Nem titkolható állami cégek vezetőinek a fizetése

Nyilvános adat, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői mennyi pénzt keresnek. A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Blikk napilap főszerkesztője a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen nyert jogerősen pert.
Az emberek fizetése személyes adat, személyes adatokat kezelni (így például nyilvánosságra hozni) csak törvény alapján vagy az érintett hozzájárulásával lehetséges. Személyes adatoknak körülhatárolható köre, amennyiben azok közfeladatot ellátó személyek közfeladataihoz kapcsolódnak, osztják a közérdekű adatok jogi sorsát: ezt hívja az adatvédelmi törvény közérdekből nyilvános adatnak. Jelen ügy elsődleges kérdése az volt, hogy a fizetés, mint személyes adat, kapcsolódik e közfeladat ellátásához. Annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő cégek jogi képviselői közül többen is azzal érveltek, hogy jogszabályok alapján nem állapítható meg, hogy közfeladatot látnak el, a bíróság elfogadta a TASZ jogászának érvelését, amelyben rámutatott arra, hogy az alperes vállalatok az állam feladatait látják el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy mindegyikre vonatkozóan külön-külön törvényi szabályozás létezik, s több cég számára a jogi szabályozás monopol helyzetet biztosít. Több alperesi képviselő elismerte ugyan, hogy a vállalat közfeladatot lát el, de ezzel a feladattal nem függ össze az, hogy a vezető tisztségviselők milyen juttatásban részesülnek. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elvi éllel leszögezte, hogy „evidens, hogy ha valakit ilyen állami cég vezetésével bíznak meg, akkor a fizetése igenis összefügg a közfeladat ellátásával.”
Az elsőfokú ítélet indoklását teljes egészében átvette a Fővárosi Ítélőtábla. A jogerős döntés az első olyan határozat Magyarországon, amelyben a bíróság megállapította, hogy állami vagyonnal történő rendelkezésnek minősül az is, ha vezető tisztségviselők közfeladat ellátásáért kapnak fizetést állami vagyonból.
Itt olvashatja az ítéletet: ítélet 1, ítélet 2.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.