Indokolatlan jogkorlátozásokra adott lehetőséget az új gyülekezési törvény

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai közös cikkben foglalták össze az új törvény első másfél évében született határozatokból levonható következtetéseket.

2018. október 1-jén új gyülekezési törvény lépett hatályba Magyarországon, felváltva a rendszerváltás egyik kiemelkedően fontos jogszabályát, a közel harminc évvel korábban elfogadott 1989. évi III. törvényt. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény jelentősen átalakította a tüntetések jogi kereteit: újradefiniálta a gyűlés fogalmát, újraszabályozta a bejelentési eljárást, a közterületen és a magánterületen tartandó demonstrációk feltételeit, szélesítette a tiltó okok körét és új eszközöket adott a rendőrség kezébe a tüntetések korlátozásához. Az új szabályozás összességében tágabb mérlegelési jogot biztosít a rendőrség számára a gyülekezések korlátozásához.

Mind a gyűlések szervezői és résztvevői, mind a rendőrség mint jogalkalmazó számára kiemelt jelentősége van az új törvény nyomán formálódó esetjognak. A bírósági jogértelmezés a szervezők számára fontos garanciát jelent a visszaélésszerű joggyakorlattal szemben, a rendőrség számára pedig támpontként szolgálhat az új jogszabály alkotmányos mércének megfelelő alkalmazásához.

A Friedrich Naumann Alapítvány által támogatott kutatás célja az új gyülekezési törvény első másfél éve során hozott bírósági és rendőrhatósági határozatok áttekintése és annak feltárása, hogy az új szabályozás és az annak nyomán kialakuló joggyakorlat hogyan hat az alapjog érvényesülésére. Az első bírósági ítéletek állást foglaltak többek között azzal kapcsolatban, hogy

  • Milyen eljárásban kell döntenie arról, hogy a bejelentés nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá?
  • Milyen következményekkel jár a kötelező jogi képviselet hiánya a bíróság előtti eljárásban?
  • Hogyan kell a rendőrségnek lefolytatnia az egyeztetési eljárást?
  • Jogot teremt-e a gyülekezéshez való a forgalomlassításhoz?
  • Milyen esetben lehet megtiltani egy szélsőjobboldali gyűlést?
  • Lehet-e a kulturális örökség védelmére hivatkozással korlátozni egy a Parlament előtt tartandó gyűlést?

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az új törvény számos esetben lehetőséget teremtett a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekednek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.

A kutatás következtetéseit a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogászainak közös cikke foglalja össze az ítélkezési gyakorlatban felszínre került problémák mentén. A cikk ide kattintva érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Egyetértett velünk a Kúria is: sértette a gyülekezési szabadságot a gödöllői rendelet

Még a nyáron számoltunk be arról, hogy ellentétes a gyülekezési szabadsággal az a gödöllői helyi rendelet, amelynek értelmében közterület-használati engedélyt kellett kérni a politikai rendezvények megtartásához. Október 31-én a Kúria végül megsemmisítette a jogellenes rendelkezést.

A bíróság és a sajtó: hogyan lesz egy hírből annak ellentéte?

A TASZ elnökének írása a keddi ítéletekről és azok sajtóban való megjelenítéséről.