Nem vagyunk biodíszlet! - a nyílt kormányzásért szólal fel a TASZ

A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez fordult a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozása, illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiánya miatt.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalom átláthatóságát. A kezdetben nyolc országot tömörítő szervezethez időközben hatvanöt kormány csatlakozott, Magyarország 2012 óta tagja az OGP-nek. A Nyílt Kormányzati Együttműködés lényegéhez tartozik, hogy a kormányok, az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve, elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű, meg a költségvetési adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására.

Az OGP tagállamok egy része, köztük Magyarország, látszatintézkedésekkel próbálta igazolni az átlátható kormányzás melletti elkötelezettségét. Ehhez a magyar kormány biodíszletként használta azokat a civil szervezeteket, amelyek részt vállaltak Magyarország nyílt kormányzati akciótervének a kidolgozásában. Tavaly ősszel a Nyílt Kormányzati Együttműködés elkötelezett tagállamai ezért olyan eljárást (ún. response policy) alakítottak ki, amelynek keretében felszólíthatják a renitens tagországokat az OGP játékszabályainak a tiszteletben tartására. A legfontosabb, a hatalom által gyakran szem elől tévesztett játékszabály a kormányok és a civil szervezetek közötti hatékony együttműködés és az érdemi párbeszéd.

A magyar kormány nyílt kormányzati akciótervének kialakításában korábban közreműködő hazai civil szervezetekként többször jeleztük, hogy a folyamat elakadt. Hiányoltuk a valódi szakmai együttműködést és kritikusak voltunk a magyar kormány nyílt kormányzati törekvésekkel összeegyeztethetetlen intézkedéseivel szemben. Mindenekelőtt a közhatalom átláthatóságát romboló, és a közérdekű adatok hozzáférését súlyosan sértő törvények felülvizsgálatát kértük. A kormány többszöri megkeresésünk ellenére sem reagált a javaslatainkra, sőt, a legújabb intézkedéseivel tovább gyengíti az információszabadságot.

A kormány nyílt kormányzati eltökéltségének szinte teljes hiányát jelzi az információszabadság-törvény hétfőn elfogadott módosítása. A kormánytöbbség által néhány órás látszatvitát követően, kivételes sürgősséggel megszavazott módosítás további akadályokat gördít a közérdekű adatok nyilvánossága elé. A polgárait szolgáló és számonkérhetően működő közhatalomért tevékenykedő szervezetekként ezért a K-Monitor és a TASZ, valamint a TI Magyarország arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt.

Ez az eset is jól példázza, hogy a kormány az információszabadságot érintő szabályok kidolgozásában nemhogy nem tekint partnerként a civil szférára, de az átláthatóságot romboló törvények elfogadásával masszívan szembe megy a témához értő civil szervezetek álláspontjával.

A magyar kormány ezzel hiteltelenítette az ország Nyílt Kormányzati Együttműködésben való részvételét. Ezért arra kértük az OGP-t, hogy segítsen, a kormány és a civil szféra közötti valódi párbeszéd létrehozásában, hogy végre a gyakorlatban is érvényesüljenek az átláthatóság és a nyílt kormányzás elvei.

Az OGP-nek küldött levelet itt érhetik el, annak mellékletét, ami a civil szervezetek elleni kormányzati intézkedéseket részletezi, innen tölthetik le.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél Fellegi Tamás részére a közérdekű adatok megismerhetőségéről

Olvassa el a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös nyílt levelét, melyet az állami működés átláthatósága érekében küldünk el Fellegi Tamás részére.

Pert nyert a TASZ Strasbourgban a magyar állam ellen: történelmi információszabadság győzelem

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon nyilvánosságra hozott döntésével a Társaság a Szabadságjogokért beadványa nyomán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként.

Megint kihagyják a nyilvánosságot a titoktörvény előkészítéséből

Véleményt készítettünk az új titoktörvény tervezetéről és 10 pontban foglaltuk össze a dokumentum legfontosabb hiányosságait. A nyilvánosság elé tárt legutóbbi (augusztusi) szövegváltozat messze alatta marad annak a színvonalnak, amelyet egy jogállami titkosítási rendszertől elvárhatunk. A tervezet nélkülözi az indokolatlan titkosítások elleni érdemi garanciákat, és a minősítőknek demokráciában elfogadhatatlan hatalmat ad a közérdekű adatoknak a nyilvánosságtól való elzárására.