Ki kell listázni a környezetszennyezőket

A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik. Nyilvánosnak kell lennie, hogy kik szennyezik a környezetet, és mennyit fizetnek érte.

A Fővárosi Bíróság ma kihirdetett ítélete szerint közérdekű adatnak minősülnek az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által megbírságolt gazdasági társaságok vagy más jogi személyek kiléte, illetve a bírságok összege. Horn Gabriella újságíró a Főfelügyelőség által 2010-ben kiszabott bírságok kapcsán nyújtott be közérdekű adatigénylést az államigazgatási szervhez. Érdemi válasz hiányában per indult az adatok kiadásáért. A tárgyaláson egyértelművé vált, hogy a regionális felügyelőségek és az alperes honlapjai rendszertelenül tartalmaznak bizonyos határozatokat, azonban a bírságoló, másodfokú eljárás során hozott döntések nem érhetőek el. Az alperes jogi képviselőjének elsődleges hivatkozási alapja az adatigénylés „ésszerűtlensége”. Rámutatott arra, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló Aarhusi egyezmény lehetővé teszi az adatigénylés teljesítésének megtagadását abban az esetben, ha a kérés ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg. A Fővárosi Bíróság szerint kellően pontosak és körülhatároltak voltak az újságíró kérdései. A Főfelügyelőség közfeladatot ellátó szerv, ezért a működésével kapcsolatos információk közérdekűek. Tekintettel arra, hogy vélhetően igen nagy mennyiségű dokumentumot kell lemásolnia a pervesztes alperesnek, a szokásos 15 naptól eltérően 30 napos határidő áll a pervesztes fél rendelkezésére, hogy teljesítse az ítéletben foglaltakat. A Főfelügyelőségnek a határozatokban esetlegesen szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tételével kell a másolatokat elkészítenie. A jogi képviseletet nyújtó Társaság a Szabadságjogokért reméli, hogy a Főfelügyelőség nem húzza el az eljárást fellebbezéssel egy ilyen egyszerű és egyértelmű megítélésű esetben. „Jogorvoslat kezdeményezése teljesen érthetetlen lenne, hiszen az elsőfokú határozatokat tartalmazó adatbázisban most is mindenki kedvére szemezgethet. Igazolhatatlan álláspont, hogy a másodfokú döntések esetében korlátozható legyen a megismerés szabadsága. A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik” – mondta Dr. Desics Péter, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert nyert a Médiatanáccsal szemben, így kétévnyi pereskedés után végre beigazolódott a szervezetek gyanúja, miszerint a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését.

Pert nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen

Jogerősen pert nyert a K-Monitor és a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, így az MNV a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megfelelően köteles kiadni a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzését vizsgáló 2010-es jelentést. Ezzel végre kiderülhet, milyen körülmények között került sor a nemzetközi botrányokkal övezett busztenderre.