Ma lép hatályba a lobbitörvény

A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.

A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény számos olyan kötelezettséget ír elő mind a lobbisták, mind a közhivatalnokok számára, amely fény deríthet az egyes jogszabályok létrejötténél megjelenő érdekekre.

Így tehát a közhatalmi döntéseket megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) befolyásoló lobbistáknak illetve lobbiszervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat egy adatbázisba. Az adatbázisban többek között szerepel a lobbiszervezet neve, székhelye, a szervezet képviseletére jogosultak neve és lakcíme. Csak az folytathat lobbitevékenységet, aki regisztráltatta magát. Az adatbázist a Központi Igazságügyi Hivatal!!! működteti.

Mind a lobbista, mind az általa megkeresett döntéshozó szerv negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, illetve arról,hogy az adott szervnél mely döntésekkel kapcsolatban, mely lobbisták folytattak lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vettek igénybe. Ezek a tájékoztatók közérdekből nyilvánosak, ami azt jelenti,hogy azok tartalmát bárki szabadon megismerheti.

A lobbisták regisztrációs és tájékoztatási kötelezettségét különböző jogosultságok ellensúlyozzák a törvényben:

  • igazolványt kapnak, amellyel jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni;
  • az egyes országgyűlési döntéseknél tevékenysége során az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben személyesen kifejtheti álláspontját;
  • ugyanezt megteheti kormánytagok döntésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt vezető előtt, illetve helyi önkormányzati döntéseknél az önkormányzat illetékes bizottsága előtt vagy a képviselő-testület előtt. A minisztériumi és az önkormányzati szinten ezen szerveknek törvényes kötelezettsége, hogy „lehetőség szerint biztosítsák” az álláspont személyes ismertetését;
  • a lobbista meghívhatja a döntéshozókat szakmai tanácskozásra, szakmai háttéranyagokat biztosíthat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, stb;
  • a legkisebb munkabér egytizedét meg nem haladó értékben meg is vendégelheti a közhivatalnokot.

Amennyiben a lobbista a regisztrációs, a tájékoztatási vagy a törvényben foglalt más, pl. etikai szabályokat megsérti komoly bírsággal kell, hogy számoljon. A bírság összege akár a tízmillió forintot is elérheti.

Az üzleti lobbisták és a non-profit érdekérvényesítők jogai között a legfőbb különbséget az imént felsorolt jogosítványok jelentik. Míg az üzleti lobbisták személyesen fejthetik ki álláspontjukat számos állami szerv képviselője előtt, meghívhatják ebédre a közhivatalnokot, addig a bármiféle anyagi haszontól függetlenül közügyekért lobbizók nem jutnak a közhivatalnokok közelébe, de már egy ebédmeghívás vagy egy kisebb ajándék is felvetheti a vesztegetés gyanúját.

Olvassa el az előzményeket!

A végrehajtási rendeletet itt találja!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés kapcsán valós vállalásokat szorgalmaz a TASZ

A Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország (TI) munkatársai részt vettek az Open Government Partnership (OGP) második európai találkozóján. Mivel a kormány tagjai az eseményen nem jelentek meg, ezért különösen fontosnak tartottuk megosztani a konferencia tapasztalatait a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) Munkacsoport tagjaival.