Ma lép hatályba a lobbitörvény

A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.

A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény számos olyan kötelezettséget ír elő mind a lobbisták, mind a közhivatalnokok számára, amely fény deríthet az egyes jogszabályok létrejötténél megjelenő érdekekre.

Így tehát a közhatalmi döntéseket megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) befolyásoló lobbistáknak illetve lobbiszervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat egy adatbázisba. Az adatbázisban többek között szerepel a lobbiszervezet neve, székhelye, a szervezet képviseletére jogosultak neve és lakcíme. Csak az folytathat lobbitevékenységet, aki regisztráltatta magát. Az adatbázist a Központi Igazságügyi Hivatal!!! működteti.

Mind a lobbista, mind az általa megkeresett döntéshozó szerv negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, illetve arról,hogy az adott szervnél mely döntésekkel kapcsolatban, mely lobbisták folytattak lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vettek igénybe. Ezek a tájékoztatók közérdekből nyilvánosak, ami azt jelenti,hogy azok tartalmát bárki szabadon megismerheti.

A lobbisták regisztrációs és tájékoztatási kötelezettségét különböző jogosultságok ellensúlyozzák a törvényben:

  • igazolványt kapnak, amellyel jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni;
  • az egyes országgyűlési döntéseknél tevékenysége során az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben személyesen kifejtheti álláspontját;
  • ugyanezt megteheti kormánytagok döntésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt vezető előtt, illetve helyi önkormányzati döntéseknél az önkormányzat illetékes bizottsága előtt vagy a képviselő-testület előtt. A minisztériumi és az önkormányzati szinten ezen szerveknek törvényes kötelezettsége, hogy „lehetőség szerint biztosítsák” az álláspont személyes ismertetését;
  • a lobbista meghívhatja a döntéshozókat szakmai tanácskozásra, szakmai háttéranyagokat biztosíthat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, stb;
  • a legkisebb munkabér egytizedét meg nem haladó értékben meg is vendégelheti a közhivatalnokot.

Amennyiben a lobbista a regisztrációs, a tájékoztatási vagy a törvényben foglalt más, pl. etikai szabályokat megsérti komoly bírsággal kell, hogy számoljon. A bírság összege akár a tízmillió forintot is elérheti.

Az üzleti lobbisták és a non-profit érdekérvényesítők jogai között a legfőbb különbséget az imént felsorolt jogosítványok jelentik. Míg az üzleti lobbisták személyesen fejthetik ki álláspontjukat számos állami szerv képviselője előtt, meghívhatják ebédre a közhivatalnokot, addig a bármiféle anyagi haszontól függetlenül közügyekért lobbizók nem jutnak a közhivatalnokok közelébe, de már egy ebédmeghívás vagy egy kisebb ajándék is felvetheti a vesztegetés gyanúját.

Olvassa el az előzményeket!

A végrehajtási rendeletet itt találja!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

Anomáliák, avagy hibák a Mátrixban

Az elmúlt hét legviccesebb TASZ-közeli történeteiből kettő áll alant. NBH-s postások? Utólagos végrehajtás? Smith ügynök a Mátrixból csak ingatná a fejét, mennyi szoftverhiba van a rendszerben…

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.