Nem jogállami a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény
A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.
Ha a törvényt a köztársasági elnök kihirdeti, 2014. január 1-jén hatályba lép. Ezt követően senki sem lesz biztonságban, bárkire rásütheti egy állami testület, hogy kommunista hatalombirtokos volt, és ezzel szemben nem élhet jogorvoslattal.
A Társaság a Szabadságjogokért nem vonja kétségbe azt a társadalmi igényt, amelynek a törvény eleget kíván tenni, nevezetesen azt, hogy a magyar történelem 1945 és 1990 közötti pártállami időszakából származó emlékeket nemcsak meg kell őrizni, de azokat fel is kell tárni és tisztázni kell azoknak a szerepét, akik a diktatúra működtetésében közreműködtek. Valós társadalmi igény az is, hogy mindazokat, akik jogi értelemben is bűnösök a diktatúra fenntartásában és működtetésében, felelősségre vonják. Helyesnek tartjuk, hogy ha megkésve is, a jogalkotó ezt a valós társadalmi igényt kielégíteni törekszik.
Nem tartjuk azonban helyesnek, ha mindezt a jogállamiság nevében, de a jogállami keretek áthágásával teszi meg a magyar állam. Az Országgyűlés által elfogadott törvény mégis erre tesz kísérletet, amit nem tartunk elfogadhatónak.
Egyetértve a Sólyom László által vezetett szakértői bizottság által 2002-ben leírtakkal, a rendszerváltás előtti Magyarország nem volt jogállam, ezért a titkosszolgálatok működése sem lehetett jogállami. Egyetértünk azzal is, hogy nem lehet ezért egyes személyek titkosszolgálati múltját arra hivatkozással titokban tartani, hogy a szolgálatok tevékenysége a jogállammal összeegyeztethető volt. Ugyanakkor, ha egyszer a jelenlegi politikai rendszer magát jogállamiként határozza meg, nem tekinthet el attól, hogy a jogállamiság és alkotmányosság alapvető kritériumait saját magán számon kérje. Ezért nem lehet eltekinteni attól, hogy külön-külön igazolhatónak kell lennie, hogy a személyes adatokkal való saját rendelkezés jogának szükséges, alkalmas és arányos korlátozásáról van-e szó. A törvényeinknek meg kell felelniük a jogbiztonság követelményének is. Olyan általános jogpolitikai célok, mint a múlt megismerése, politikai visszaélések megelőzése, a közélet tisztasága ezt a követelményt nem helyettesíthetik.
Az elfogadott törvény szerint felállítandó, bizarr karakterű Nemzeti Emlékezet Bizottsága több szempontból sem felel meg a jogállami kritériumoknak. Feladatai szerint egyrészről tudományos kutatásokat folytat, tudományos igazságok kérdésében döntéseket hoz, ugyanakkor hatásköröket is gyakorol, nemcsak ajánlásokat és jelentéseket készít, de büntetőeljárásokat is kezdeményez, amikor a kommunista hatalombirtoklás fogalmát értelmezi, jogot alkalmaz, és ezt teszi akkor is, amikor személyes adatokat szankciós céllal hoz nyilvánosságra. A bizottság kutat, jogot értelmez és dönt jogi kérdésekben, valamint végrehajt döntéseket. Álláspontunkban azt járjuk körül, hogyan teszi mindezt.
