Ki kell listázni a környezetszennyezőket

A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik. Nyilvánosnak kell lennie, hogy kik szennyezik a környezetet, és mennyit fizetnek érte.

A Fővárosi Bíróság ma kihirdetett ítélete szerint közérdekű adatnak minősülnek az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által megbírságolt gazdasági társaságok vagy más jogi személyek kiléte, illetve a bírságok összege. Horn Gabriella újságíró a Főfelügyelőség által 2010-ben kiszabott bírságok kapcsán nyújtott be közérdekű adatigénylést az államigazgatási szervhez. Érdemi válasz hiányában per indult az adatok kiadásáért. A tárgyaláson egyértelművé vált, hogy a regionális felügyelőségek és az alperes honlapjai rendszertelenül tartalmaznak bizonyos határozatokat, azonban a bírságoló, másodfokú eljárás során hozott döntések nem érhetőek el. Az alperes jogi képviselőjének elsődleges hivatkozási alapja az adatigénylés „ésszerűtlensége”. Rámutatott arra, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló Aarhusi egyezmény lehetővé teszi az adatigénylés teljesítésének megtagadását abban az esetben, ha a kérés ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg. A Fővárosi Bíróság szerint kellően pontosak és körülhatároltak voltak az újságíró kérdései. A Főfelügyelőség közfeladatot ellátó szerv, ezért a működésével kapcsolatos információk közérdekűek. Tekintettel arra, hogy vélhetően igen nagy mennyiségű dokumentumot kell lemásolnia a pervesztes alperesnek, a szokásos 15 naptól eltérően 30 napos határidő áll a pervesztes fél rendelkezésére, hogy teljesítse az ítéletben foglaltakat. A Főfelügyelőségnek a határozatokban esetlegesen szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tételével kell a másolatokat elkészítenie. A jogi képviseletet nyújtó Társaság a Szabadságjogokért reméli, hogy a Főfelügyelőség nem húzza el az eljárást fellebbezéssel egy ilyen egyszerű és egyértelmű megítélésű esetben. „Jogorvoslat kezdeményezése teljesen érthetetlen lenne, hiszen az elsőfokú határozatokat tartalmazó adatbázisban most is mindenki kedvére szemezgethet. Igazolhatatlan álláspont, hogy a másodfokú döntések esetében korlátozható legyen a megismerés szabadsága. A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik” – mondta Dr. Desics Péter, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azért még ne dőljünk hátra

avagy a nemzetközi sikerek ellenére veszélyesen lejt az információszabadság hazai terepe - és nem az adatigénylők javára

November 8-án valóban fontos - és sok szempontból helyes - ítéletet hirdetett az Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért elismerés illet minden résztvevőt, aki azért küzdött, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés minél szélesebb körben elérhető joggá váljon. A szabadságjog nemzetközi térnyerésével párhuzamosan azonban érdemes néhány aggasztó hazai trendet is megvizsgálni, mert az említett ítélethez hasonló ügyek gyakran évekig húzódnak, a magyar állam pedig ezalatt zavartalanul takargathatja, hogy például pontosan mire költi az adófizetők pénzét.

Nyílt levél az országgyűlési képviselőknek a Posta-törvény miatt

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy ne szavazzák meg a Posta átláthatatlanságát lehetővé tevő törvényjavaslatot.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása.  A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás  felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.