Indokolatlan jogkorlátozásokra adott lehetőséget az új gyülekezési törvény

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai közös cikkben foglalták össze az új törvény első másfél évében született határozatokból levonható következtetéseket.

2018. október 1-jén új gyülekezési törvény lépett hatályba Magyarországon, felváltva a rendszerváltás egyik kiemelkedően fontos jogszabályát, a közel harminc évvel korábban elfogadott 1989. évi III. törvényt. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény jelentősen átalakította a tüntetések jogi kereteit: újradefiniálta a gyűlés fogalmát, újraszabályozta a bejelentési eljárást, a közterületen és a magánterületen tartandó demonstrációk feltételeit, szélesítette a tiltó okok körét és új eszközöket adott a rendőrség kezébe a tüntetések korlátozásához. Az új szabályozás összességében tágabb mérlegelési jogot biztosít a rendőrség számára a gyülekezések korlátozásához.

Mind a gyűlések szervezői és résztvevői, mind a rendőrség mint jogalkalmazó számára kiemelt jelentősége van az új törvény nyomán formálódó esetjognak. A bírósági jogértelmezés a szervezők számára fontos garanciát jelent a visszaélésszerű joggyakorlattal szemben, a rendőrség számára pedig támpontként szolgálhat az új jogszabály alkotmányos mércének megfelelő alkalmazásához.

A Friedrich Naumann Alapítvány által támogatott kutatás célja az új gyülekezési törvény első másfél éve során hozott bírósági és rendőrhatósági határozatok áttekintése és annak feltárása, hogy az új szabályozás és az annak nyomán kialakuló joggyakorlat hogyan hat az alapjog érvényesülésére. Az első bírósági ítéletek állást foglaltak többek között azzal kapcsolatban, hogy

  • Milyen eljárásban kell döntenie arról, hogy a bejelentés nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá?
  • Milyen következményekkel jár a kötelező jogi képviselet hiánya a bíróság előtti eljárásban?
  • Hogyan kell a rendőrségnek lefolytatnia az egyeztetési eljárást?
  • Jogot teremt-e a gyülekezéshez való a forgalomlassításhoz?
  • Milyen esetben lehet megtiltani egy szélsőjobboldali gyűlést?
  • Lehet-e a kulturális örökség védelmére hivatkozással korlátozni egy a Parlament előtt tartandó gyűlést?

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az új törvény számos esetben lehetőséget teremtett a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekednek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.

A kutatás következtetéseit a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászainak közös cikke foglalja össze az ítélkezési gyakorlatban felszínre került problémák mentén. A cikk ide kattintva érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyülekezési jogi 1x1 (2018. október 1-től)

Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény. Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem jelenti egy tüntetés végét

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth-téren zajló tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.

Tiltakozz, nem vagy egyedül!

A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.