Nem lát el közfeladatot a Paksi Atomerőmű

A Szekszárdi Városi Bíróság szerint nem tartozik az állami vagyon átláthatóságát biztosító jogszabályok hatálya alá a Paksi Atomerőmű, ezért nem kötelezhető az atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések kiadására. Újabb pofon az információszabadságnak.
Új erőmű létesítését sokéves felkészülés, engedélyezés előzi meg. Normális esetben társadalmi vita folyik a beruházás szükségességéről, feltételeiről, környezetvédelmi kockázatairól.
Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energia Klub Egyesület a Teller-projekt összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni. A Paksi Atomerőmű elutasította az adatigénylést, ezért kereset nyújtott be a környezetvédő szervezet. A Szekszárdi Városi Bíróság 2011. február 7. napján hozott ítéletében megállapította, hogy az Atomerőmű nem lát el közfeladatot, ezért nem kötelezhető a szerződéses adatok kiadására. Az ítélet több szempontból is téves. Egyrészt a Paksi Atomerőmű állami vagyonnal gazdálkodó gazdasági társaság, és mint ilyen, köteles lenne nyilvánosságra hozni e vagyon megterhelésével kapcsolatos adatokat.
Mint egyetlen atomenergiát termelő erőmű, a Paksi Atomerőmű tevékenységét az atomenergiáról szóló törvény szigorúan szabályozza. Ez a tény szintén a közfeladat ellátását igazolja.
Meglepő továbbá, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a bővítéshez az Országgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Magáncégek – vagyis nem közfeladatot ellátó vállalatok – beruházásaihoz jellemzően nem szükséges a Parlament döntése.
„Egy közpénzből finanszírozott, állami tulajdonú erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti adatok alapvetően mindenki számára megismerhetőek. Különösen indokolt a nyilvánosság egy olyan volumenű beruházáskor, mint amit Pakson terveznek. Ha a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik. A bíróság jogértelmezése teljes mértékben elveszi az állampolgároktól a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok feletti ellenőrzés jogát.”- mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje, aki a felperes jogi képviseletét látja el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Obamával kollaborál a TASZ!

Barack Obama amerikai elnök által kezdeményezett Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzati Együttműködés) célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megteremtése. A TASZ és a K-Monitor elkészítette Magyarország vállalásaira vonatkozó javaslatokat.

Példás gyorsasággal – atomerőmű v. nyilvánosság

A Szekszárdi Városi Bíróság az információszabadság alkotmányos elveit érvényesítve újabb, az atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok közlésére kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t.