Közmunka-megvonás iskolakerülésért

Az alapjogi biztoshoz fordult a TASZ, hogy kezdeményezze a 2013. április 18-án kihirdetett közfoglalkoztatásról szóló törvénymódosítás Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát az Alkotmánybíróság előtt.

A törvénymódosítás szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha tanköteles gyermekének mulasztása miatt vele szemben szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, avagy önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) tisztán tartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti. 

Az iskolai hiányzás és lemorzsolódás visszaszorításának szakmai eszköztárát ismét mellőző, a belügyminiszter által jegyzett törvénymódosítás az Alaptörvény számos rendelkezésébe ütközik. A rendelkezések sértik a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményét, ellentétesek a tisztességes eljáráshoz, az ártatlanság vélelméhez, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való jogokkal, illetve sértik az emberi méltóságot. A TASZ álláspontja szerint a szabálysértési eljárás elindítása önmagában semmiképpen nem lehet alapja a közfoglalkoztatásból való kizárásnak, mivel a tételes jogi rendelkezéseken felül az évszázados európai jogfejlődés legfontosabb alapelveit sérti azáltal, hogy a szabálysértési felelősség jogerős megállapítását megelőzően kapcsol szankciókat az illető gyermekének iskolai mulasztásához. 

A „tiszta udvar, rendes ház” parancsolatának be nem tartása esetére beiktatott újabb szankció pedig egyfelől sérti az emberi méltóságot, hiszen azokat is megbélyegzi és megfosztja még az egyébként diszkriminatív módon megállapított közfoglalkoztatási minimálbértől is, akik eleve méltatlan anyagi helyzetükből kifolyólag nem képesek lakókörnyezetük rendbentartására. A rendelkezés továbbá az önkényes és homályos jogszabályi feltételek miatt sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét, és a jogszabály alkalmazása során visszaélésekhez, diszkriminációhoz vezethet. Az új szabály hatályba lépése esetén attól, aki a helyi önkormányzat rendelete alapján a helyi hatóság ízlésmércéje szerint nem tartja kellően tisztán udvarát, nemcsak a szociális rászorultságtól függő ellátások (az aktív korúak ellátása valamint a lakásfenntartási támogatás) lesznek megvonhatók, hanem a közmunka lehetősége is. Ez pedig a mélyszegénységben, mindenféle munkalehetőség híján élők végleges ellehetetlenítéséhez vezethet.


A TASZ a parlamenti vita idején véleményezte a törvényjavaslatot, és azt megküldte az országgyűlési képviselőknek . 
A részletes véleményt itt olvashatja.
A TASZ ombudsmani beadványát pedig itt éri el. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

118 civil szervezet kiáll a helyi közösségekért, a békés Magyarországért dolgozó civilekért

A kormány után az elmúlt héten több városban immár választott önkormányzati tisztségviselők is támadást indítottak a közösségek és a magyar társadalom érdekében dolgozó civil szervezetek ellen, megkérdőjelezve hitelességüket és veszélyeztetve működésüket. Mi, a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat és embereket segítő civil szervezetek kiállunk a megtámadottak mellett, és elutasítjuk a megbélyegző törekvéseket. Magyarország közös ügye, hogy a civil szervezetek szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak, és segíthessék a helyi közösségeket.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.