Két tilosban parkolásért börtön? - alkotmányellenes és értelmetlen szabályok a szabálysértési törvény tervezetében

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen véleményezte a szabálysértések újraszabályozásáról szóló törvény tervezetét. A két civil szervezet a tervezet több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezésére mutat rá. A tervezett szabályok értelmében 2012. április 1-től például bárki börtönbe kerülhet, ha fél éven belül kétszer tilosban parkol, illetőleg egy tizennégy éves gyereket börtönbe lehet majd zárni olyan meghallgatás alapján, ahol sem ügyvéd, sem szülő nem volt jelen.

A Kormány 2011. szeptember 29-én tette közzé honlapján a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló törvény tervezetét (a továbbiakban: Tervezet). A Kormány kevesebb, mint hat munkanapot biztosított a véleményezésre, ami elégtelen a szöveg átfogó értékelésére, ezért a TASZ és a Helsinki Bizottság csak az eljárási kérdéseket elemezte. A Tervezet érdemi indokolást nem tartalmaz, ez önmagában sérti az új Országgyűlés által elfogadott jogalkotási törvényt.

Pozitívuma az új szabályozásnak a jelenlegihez képest, hogy a közérdekű munka önálló büntetési formaként jelenik meg benne, emellett azonban számos rendkívül aggályos rendelkezés található a Tervezetben. Néhány példa az elemzés által feltárt alkotmányellenes, nemzetközi jogba ütköző és értelmetlen szabályok közül:

1. A Tervezet fenntartja a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő szabályozást, ami ellentétes a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezménnyel. 14-16 éves gyerekek esetén a figyelmeztetés mellett gyakorlatilag csak elzárást lehet kiszabni, ami javítóintézetben nem, csak büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre. A szabályozás nyilvánvalóan nem szolgálhatja a gyermek érdekét vagy nevelési célokat.
2. A Tervezet a hat hónapon belüli második szabálysértésre akkor is lehetővé teszi az elzárás alkalmazását, ha azt a törvény egyébként nem tartalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki fél éven belül kétszer tilosban parkol vagy gyorsan hajt, akkor börtönbe kerülhet.
3. Abszurd, hogy a Tervezet alapján szabálysértésért 20%-kal hosszabb közérdekű munka büntetést lehet kiszabni, mint bűncselekményért.
4. A Tervezet egy alkotmánybírósági határozat egyértelmű tiltása ellenére lehetővé tenné a pénzbírság és a közérdekű munka elzárásra való automatikus – azaz bírói döntés nélküli – átváltoztatását. Az elkövető meghallgatása nélküli elzárása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A fentieken túlmenően a nyolc oldalas vélemény további pontatlanságokra, ellentmondásokra is felhívja a figyelemet. A két szervezet közös véleménye elérhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.

A választási eljárási törvény sérti a választójogot

Azok a választópolgárok, akik Magyarországon lakcímmel rendelkeznek, de tartósan külföldön dolgoznak vagy tanulnak, és ezért az országgyűlési képviselőválasztás napján sem lesznek Magyarországon, csak a külképviseleten adhatják le szavazatukat. Ez adott esetben több száz kilométeres utazást és jelentős költségterhet jelent számukra, vagy akár lehetetlenné is teheti, hogy szavazzanak. Ugyanakkor azok a választópolgárok, akik hozzájuk hasonlóan szintén külföldön lesznek a szavazás napján, de nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, olcsón, egyszerűen, kényelmesen szavazhatnak levélben. A TASZ egy külföldön dolgozó választópolgárt képviselve alkotmányjogi panasszal megtámadta a diszkriminatív szabályozást az Alkotmánybíróság előtt.