Ma lép hatályba a lobbitörvény
A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény számos olyan kötelezettséget ír elő mind a lobbisták, mind a közhivatalnokok számára, amely fény deríthet az egyes jogszabályok létrejötténél megjelenő érdekekre.
Így tehát a közhatalmi döntéseket megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) befolyásoló lobbistáknak illetve lobbiszervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat egy adatbázisba. Az adatbázisban többek között szerepel a lobbiszervezet neve, székhelye, a szervezet képviseletére jogosultak neve és lakcíme. Csak az folytathat lobbitevékenységet, aki regisztráltatta magát. Az adatbázist a Központi Igazságügyi Hivatal!!! működteti.
Mind a lobbista, mind az általa megkeresett döntéshozó szerv negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, illetve arról,hogy az adott szervnél mely döntésekkel kapcsolatban, mely lobbisták folytattak lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vettek igénybe. Ezek a tájékoztatók közérdekből nyilvánosak, ami azt jelenti,hogy azok tartalmát bárki szabadon megismerheti.
A lobbisták regisztrációs és tájékoztatási kötelezettségét különböző jogosultságok ellensúlyozzák a törvényben:
- igazolványt kapnak, amellyel jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni;
- az egyes országgyűlési döntéseknél tevékenysége során az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben személyesen kifejtheti álláspontját;
- ugyanezt megteheti kormánytagok döntésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt vezető előtt, illetve helyi önkormányzati döntéseknél az önkormányzat illetékes bizottsága előtt vagy a képviselő-testület előtt. A minisztériumi és az önkormányzati szinten ezen szerveknek törvényes kötelezettsége, hogy „lehetőség szerint biztosítsák” az álláspont személyes ismertetését;
- a lobbista meghívhatja a döntéshozókat szakmai tanácskozásra, szakmai háttéranyagokat biztosíthat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, stb;
- a legkisebb munkabér egytizedét meg nem haladó értékben meg is vendégelheti a közhivatalnokot.
Amennyiben a lobbista a regisztrációs, a tájékoztatási vagy a törvényben foglalt más, pl. etikai szabályokat megsérti komoly bírsággal kell, hogy számoljon. A bírság összege akár a tízmillió forintot is elérheti.
Az üzleti lobbisták és a non-profit érdekérvényesítők jogai között a legfőbb különbséget az imént felsorolt jogosítványok jelentik. Míg az üzleti lobbisták személyesen fejthetik ki álláspontjukat számos állami szerv képviselője előtt, meghívhatják ebédre a közhivatalnokot, addig a bármiféle anyagi haszontól függetlenül közügyekért lobbizók nem jutnak a közhivatalnokok közelébe, de már egy ebédmeghívás vagy egy kisebb ajándék is felvetheti a vesztegetés gyanúját.
