Ki kell listázni a környezetszennyezőket

A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik. Nyilvánosnak kell lennie, hogy kik szennyezik a környezetet, és mennyit fizetnek érte.

A Fővárosi Bíróság ma kihirdetett ítélete szerint közérdekű adatnak minősülnek az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által megbírságolt gazdasági társaságok vagy más jogi személyek kiléte, illetve a bírságok összege. Horn Gabriella újságíró a Főfelügyelőség által 2010-ben kiszabott bírságok kapcsán nyújtott be közérdekű adatigénylést az államigazgatási szervhez. Érdemi válasz hiányában per indult az adatok kiadásáért. A tárgyaláson egyértelművé vált, hogy a regionális felügyelőségek és az alperes honlapjai rendszertelenül tartalmaznak bizonyos határozatokat, azonban a bírságoló, másodfokú eljárás során hozott döntések nem érhetőek el. Az alperes jogi képviselőjének elsődleges hivatkozási alapja az adatigénylés „ésszerűtlensége”. Rámutatott arra, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló Aarhusi egyezmény lehetővé teszi az adatigénylés teljesítésének megtagadását abban az esetben, ha a kérés ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg. A Fővárosi Bíróság szerint kellően pontosak és körülhatároltak voltak az újságíró kérdései. A Főfelügyelőség közfeladatot ellátó szerv, ezért a működésével kapcsolatos információk közérdekűek. Tekintettel arra, hogy vélhetően igen nagy mennyiségű dokumentumot kell lemásolnia a pervesztes alperesnek, a szokásos 15 naptól eltérően 30 napos határidő áll a pervesztes fél rendelkezésére, hogy teljesítse az ítéletben foglaltakat. A Főfelügyelőségnek a határozatokban esetlegesen szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tételével kell a másolatokat elkészítenie. A jogi képviseletet nyújtó Társaság a Szabadságjogokért reméli, hogy a Főfelügyelőség nem húzza el az eljárást fellebbezéssel egy ilyen egyszerű és egyértelmű megítélésű esetben. „Jogorvoslat kezdeményezése teljesen érthetetlen lenne, hiszen az elsőfokú határozatokat tartalmazó adatbázisban most is mindenki kedvére szemezgethet. Igazolhatatlan álláspont, hogy a másodfokú döntések esetében korlátozható legyen a megismerés szabadsága. A környezeti adatok megismeréséhez kiemelkedő közérdek fűződik” – mondta Dr. Desics Péter, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.