Nem lát el közfeladatot a Paksi Atomerőmű

A Szekszárdi Városi Bíróság szerint nem tartozik az állami vagyon átláthatóságát biztosító jogszabályok hatálya alá a Paksi Atomerőmű, ezért nem kötelezhető az atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések kiadására. Újabb pofon az információszabadságnak.
Új erőmű létesítését sokéves felkészülés, engedélyezés előzi meg. Normális esetben társadalmi vita folyik a beruházás szükségességéről, feltételeiről, környezetvédelmi kockázatairól.
Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energia Klub Egyesület a Teller-projekt összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni. A Paksi Atomerőmű elutasította az adatigénylést, ezért kereset nyújtott be a környezetvédő szervezet. A Szekszárdi Városi Bíróság 2011. február 7. napján hozott ítéletében megállapította, hogy az Atomerőmű nem lát el közfeladatot, ezért nem kötelezhető a szerződéses adatok kiadására. Az ítélet több szempontból is téves. Egyrészt a Paksi Atomerőmű állami vagyonnal gazdálkodó gazdasági társaság, és mint ilyen, köteles lenne nyilvánosságra hozni e vagyon megterhelésével kapcsolatos adatokat.
Mint egyetlen atomenergiát termelő erőmű, a Paksi Atomerőmű tevékenységét az atomenergiáról szóló törvény szigorúan szabályozza. Ez a tény szintén a közfeladat ellátását igazolja.
Meglepő továbbá, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a bővítéshez az Országgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Magáncégek – vagyis nem közfeladatot ellátó vállalatok – beruházásaihoz jellemzően nem szükséges a Parlament döntése.
„Egy közpénzből finanszírozott, állami tulajdonú erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti adatok alapvetően mindenki számára megismerhetőek. Különösen indokolt a nyilvánosság egy olyan volumenű beruházáskor, mint amit Pakson terveznek. Ha a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik. A bíróság jogértelmezése teljes mértékben elveszi az állampolgároktól a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok feletti ellenőrzés jogát.”- mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje, aki a felperes jogi képviseletét látja el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen

Jogerősen pert nyert a K-Monitor és a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, így az MNV a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megfelelően köteles kiadni a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzését vizsgáló 2010-es jelentést. Ezzel végre kiderülhet, milyen körülmények között került sor a nemzetközi botrányokkal övezett busztenderre.

Paks 2: kinél vannak az elemzések?

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért képviseletével pert indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, a paksi bővítést megalapozó hatásvizsgálatok, elemzések megismeréséért. Az első tárgyaláson a bíró szerint is a „mocsárban tapogatóztunk”. 

Mi piszkálja a Vidékfejlesztési Minisztérium csőrét?

A TASZ képviseletében a ParlagfűpollenNO társaság elsőfokon pert nyert a Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben, így a minisztériumnak ki kell adni, hogy a parlagfűmentesítésre felajánlott adó 1%-ból befolyt 1,1 milliárd forintot pontosan -számlákkal és szerződésekkel is alátámasztva - mire költötte. A tárca kifogásolta az ügyről készült beszámolónkat, de a perről készített videóink alapján nem értjük, hogy miért.