Ki kell listázni a környezetszennyezőket

A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik. Nyilvánosnak kell lennie, hogy kik szennyezik a környezetet, és mennyit fizetnek érte.

A Fővárosi Bíróság ma kihirdetett ítélete szerint közérdekű adatnak minősülnek az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által megbírságolt gazdasági társaságok vagy más jogi személyek kiléte, illetve a bírságok összege. Horn Gabriella újságíró a Főfelügyelőség által 2010-ben kiszabott bírságok kapcsán nyújtott be közérdekű adatigénylést az államigazgatási szervhez. Érdemi válasz hiányában per indult az adatok kiadásáért. A tárgyaláson egyértelművé vált, hogy a regionális felügyelőségek és az alperes honlapjai rendszertelenül tartalmaznak bizonyos határozatokat, azonban a bírságoló, másodfokú eljárás során hozott döntések nem érhetőek el. Az alperes jogi képviselőjének elsődleges hivatkozási alapja az adatigénylés „ésszerűtlensége”. Rámutatott arra, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló Aarhusi egyezmény lehetővé teszi az adatigénylés teljesítésének megtagadását abban az esetben, ha a kérés ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg. A Fővárosi Bíróság szerint kellően pontosak és körülhatároltak voltak az újságíró kérdései. A Főfelügyelőség közfeladatot ellátó szerv, ezért a működésével kapcsolatos információk közérdekűek. Tekintettel arra, hogy vélhetően igen nagy mennyiségű dokumentumot kell lemásolnia a pervesztes alperesnek, a szokásos 15 naptól eltérően 30 napos határidő áll a pervesztes fél rendelkezésére, hogy teljesítse az ítéletben foglaltakat. A Főfelügyelőségnek a határozatokban esetlegesen szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tételével kell a másolatokat elkészítenie. A jogi képviseletet nyújtó Társaság a Szabadságjogokért reméli, hogy a Főfelügyelőség nem húzza el az eljárást fellebbezéssel egy ilyen egyszerű és egyértelmű megítélésű esetben. „Jogorvoslat kezdeményezése teljesen érthetetlen lenne, hiszen az elsőfokú határozatokat tartalmazó adatbázisban most is mindenki kedvére szemezgethet. Igazolhatatlan álláspont, hogy a másodfokú döntések esetében korlátozható legyen a megismerés szabadsága. A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik” – mondta Dr. Desics Péter, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Kezdő jogász munkatársakat keres a TASZ

Két olyan emberi jogi érdeklődésű, jogász végzettségű, céljaink iránt elkötelezett munkatársat keresünk, akik jogi diplomájukat 2016-ban, 2017-ben vagy 2018-ban szerezték. Az egyik munkatárs feladata Magánszféraprojektünk, a másik a Politikai Szabadságjogi Projektünk munkájában való részvétel lesz. A két munkatárs Bertha Justice Fellow-ként csatlakozik, ami egy kiváló lehetőség arra, hogy egy nemzetközi hálózat, a Bertha Justice Network részévé váljanak.