Ízekre szedett médiatörvény
Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Az ET az Európai Unió Bizottságának felkérésére készítette el és hozta nyilvánosságra a médiatörvények bő ötven oldalas elemzését még májusban. A magyar fordítás elkészítése kettős célt szolgál. Mindenekelőtt a kormányzat figyelmébe ajánljuk a szakértői anyagot, hogy annak mintegy hatvan konkrét ajánlását figyelembe véve mielőbb terjesszen az Országgyűlés elé módosító javaslatokat. Nem azért, mintha eddig nem állt volna rendelkezésére az angol nyelvű szöveg, hanem azért, mert a legutóbbi módosító csomag alig volt rá tekintettel, sőt, további kétséges szabályokat vezetett be. A másik cél pedig az, hogy a magyar közvéleményt tájékoztassuk a szólás- és sajtószabadságot érintő sarkalatos törvényekkel kapcsolatos szakmai véleményekről, a kormány ugyanis ezt láthatóan nem tartja fontosnak.
Hatálybalépésük óta ez a legrészletesebb elemzés a sajtó- és médiatörvényről. Az anyag tisztán szakmai jellegű, az európai elvekre, sztenderdekre és az Emberi Jogok Európai Egyezményére figyelemmel készült el. Figyelembe veszi az Alkotmánybíróság tavaly decemberi, a médiatörvényeket érintő döntését is. Az elemzés első része olyan kifogásokat vet fel, mint a sajtótermékek felesleges regisztrációs kötelezettsége, az eltúlzott tartalomszabályozás és a szigorú tájékoztatási kötelezettség, valamint az újságírók forrásainak elégtelen védelme. A közszolgálati médiával kapcsolatban a legáltalánosabb megállapítás a szerkesztői függetlenség és az autonómia hiánya, a politikai beavatkozásnak kitettség. A szabályozó hatóságok a demokratikus, átlátható és részrehajlástól mentes működés tekintetében maradnak el az elvárható követelményektől. Kritikus megállapításai a médiatörvények szinte minden részét érintik és részletes javaslatokkal szolgálnak a megfelelő szabályozás kialakításához is. Összességében a “szakértői vélemény annak kockázatát igyekszik csökkenteni, hogy Magyarország ellen az európai jog megsértése miatt eljárások induljanak.” Más célja a magyar kormánynak sem lehet.
A teljes elemzést magyar nyelven itt olvashatja el >> (.pdf)
