Nem vagyunk biodíszlet! - a nyílt kormányzásért szólal fel a TASZ

A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez fordult a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozása, illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiánya miatt.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalom átláthatóságát. A kezdetben nyolc országot tömörítő szervezethez időközben hatvanöt kormány csatlakozott, Magyarország 2012 óta tagja az OGP-nek. A Nyílt Kormányzati Együttműködés lényegéhez tartozik, hogy a kormányok, az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve, elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű, meg a költségvetési adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására.

Az OGP tagállamok egy része, köztük Magyarország, látszatintézkedésekkel próbálta igazolni az átlátható kormányzás melletti elkötelezettségét. Ehhez a magyar kormány biodíszletként használta azokat a civil szervezeteket, amelyek részt vállaltak Magyarország nyílt kormányzati akciótervének a kidolgozásában. Tavaly ősszel a Nyílt Kormányzati Együttműködés elkötelezett tagállamai ezért olyan eljárást (ún. response policy) alakítottak ki, amelynek keretében felszólíthatják a renitens tagországokat az OGP játékszabályainak a tiszteletben tartására. A legfontosabb, a hatalom által gyakran szem elől tévesztett játékszabály a kormányok és a civil szervezetek közötti hatékony együttműködés és az érdemi párbeszéd.

A magyar kormány nyílt kormányzati akciótervének kialakításában korábban közreműködő hazai civil szervezetekként többször jeleztük, hogy a folyamat elakadt. Hiányoltuk a valódi szakmai együttműködést és kritikusak voltunk a magyar kormány nyílt kormányzati törekvésekkel összeegyeztethetetlen intézkedéseivel szemben. Mindenekelőtt a közhatalom átláthatóságát romboló, és a közérdekű adatok hozzáférését súlyosan sértő törvények felülvizsgálatát kértük. A kormány többszöri megkeresésünk ellenére sem reagált a javaslatainkra, sőt, a legújabb intézkedéseivel tovább gyengíti az információszabadságot.

A kormány nyílt kormányzati eltökéltségének szinte teljes hiányát jelzi az információszabadság-törvény hétfőn elfogadott módosítása. A kormánytöbbség által néhány órás látszatvitát követően, kivételes sürgősséggel megszavazott módosítás további akadályokat gördít a közérdekű adatok nyilvánossága elé. A polgárait szolgáló és számonkérhetően működő közhatalomért tevékenykedő szervezetekként ezért a K-Monitor és a TASZ, valamint a TI Magyarország arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt.

Ez az eset is jól példázza, hogy a kormány az információszabadságot érintő szabályok kidolgozásában nemhogy nem tekint partnerként a civil szférára, de az átláthatóságot romboló törvények elfogadásával masszívan szembe megy a témához értő civil szervezetek álláspontjával.

A magyar kormány ezzel hiteltelenítette az ország Nyílt Kormányzati Együttműködésben való részvételét. Ezért arra kértük az OGP-t, hogy segítsen, a kormány és a civil szféra közötti valódi párbeszéd létrehozásában, hogy végre a gyakorlatban is érvényesüljenek az átláthatóság és a nyílt kormányzás elvei.

Az OGP-nek küldött levelet itt érhetik el, annak mellékletét, ami a civil szervezetek elleni kormányzati intézkedéseket részletezi, innen tölthetik le.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.

Nyílt levél az információszabadságért

2013. június 26-án kelt nyílt levelünkben a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az Infotv.azon új rendelkezése, mely a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismeréseket kivonja az Infotv. hatálya alól, sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot, az Alaptörvénybe ütközik.

Az Alkotmánybíróság zárt ajtók mögött hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.