Nem szabálysértés a demonstratív lakásfoglalás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai tárgyaláson megszüntetett két szabálysértési eljárást is annak az aktivistának az ügyében, aki az egyik szószólója volt egy demonstratív lakásfoglalási akciónak egy üresen álló VII. kerületi épületben. A bíróság javarészt elfogadta a hajléktalant képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Fazekas Tamás érveit.

Az üresen álló, önkormányzati tulajdonban álló Csányi utcai lakás demonstratív elfoglalásával a Város Mindenkié és a Hallgatói Hálózat tagjai a megoldatlan hajléktalan-helyzetre hívták fel a figyelmet, és hatékony és igazságos szociális bérlakás-program megalkotását követelték. A rendőrség több aktivistát is előállított, az akció egyik szószólója terhére pedig három szabálysértés elkövetését állapította meg: rongálást (a ház bejáratát rögzítő lakat leveréséért és a lakás zárszerkezetének megrongálásáért), önkényes beköltözést és jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenséget. Mivel ezek miatt elzárást is ki lehetett volna szabni, az ügyben a bíróság tárgyalást tartott, ahol az aktivistát a TASZ ügyvédje képviselte.
A bíróság az önkényes beköltözés szabálysértését teljesen megalapozatlannak találta. Határozatának indoklása szerint az akció nyilvánvalóan politikai demonstráció volt, amellyel az eljárás alá vont személy egy fontos társadalmi problémára kívánta felhívni a közfigyelmet, egy közügyben békésen nyilvánította ki a véleményét. A bíróság életszerűtlennek tartotta a rendőrségnek azt a feltételezését, hogy az aktivista valóban be akart volna költözni a lakásba, tekintettel arra, hogy a lakás berendezése a demonstráció részét képező dekoráció volt, és a tárgyak nem a sajátjai voltak. A bíróság továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a férfi az ablakból hangosbeszélőn hívta fel a figyelmet az akcióra, így nyilvánvalóan tudhatta, hogy a rendőrség intézkedni fog vele szemben, és hogy a lakásban nem maradhat.
A rongálást illetően a rendőrség semmilyen bizonyítékot nem csatolt, arra semmilyen tény vagy adat nem utalt az iratok között, ezért a bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy a lakat és a zár megrongálását valóban az eljárás alá vont személy követte el. A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt figyelmeztetést szabott ki a bíróság, melynek során figyelembe vette azt, hogy az eljárás alá vont személy egy társadalmilag méltányolható cél érdekében demonstrált, méghozzá úgy, hogy hajléktalanként ő maga is érintettje az ügynek. A TASZ véleménye szerint a bíróság kellő hangsúlyt fektetett a lakásfoglalási akció bizonyítékainak tartalmi értékelésére, annak politikai üzenetére, és ennek megfelelően helyesen állapította meg, hogy az aktivista nem valósította meg az önkényes beköltözés és rongálás szabálysértését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A második jogalkotási hullám elemzése – a jogállam lebontása

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés tevékenységét abból a szempontból, hogy melyek azok az intézményes fékek és ellensúlyok, amelyeket 2010 májusa óta a kormányzat közhatalmi döntéssel kiiktatott vagy jelentősen meggyengített. Emellett röviden bemutatjuk azokat a jelentősebb, szeptember óta elfogadott jogszabály-módosításokat, amelyek alkotmányossági aggályokat vetnek fel.

Az elemzést innen letöltheti. (doc) (pdf)

TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.

Az internet szabadságát csorbítaná a kormány

Már a jogerős büntetőítélet előtt eltávolíttatná a kormány az állítólagos jogsértő tartalmakat az internetről, és akár még az adatokhoz való hozzáférést is megakadályoztatná. Az új Btk. hatályba lépése miatt esedékes átmeneti rendelkezések között ugyanis egy új büntetőeljárási kényszerintézkedést is bevezetne a kormány, ami lehetővé tenné, hogy bármely közvádas bűncselekmény gyanúja esetén már jóval az ítélet előtt meg lehessen akadályozni az interneten közzétett információk elérését.