Ízekre szedett médiatörvény

Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Az ET az Európai Unió Bizottságának felkérésére készítette el és hozta nyilvánosságra a médiatörvények bő ötven oldalas elemzését még májusban. A magyar fordítás elkészítése kettős célt szolgál. Mindenekelőtt a kormányzat figyelmébe ajánljuk a szakértői anyagot, hogy annak mintegy hatvan konkrét ajánlását figyelembe véve mielőbb terjesszen az Országgyűlés elé módosító javaslatokat. Nem azért, mintha eddig nem állt volna rendelkezésére az angol nyelvű szöveg, hanem azért, mert a legutóbbi módosító csomag alig volt rá tekintettel, sőt, további kétséges szabályokat vezetett be. A másik cél pedig az, hogy a magyar közvéleményt tájékoztassuk a szólás- és sajtószabadságot érintő sarkalatos törvényekkel kapcsolatos szakmai véleményekről, a kormány ugyanis ezt láthatóan nem tartja fontosnak.

Hatálybalépésük óta ez a legrészletesebb elemzés a sajtó- és médiatörvényről. Az anyag tisztán szakmai jellegű, az európai elvekre, sztenderdekre és az Emberi Jogok Európai Egyezményére figyelemmel készült el. Figyelembe veszi az Alkotmánybíróság tavaly decemberi, a médiatörvényeket érintő döntését is. Az elemzés első része olyan kifogásokat vet fel, mint a sajtótermékek felesleges regisztrációs kötelezettsége, az eltúlzott tartalomszabályozás és a szigorú tájékoztatási kötelezettség, valamint az újságírók forrásainak elégtelen védelme. A közszolgálati médiával kapcsolatban a legáltalánosabb megállapítás a szerkesztői függetlenség és az autonómia hiánya, a politikai beavatkozásnak kitettség. A szabályozó hatóságok a demokratikus, átlátható és részrehajlástól mentes működés tekintetében maradnak el az elvárható követelményektől. Kritikus megállapításai a médiatörvények szinte minden részét érintik és részletes javaslatokkal szolgálnak a megfelelő szabályozás kialakításához is. Összességében a “szakértői vélemény annak kockázatát igyekszik csökkenteni, hogy Magyarország ellen az európai jog megsértése miatt eljárások induljanak.” Más célja a magyar kormánynak sem lehet.

A teljes elemzést magyar nyelven itt olvashatja el >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

Mit szólhat a sajtó?

Egy demokratikus köztársaság polgára számára a sajtó szabadsága az egyik legfontosabb szabadságjog. Ez teszi lehetővé a közügyek vitatását a modern politikai közösségekben, a hatalmi igények és a hatalomgyakorlás megítélését minden egyes állampolgár részvételének lehetőségével.