Nem szabálysértés a demonstratív lakásfoglalás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai tárgyaláson megszüntetett két szabálysértési eljárást is annak az aktivistának az ügyében, aki az egyik szószólója volt egy demonstratív lakásfoglalási akciónak egy üresen álló VII. kerületi épületben. A bíróság javarészt elfogadta a hajléktalant képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Fazekas Tamás érveit.

Az üresen álló, önkormányzati tulajdonban álló Csányi utcai lakás demonstratív elfoglalásával a Város Mindenkié és a Hallgatói Hálózat tagjai a megoldatlan hajléktalan-helyzetre hívták fel a figyelmet, és hatékony és igazságos szociális bérlakás-program megalkotását követelték. A rendőrség több aktivistát is előállított, az akció egyik szószólója terhére pedig három szabálysértés elkövetését állapította meg: rongálást (a ház bejáratát rögzítő lakat leveréséért és a lakás zárszerkezetének megrongálásáért), önkényes beköltözést és jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenséget. Mivel ezek miatt elzárást is ki lehetett volna szabni, az ügyben a bíróság tárgyalást tartott, ahol az aktivistát a TASZ ügyvédje képviselte.
A bíróság az önkényes beköltözés szabálysértését teljesen megalapozatlannak találta. Határozatának indoklása szerint az akció nyilvánvalóan politikai demonstráció volt, amellyel az eljárás alá vont személy egy fontos társadalmi problémára kívánta felhívni a közfigyelmet, egy közügyben békésen nyilvánította ki a véleményét. A bíróság életszerűtlennek tartotta a rendőrségnek azt a feltételezését, hogy az aktivista valóban be akart volna költözni a lakásba, tekintettel arra, hogy a lakás berendezése a demonstráció részét képező dekoráció volt, és a tárgyak nem a sajátjai voltak. A bíróság továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a férfi az ablakból hangosbeszélőn hívta fel a figyelmet az akcióra, így nyilvánvalóan tudhatta, hogy a rendőrség intézkedni fog vele szemben, és hogy a lakásban nem maradhat.
A rongálást illetően a rendőrség semmilyen bizonyítékot nem csatolt, arra semmilyen tény vagy adat nem utalt az iratok között, ezért a bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy a lakat és a zár megrongálását valóban az eljárás alá vont személy követte el. A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt figyelmeztetést szabott ki a bíróság, melynek során figyelembe vette azt, hogy az eljárás alá vont személy egy társadalmilag méltányolható cél érdekében demonstrált, méghozzá úgy, hogy hajléktalanként ő maga is érintettje az ügynek. A TASZ véleménye szerint a bíróság kellő hangsúlyt fektetett a lakásfoglalási akció bizonyítékainak tartalmi értékelésére, annak politikai üzenetére, és ennek megfelelően helyesen állapította meg, hogy az aktivista nem valósította meg az önkényes beköltözés és rongálás szabálysértését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem rágalmazás a közérdekű szólás!

Évek óta zajló büntetőeljárásnak vetett véget a Pesti Központi Kerületi Bíróság idén.

Az alkotmányozási folyamat hibái miatt elfogadhatatlan az új alkotmány

A TASZ, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.

A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja szerint a média szabályozására benyújtott törvénycsomag átgondolatlan, szakmailag megalapozatlan, és több ponton is alkotmányellenes.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat olyan követelményeket és közlési kötelezettségeket ír elő valamennyi kereskedelmi tartalomszolgáltatónak (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) és a honlapok, blogok üzemeltetőinek, amelyek a szólásszabadságot és a szerkesztői szabadságot súlyosan sértik.