Nem sérti a gúnyos vélemény a polgármester személyiségi jogait

Erzsébetváros polgármestere nyilvánvalóan nem westernfilmből kilépett körözött bűnöző – a Fővárosi Bíróság mai ítéletében elutasította Vattamány Zsolt, Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata polgármesterének egy magánszemély ellen benyújtott keresetét. Az alperes védelmét a TASZ ügyvédje látta el.

A polgármester azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a becsülethez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogának sérelmét. Keresetét arra alapozta, hogy a kerületi iskola-összevonásokkal kapcsolatban kialakult feszült hangulatban egy felháborodott szülő egy közösségi portálon karikírozott képet jelentetett meg róla. A kép a westernfilmekből ismert plakátok stílusában „WANTED”, „DEAD OR ALIVE” és „REWARDS $ 5000” feliratok között ábrázolta a felperest. A keresetben a felperes arra hivatkozott, hogy a kép őt körözött bűnözőként tünteti fel.

A TASZ ügyvédje azzal érvelt, hogy a kép nem tényt állít, és ép ésszel senki sem gondolja komolyan, hogy a polgármester valóban körözött bűnöző volna. A kép karikírozza a felperest, ezáltal véleményt fogalmaz róla. E véleménynyilvánítás nem tekinthető még durvának sem annak fényében, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság a „szar” jelzőt bőven elfogadhatónak tartotta. Továbbá, még ha tényállításról volna is szó, érvelt az ügyvéd, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat alapján, mely szerint a szabad véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatban tágabb, mint más személyeknél, egy polgármesternek azt is tűrnie kellene (mint ahogy egy miniszternek is tűrnie kell a sértéseket).

Miután a felperes védője nem tudta meggyőzően bizonyítani sem azt, hogy tényállításról van szó, sem azt, hogy a kép szerzője túllépte a véleménynyilvánítás szabadságának határait, a bíróság a keresetet elutasította. A szóbeli indoklásban a bíróság kifejtette, hogy egy ilyen képi ábrázolás nem vehető komolyan, tehát nem tényt állít, hanem véleményt fejez ki, méghozzá a felperes közéleti tevékenységével összefüggésben. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat alapján a bíróság is megerősítette, hogy a vélemény lehet sértő, ám azt a felperesnek közszereplőként tűrnie kell, mert kiemelkedő alkotmányos érdek fűződik a közhatalmat gyakorlók nyilvános bírálhatóságához. A bíróság végül azt is leszögezte, hogy mivel a karikatúrát véleménynyilvánításnak tartja, az ítélet nem tekinthető állásfoglalásnak a polgármester és a kerület lakosai közti vitában.

„Az ítélet kimondja, hogy a nyilvános gúnyolódás, ami el sem éri a sértés szintjét, természetes velejárója a demokráciának és a közügyekről folyó vitának. A kritikus vélemények megfogalmazását a közszereplőknek el kell viselniük, sokkal inkább, mint az átlagembernek” – jelentette ki dr. Baltay Levente, a TASZ ügyvédje.

Budapest, 2012. január 17.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmányellenes a Btk-szigorítás

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyv módosítására benyújtott törvényjavaslat alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Az egyedi ügyre reagáló jogalkotói lépéssel a parlament mind a saját, mind az igazságszolgáltatás tekintélyét tovább rombolná.

A véleményt védi a jog, nem a cég érzékenységét

A Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú ítélete szerint nem sértette meg a TV2 személyiségi jogait Vágó István, hanem véleményt fogalmazott meg, amikor a csatornától való távozását összefüggésbe hozta annak jobboldali elköteleződésével.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.