Két tilosban parkolásért börtön? - alkotmányellenes és értelmetlen szabályok a szabálysértési törvény tervezetében

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen véleményezte a szabálysértések újraszabályozásáról szóló törvény tervezetét. A két civil szervezet a tervezet több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezésére mutat rá. A tervezett szabályok értelmében 2012. április 1-től például bárki börtönbe kerülhet, ha fél éven belül kétszer tilosban parkol, illetőleg egy tizennégy éves gyereket börtönbe lehet majd zárni olyan meghallgatás alapján, ahol sem ügyvéd, sem szülő nem volt jelen.

A Kormány 2011. szeptember 29-én tette közzé honlapján a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló törvény tervezetét (a továbbiakban: Tervezet). A Kormány kevesebb, mint hat munkanapot biztosított a véleményezésre, ami elégtelen a szöveg átfogó értékelésére, ezért a TASZ és a Helsinki Bizottság csak az eljárási kérdéseket elemezte. A Tervezet érdemi indokolást nem tartalmaz, ez önmagában sérti az új Országgyűlés által elfogadott jogalkotási törvényt.

Pozitívuma az új szabályozásnak a jelenlegihez képest, hogy a közérdekű munka önálló büntetési formaként jelenik meg benne, emellett azonban számos rendkívül aggályos rendelkezés található a Tervezetben. Néhány példa az elemzés által feltárt alkotmányellenes, nemzetközi jogba ütköző és értelmetlen szabályok közül:

1. A Tervezet fenntartja a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő szabályozást, ami ellentétes a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezménnyel. 14-16 éves gyerekek esetén a figyelmeztetés mellett gyakorlatilag csak elzárást lehet kiszabni, ami javítóintézetben nem, csak büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre. A szabályozás nyilvánvalóan nem szolgálhatja a gyermek érdekét vagy nevelési célokat.
2. A Tervezet a hat hónapon belüli második szabálysértésre akkor is lehetővé teszi az elzárás alkalmazását, ha azt a törvény egyébként nem tartalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki fél éven belül kétszer tilosban parkol vagy gyorsan hajt, akkor börtönbe kerülhet.
3. Abszurd, hogy a Tervezet alapján szabálysértésért 20%-kal hosszabb közérdekű munka büntetést lehet kiszabni, mint bűncselekményért.
4. A Tervezet egy alkotmánybírósági határozat egyértelmű tiltása ellenére lehetővé tenné a pénzbírság és a közérdekű munka elzárásra való automatikus – azaz bírói döntés nélküli – átváltoztatását. Az elkövető meghallgatása nélküli elzárása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A fentieken túlmenően a nyolc oldalas vélemény további pontatlanságokra, ellentmondásokra is felhívja a figyelemet. A két szervezet közös véleménye elérhető itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Semmi köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy takarítja-e valaki a WC-jét

2018 végén 5 megye valamennyi közösségi együttélési rendeletét megvizsgáltuk, és 125 helyi önkormányzati rendeletben találtunk a magánszférát sértő, jogellenes rendelkezéseket. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatalaihoz fordultunk és kértük, hogy bocsássanak ki törvényességi felhívást az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezése iránt. Akciónk sikeresen zárult, a kormányhivatalok sok érvünkkel egyetértettek, és felhívásuk folytán a képviselő-testületek a támadott rendelkezések jó részét hatályon kívül helyezik.

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Vallásszabadság nélkül a NER-ben

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)

  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.
  • A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.
  • Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.
  • A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.
  • A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.
  • A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni.