Módosították az adatvédelmi törvényt
Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.
A törvényalkotó megváltoztatta a közérdekű adat definícióját, ha a héten kihirdetik, akkor június 1-től közérdekű adatnak minősül „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől”. Ez egy igen fontos szabály, elég csak a TASZ Alkotmánybíróság elleni perének első fokú ítéletét elolvasni, ahol a bíróság egészen a Magyar Értelmező Kéziszótárig jutott el az adat fogalmának keresésekor.
A személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térség tagállamain kívülre való továbbításának kérdése 2004 nyarán az adatvédelmi biztosnak a Simon Wiesenthal Központ „Utolsó Esély Művelet” elnevezésű magyarországi akciójának adatvédelmi kérdéseiről kiadott állásfoglalásában igen hangsúlyosan jelentkezett. Az adatvédelmi biztos akkor azzal zárta sorait, hogy „Különösen aggályos az összegyűjtött adatok külföldre – Izraelbe – történő esetleges továbbítása, hiszen a személyes adatok határátlépő áramlásának hiányoznak azok a törvényes feltételei, melyek ezen alkotmányos jog gyakorlásának megfelelő garanciáit jelentenék.”
Sokat vitatott kérdés, hogy a közérdekű adatok és a személyes adatok határterületén pontosan mi az, ami a nyilvánosságra tartozik, és mi az, ami nem. A törvénymódosítás evvel a problémával is foglalkozott, és az új definíció szerint főszabályként közérdekből nyilvános adatnak minősül az állami szervek „feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata.” Ezen adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell majd alkalmazni. Az új szabály nem hagy kétséget afelől, hogy a magas pozíciókat betöltő tisztségviselők keresete mindenkire tartozik.
Sajnos azt a rendelkezését az adatvédelmi törvénynek, amelyek kapcsán az Alkotmánybíróság 12/2004. (IV.7.) határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg egy olyan szabállyal cserélte fel a törvényhozó, amely épp úgy alkalmas a nyilvánosság korlátozására, mint a kifogásolt korábbi törvényhely. Így bármely döntéshozó továbbra is nyugodtan hivatkozhat − akár teljesen önkényesen is − a következő szabályra, ha nem kíván egy közérdekű adatkérésre érdemben választ adni.
„A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (1)bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Fontos újdonság, hogy a „közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg”, továbbá azt is, hogy immár törvény mondja ki, hogy elektronikus levélben is kérhetjük közérdekű adatok kiadását.
A törvényjavaslat parlamenti vitájában ritka nagy konszenzust sikerült elérni, az általános vita során nem több harminc képviselő tartózkodott az ülésteremben és közülük öten szólaltak fel. A részletes vitában egy képviselő sem szólalt fel. Nem csoda, hogy az előterjesztőnek a nyilvánosságot egyáltalán nem erősítő törvényjavaslata érdemi ellenállás nélkül ment át a Parlamenten. Az Országgyűlés elmulasztott a hatalommegosztás elvéből következő feladatának eleget tenni. A közigazgatás az Alkotmánybíróság döntése és az adatvédelmi törvény módosítása után is bármit eltitkolhat.
Kapcsolódó anyagok:
