Mégis nyomoznak a maszkosok által megfélemlített gyöngyöspatai kismama ügyében

A Gyöngyösi Városi Ügyészség a TASZ panasza alapján, felülbírálva a rendőrség döntését elrendelte a nyomozást gyűlölet-bűncselekmény gyanúja miatt annak a kismamának az ügyében, akit Gyöngyöspatán az egyenruhások illegális járőrözése idején maszkos, ostoros személyek gyűlölködése annyira megijesztett, hogy koraszülés indult meg nála.

A rendőrség a TASZ feljelentését korábban arra hivatkozva utasította el, hogy a terhes kismama testközelből követése, köpködése nem bűncselekmény, hanem becsületsértés szabálysértése. Az ügy részleteit és a TASZ panaszát megismerheti itt.

A Gyöngyösi Ügyészség határozata - összhangban a feljelentést elutasító rendőrségi döntés ellen benyújtott panaszunkkal - megállapítja, hogy: "A közelmúltban Gyöngyöspatán történt más események ismeretében nyilvánvalóan nem zárható ki az sem, sőt inkább alaposan következtetni lehet rá, hogy a sértettel szembeni fellépésre roma származása miatt került sor"

A határozat továbbá a közösség tagja elleni erőszak bűntettének joggyakorlata szempontjából igen fontos előrelépést jelent, ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak bűntettét nem csak bántalmazással, hanem az ember cselekvési szabadságának bármilyen megfosztását megvalósító kényszerítéssel is meg lehet valósítani. "Jelen ügyben a feljelentésben közölt adatokból az állapítható meg, hogy az ismeretlen elkövetőknek a sértettel szemben tanúsított viselkedése, ruházata félelmet váltott ki, a vásárolni induló sértett eredeti céljától eltérően hazamenekülni kényszerült. A feljelentés szerinti magatartás tehát álláspontom szerint a jogalkalmazói gyakorlat által kialakított kényszerítés fogalmi körébe vonható." 

Ennek azért van különös jelentősége, mert nincs tudomásunk róla, hogy a közösség tagja elleni erőszak gyűlölet-bűncselekmény (Btk. 174/B.§) gyanúját vagy megvalósulását a magyar jogalkalmazó nem bántalmazás, hanem kényszerítés mint elkövetési magatartás alapján más ügyben már megállapította volna. Nyilván emiatt hivatkozik az ügyészség is egy másik bűncselekmény, a kényszerítés (Btk. 174.§) bűntettének joggyakorlatára határozatában. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.

Meg kell előzni, hogy Németkér is Devecser sorsára jusson

Levélben fordultunk a paksi rendőrkapitányhoz azzal, hogy a rendőrség fordítson különös figyelmet a 2013. szeptember 26-ára Németkérre szervezett szélsőséges tüntetésre a jogsértések reális veszélyének fennállása miatt. Bízunk benne, hogy a rendőrség okult a 2012-es devecseri demonstráció tapasztalataiból és ezúttal meg tudja előzni, hogy a rendezvény erőszakba csapjon át.

Cegléd: a rendőrség mulasztott, de nem ismeri el

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.