Nem titkolható állami cégek vezetőinek a fizetése

Nyilvános adat, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői mennyi pénzt keresnek. A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Blikk napilap főszerkesztője a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen nyert jogerősen pert.
Az emberek fizetése személyes adat, személyes adatokat kezelni (így például nyilvánosságra hozni) csak törvény alapján vagy az érintett hozzájárulásával lehetséges. Személyes adatoknak körülhatárolható köre, amennyiben azok közfeladatot ellátó személyek közfeladataihoz kapcsolódnak, osztják a közérdekű adatok jogi sorsát: ezt hívja az adatvédelmi törvény közérdekből nyilvános adatnak. Jelen ügy elsődleges kérdése az volt, hogy a fizetés, mint személyes adat, kapcsolódik e közfeladat ellátásához. Annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő cégek jogi képviselői közül többen is azzal érveltek, hogy jogszabályok alapján nem állapítható meg, hogy közfeladatot látnak el, a bíróság elfogadta a TASZ jogászának érvelését, amelyben rámutatott arra, hogy az alperes vállalatok az állam feladatait látják el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy mindegyikre vonatkozóan külön-külön törvényi szabályozás létezik, s több cég számára a jogi szabályozás monopol helyzetet biztosít. Több alperesi képviselő elismerte ugyan, hogy a vállalat közfeladatot lát el, de ezzel a feladattal nem függ össze az, hogy a vezető tisztségviselők milyen juttatásban részesülnek. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elvi éllel leszögezte, hogy „evidens, hogy ha valakit ilyen állami cég vezetésével bíznak meg, akkor a fizetése igenis összefügg a közfeladat ellátásával.”
Az elsőfokú ítélet indoklását teljes egészében átvette a Fővárosi Ítélőtábla. A jogerős döntés az első olyan határozat Magyarországon, amelyben a bíróság megállapította, hogy állami vagyonnal történő rendelkezésnek minősül az is, ha vezető tisztségviselők közfeladat ellátásáért kapnak fizetést állami vagyonból.
Itt olvashatja az ítéletet: ítélet 1, ítélet 2.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mi piszkálja a Vidékfejlesztési Minisztérium csőrét?

A TASZ képviseletében a ParlagfűpollenNO társaság elsőfokon pert nyert a Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben, így a minisztériumnak ki kell adni, hogy a parlagfűmentesítésre felajánlott adó 1%-ból befolyt 1,1 milliárd forintot pontosan -számlákkal és szerződésekkel is alátámasztva - mire költötte. A tárca kifogásolta az ügyről készült beszámolónkat, de a perről készített videóink alapján nem értjük, hogy miért.

MEGHÍVÓ TÁRGYALÁSRA

Az Origo.hu újságírója és a K-Monitor Egyesület beperelte a Magyar Villamos Műveket, mert a társaság titkolja a Pintér Sándor volt biztonsági cégével (CBSZ Zrt.) kötött szerződésének adatait. A jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látja el.

A rektori fizetések nyilvánosságáról - Olvassa el az elsőfokú ítéletet!

Az Index egy újságírója 2009. júniusában közérdekű adatigényléssel fordult az összes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felügyelt, vagyis állami pénzből gazdálkodó egyetem és főiskola rektorához, hogy hozzák nyilvánosságra az egyetemi vezetők - a rektorok, a rektor-helyettesek és a dékánok - fizetését. A Fővárosi Bíróság ítélete szerint a rektorok fizetése közérdekből nyilvános adat.