Nem titkolható állami cégek vezetőinek a fizetése

Nyilvános adat, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői mennyi pénzt keresnek. A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Blikk napilap főszerkesztője a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen nyert jogerősen pert.
Az emberek fizetése személyes adat, személyes adatokat kezelni (így például nyilvánosságra hozni) csak törvény alapján vagy az érintett hozzájárulásával lehetséges. Személyes adatoknak körülhatárolható köre, amennyiben azok közfeladatot ellátó személyek közfeladataihoz kapcsolódnak, osztják a közérdekű adatok jogi sorsát: ezt hívja az adatvédelmi törvény közérdekből nyilvános adatnak. Jelen ügy elsődleges kérdése az volt, hogy a fizetés, mint személyes adat, kapcsolódik e közfeladat ellátásához. Annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő cégek jogi képviselői közül többen is azzal érveltek, hogy jogszabályok alapján nem állapítható meg, hogy közfeladatot látnak el, a bíróság elfogadta a TASZ jogászának érvelését, amelyben rámutatott arra, hogy az alperes vállalatok az állam feladatait látják el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy mindegyikre vonatkozóan külön-külön törvényi szabályozás létezik, s több cég számára a jogi szabályozás monopol helyzetet biztosít. Több alperesi képviselő elismerte ugyan, hogy a vállalat közfeladatot lát el, de ezzel a feladattal nem függ össze az, hogy a vezető tisztségviselők milyen juttatásban részesülnek. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elvi éllel leszögezte, hogy „evidens, hogy ha valakit ilyen állami cég vezetésével bíznak meg, akkor a fizetése igenis összefügg a közfeladat ellátásával.”
Az elsőfokú ítélet indoklását teljes egészében átvette a Fővárosi Ítélőtábla. A jogerős döntés az első olyan határozat Magyarországon, amelyben a bíróság megállapította, hogy állami vagyonnal történő rendelkezésnek minősül az is, ha vezető tisztségviselők közfeladat ellátásáért kapnak fizetést állami vagyonból.
Itt olvashatja az ítéletet: ítélet 1, ítélet 2.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.

Vértesi-erőmű ügy: Nyilvánosak a csődeljárás alatt álló állami cég szerződései

A Tatabányai Városi Bíróság döntésének értelmében a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt.-nek ki kell adnia a TASZ által képviselt Bodoky Tamás újságíró részére a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban kötött szerződéseket, a Vértesi Erőmű 2009. tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.

Meghívó tárgyalásra: Bodoky Tamás vs. MFB

Március 4-én, csütörtökön, 09.30-kor első fokon tárgyalja a Fővárosi Bíróság, hogy vajon közérdekű adatnak számít-e a sávolyi motoGP beruházás megvalósíthatósági tanulmánya.