Nem lát el közfeladatot a Paksi Atomerőmű

A Szekszárdi Városi Bíróság szerint nem tartozik az állami vagyon átláthatóságát biztosító jogszabályok hatálya alá a Paksi Atomerőmű, ezért nem kötelezhető az atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések kiadására. Újabb pofon az információszabadságnak.
Új erőmű létesítését sokéves felkészülés, engedélyezés előzi meg. Normális esetben társadalmi vita folyik a beruházás szükségességéről, feltételeiről, környezetvédelmi kockázatairól.
Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energia Klub Egyesület a Teller-projekt összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni. A Paksi Atomerőmű elutasította az adatigénylést, ezért kereset nyújtott be a környezetvédő szervezet. A Szekszárdi Városi Bíróság 2011. február 7. napján hozott ítéletében megállapította, hogy az Atomerőmű nem lát el közfeladatot, ezért nem kötelezhető a szerződéses adatok kiadására. Az ítélet több szempontból is téves. Egyrészt a Paksi Atomerőmű állami vagyonnal gazdálkodó gazdasági társaság, és mint ilyen, köteles lenne nyilvánosságra hozni e vagyon megterhelésével kapcsolatos adatokat.
Mint egyetlen atomenergiát termelő erőmű, a Paksi Atomerőmű tevékenységét az atomenergiáról szóló törvény szigorúan szabályozza. Ez a tény szintén a közfeladat ellátását igazolja.
Meglepő továbbá, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a bővítéshez az Országgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Magáncégek – vagyis nem közfeladatot ellátó vállalatok – beruházásaihoz jellemzően nem szükséges a Parlament döntése.
„Egy közpénzből finanszírozott, állami tulajdonú erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti adatok alapvetően mindenki számára megismerhetőek. Különösen indokolt a nyilvánosság egy olyan volumenű beruházáskor, mint amit Pakson terveznek. Ha a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik. A bíróság jogértelmezése teljes mértékben elveszi az állampolgároktól a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok feletti ellenőrzés jogát.”- mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje, aki a felperes jogi képviseletét látja el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk a MÁK ellen

A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.

Hídpénz: mennyi az annyi? - Kezdődik a Margit-híd felújításának részletes pénzügyi adataiért indított per

A Pesti Központi Kerületi Bíróság október 18-án, hétfőn tárgyalja az Index ügyét, amelyben a Margit híd felújításának részletes adatainak a nyilvánosságra hozatalát szeretné elérni. A jogi képviseletet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtja az ügyben.