Ma lép hatályba a lobbitörvény

A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.

A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény számos olyan kötelezettséget ír elő mind a lobbisták, mind a közhivatalnokok számára, amely fény deríthet az egyes jogszabályok létrejötténél megjelenő érdekekre.

Így tehát a közhatalmi döntéseket megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) befolyásoló lobbistáknak illetve lobbiszervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat egy adatbázisba. Az adatbázisban többek között szerepel a lobbiszervezet neve, székhelye, a szervezet képviseletére jogosultak neve és lakcíme. Csak az folytathat lobbitevékenységet, aki regisztráltatta magát. Az adatbázist a Központi Igazságügyi Hivatal!!! működteti.

Mind a lobbista, mind az általa megkeresett döntéshozó szerv negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, illetve arról,hogy az adott szervnél mely döntésekkel kapcsolatban, mely lobbisták folytattak lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vettek igénybe. Ezek a tájékoztatók közérdekből nyilvánosak, ami azt jelenti,hogy azok tartalmát bárki szabadon megismerheti.

A lobbisták regisztrációs és tájékoztatási kötelezettségét különböző jogosultságok ellensúlyozzák a törvényben:

  • igazolványt kapnak, amellyel jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni;
  • az egyes országgyűlési döntéseknél tevékenysége során az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben személyesen kifejtheti álláspontját;
  • ugyanezt megteheti kormánytagok döntésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt vezető előtt, illetve helyi önkormányzati döntéseknél az önkormányzat illetékes bizottsága előtt vagy a képviselő-testület előtt. A minisztériumi és az önkormányzati szinten ezen szerveknek törvényes kötelezettsége, hogy „lehetőség szerint biztosítsák” az álláspont személyes ismertetését;
  • a lobbista meghívhatja a döntéshozókat szakmai tanácskozásra, szakmai háttéranyagokat biztosíthat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, stb;
  • a legkisebb munkabér egytizedét meg nem haladó értékben meg is vendégelheti a közhivatalnokot.

Amennyiben a lobbista a regisztrációs, a tájékoztatási vagy a törvényben foglalt más, pl. etikai szabályokat megsérti komoly bírsággal kell, hogy számoljon. A bírság összege akár a tízmillió forintot is elérheti.

Az üzleti lobbisták és a non-profit érdekérvényesítők jogai között a legfőbb különbséget az imént felsorolt jogosítványok jelentik. Míg az üzleti lobbisták személyesen fejthetik ki álláspontjukat számos állami szerv képviselője előtt, meghívhatják ebédre a közhivatalnokot, addig a bármiféle anyagi haszontól függetlenül közügyekért lobbizók nem jutnak a közhivatalnokok közelébe, de már egy ebédmeghívás vagy egy kisebb ajándék is felvetheti a vesztegetés gyanúját.

Olvassa el az előzményeket!

A végrehajtási rendeletet itt találja!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.

Nyílt levél Navracsics Tibor miniszternek

Tisztelt Miniszter Úr!

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy két kormánypárti képviselő – kivételes és sürgős tárgyalást indítványozva – benyújtotta a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozásával fenyegető, T/10904. számú törvényjavaslatot. Engedje meg, hogy a javaslatban foglaltakkal kapcsolatos mély aggodalmunkat – mint az információszabadság iránt elkötelezett civil szervezetek vezetői – ezúton osszuk meg Önnel.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.