Legyen öt percre Ön is joghallgató és oldja meg információszabadság esetünket!

„… másrészt az alperes [BRFK] már eleget tett a felperes [TASZ] által a perben követelt közérdekű adatok kiadásának, továbbá a felperes azzal, hogy az adatokat rendszerezni kívánja és az interneten adatbázist létrehozva nyilvánosságra akarja hozni, eltér a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény céljától, miszerint az az, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Tehát a felperes csak azért indíthat pert, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse, azért nem indíthat pert, hogy internetes adatbázist állítson össze és térképeket hozzon létre és tegye az interneten láthatóvá azért, hogy az összes rendőrségi térfigyelő rendszer működése egyszerre és egymás mellett legyen látható, mert erre a felperes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény célja szerint nincsen feljogosítva, ez iránt pert nem indíthat.”
a Magyar Köztársaság nevében a Pesti Központi Kerületi Bíróság által hozott ítélet utolsó előtti bekezdése

Olvassa el az elsőfokú ítélet teljes szövegét!

Segítség a feladat megoldásához:

„1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy – ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz – személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.”

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény

„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
a Magyar Köztársaság Alkotmánya!!!

Az ügyről bővebben:

Január 9-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a TASZ keresetét, amelyben a budapesti kerületek kamerás térfigyelő rendszereivel kapcsolatos közérdekű adatok kiadását kérte a BRFK illetékes osztályától.

Még 2004 tavaszán fordultunk a kerületi rendőrkapitányságokhoz egy 80 kérdésből álló kérdőívvel, amely a térfigyelő rendszerek működtetésének körülményeit firtatta. A kerületi rendőrségek helyett a BRFK válaszolt adatkéréseinkre, úgy, hogy összegyűjtötte a kerületi kapitányságok adatait.

Sajnos jó pár kérdésünkre nem kaptunk választ arra való hivatkozással, hogy ezen adatok kiadása bűnügyi, bűnüldözési érdekek sérelmét okozhatja. Mivel a TASZ-nak továbbra is meggyőződése volt, hogy kérdéseink közérdekű információkra vonatkoznak, és ebben az Adatvédelmi Biztos állásfoglalása is megerősített minket, bírósághoz fordultunk. A soron kívüli eljárásban az első tárgyalás kitűzése majd egy évig húzódott, és elsőfokon a bíróság elutasította a keresetünket.

Az ügy érdekessége, hogy az eredeti 80 kérdésből 36-ot − közöttük a jelen per tárgyát képezőeket is − egyes budapesti kerületi, illetve vidéki önkormányzatoknak is feltettünk. Közülük jó néhány ellen pert is indítottunk az adatok kiadásának megtagadása miatt. Ezen eljárásokban Terézváros önkormányzatával az első tárgyalás előtt megegyeztünk úgy, hogy a kerület kiadta a kért adatokat, a TASZ pedig visszavonta a keresetét. Székesfehérvár ellen jogerősen pert nyertünk és a város kiadta a kért adatokat. Újpest ellen pedig szintén jogerősen pert nyertünk, a kerület azonban ezidáig nem adta ki a kért adatokat.