teszel, azzzal személyiségi jogi jogsértést követsz el, amiért a felvételen szereplő személy beperelhet, és többek között sérelemdíjat is követelhet tőled.
Bármilyen célra felhasználhatom a bírósági tárgyaláson készített felvételeket?
Nem. A felvételkészítés elsődlegesen minden pertípusban a nyilvánosság tájékoztatását hivatott szolgálni. Ez sokféle formában történhet, de tiszteletben kell tartani a felvételen szereplők emberi méltóságát, azaz a felhasználás nem irányulhat öncélúan méltóságuk megsértésére. Ez azok esetében is igaz, akikről hozzájárulásuk nélkül is lehet felvételt készíteni a bírósági tárgyaláson. Például egy, a tárgyalás lefolytatása szempontjából pusztán technikai szerepet betöltő jegyzőkönyvvezetőről készült felvételt nem lehet öncélúan a jegyzőkönyvvezető karikírozása, nevetségessé tétele céljából felhasználni, ha a felhasználásnak nincs további, a nyilvánosság tájékoztatására irányuló célja. Ugyanakkor ez a cél rendkívül tág és sokféleképpen is megvalósulhat.
Filmforgatáshoz vagy más művészeti alkotáshoz akarok felvételt készíteni egy tárgyalásról. Milyen szabályok vonatkoznak erre?
A bírósági tárgyalásokról alapvetően a nyilvánosság tájékoztatásának céljával lehet felvételt készíteni. Ezért érdemes büntetőper esetén a felvételkészítési engedély iránti kérelemben, polgári vagy közigazgatási perben pedig a bíróság kérdésére világossá tenni, hogy a készülő művészeti alkotás hogyan járul hozzá a nyilvánosság tájékoztatásához — ha nem az adott ügy kapcsán, akkor legalább a bíróságok működéséről általában. Ugyanakkor általánosságban nincs utólagos szankciója, ha a nyilvánosság tájékoztatása céljából készült felvételeket később pl. művészeti alkotások létrehozásának céljára is felhasználják. Azoknak a személyeknek azonban, akikről csak hozzájárulásukkal készülhet felvétel, főszabály szerint a róluk készült felvétel meghatározott célú felhasználásához is hozzá kell járulniuk. Tehát a róluk valamilyen céllal (pl. nyilvánosság tájékoztatására) készült felvételrészek csak további hozzájárulásuk esetén használhatók fel újabb célokra (pl. művészeti alkotások létrehozására). E hozzájárulás hiányában a róluk készült felvételek csak a beazonosíthatatlanná tételük (arckép, felismerhető külső jegyek kitakarása, hang eltorzítása stb.) esetén használhatók fel újabb célokra, amelyekre nem terjed ki az eredeti hozzájárulásuk. Ha azonban a művészeti alkotás – ténylegesen vagy az alkotó szándéka szerint – a közügyek megvitatásához is hozzájárul, akkor álláspontunk szerint egyben a nyilvánosság tájékoztatását is szolgálja. Ilyen műalkotások esetén tehát nincs szükség külön, műalkotás céljára adott felhasználási hozzájárulásra.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
