Nem vagyunk biodíszlet! - a nyílt kormányzásért szólal fel a TASZ

A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez fordult a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozása, illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiánya miatt.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalom átláthatóságát. A kezdetben nyolc országot tömörítő szervezethez időközben hatvanöt kormány csatlakozott, Magyarország 2012 óta tagja az OGP-nek. A Nyílt Kormányzati Együttműködés lényegéhez tartozik, hogy a kormányok, az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve, elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű, meg a költségvetési adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására.

Az OGP tagállamok egy része, köztük Magyarország, látszatintézkedésekkel próbálta igazolni az átlátható kormányzás melletti elkötelezettségét. Ehhez a magyar kormány biodíszletként használta azokat a civil szervezeteket, amelyek részt vállaltak Magyarország nyílt kormányzati akciótervének a kidolgozásában. Tavaly ősszel a Nyílt Kormányzati Együttműködés elkötelezett tagállamai ezért olyan eljárást (ún. response policy) alakítottak ki, amelynek keretében felszólíthatják a renitens tagországokat az OGP játékszabályainak a tiszteletben tartására. A legfontosabb, a hatalom által gyakran szem elől tévesztett játékszabály a kormányok és a civil szervezetek közötti hatékony együttműködés és az érdemi párbeszéd.

A magyar kormány nyílt kormányzati akciótervének kialakításában korábban közreműködő hazai civil szervezetekként többször jeleztük, hogy a folyamat elakadt. Hiányoltuk a valódi szakmai együttműködést és kritikusak voltunk a magyar kormány nyílt kormányzati törekvésekkel összeegyeztethetetlen intézkedéseivel szemben. Mindenekelőtt a közhatalom átláthatóságát romboló, és a közérdekű adatok hozzáférését súlyosan sértő törvények felülvizsgálatát kértük. A kormány többszöri megkeresésünk ellenére sem reagált a javaslatainkra, sőt, a legújabb intézkedéseivel tovább gyengíti az információszabadságot.

A kormány nyílt kormányzati eltökéltségének szinte teljes hiányát jelzi az információszabadság-törvény hétfőn elfogadott módosítása. A kormánytöbbség által néhány órás látszatvitát követően, kivételes sürgősséggel megszavazott módosítás további akadályokat gördít a közérdekű adatok nyilvánossága elé. A polgárait szolgáló és számonkérhetően működő közhatalomért tevékenykedő szervezetekként ezért a K-Monitor és a TASZ, valamint a TI Magyarország arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne hirdesse ki ezt a törvényt.

Ez az eset is jól példázza, hogy a kormány az információszabadságot érintő szabályok kidolgozásában nemhogy nem tekint partnerként a civil szférára, de az átláthatóságot romboló törvények elfogadásával masszívan szembe megy a témához értő civil szervezetek álláspontjával.

A magyar kormány ezzel hiteltelenítette az ország Nyílt Kormányzati Együttműködésben való részvételét. Ezért arra kértük az OGP-t, hogy segítsen, a kormány és a civil szféra közötti valódi párbeszéd létrehozásában, hogy végre a gyakorlatban is érvényesüljenek az átláthatóság és a nyílt kormányzás elvei.

Az OGP-nek küldött levelet itt érhetik el, annak mellékletét, ami a civil szervezetek elleni kormányzati intézkedéseket részletezi, innen tölthetik le.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.

A TASZ véleményezte a titoktörvény módosító javaslatait

2008. szeptember 1. napján nyújtotta be a Kormány a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot, azonban az Országgyűlés nem tartott szavazást a javaslatról. A Javaslat eredeti szövege több téren komoly előrelépést jelenthetett volna – s eredeti formájukban jelent a mai napig – az állam átlátható működése terén. A TASZ a Javaslat benyújtása után a parlamenti képviselőknek megküldte az álláspontját, amelyben a az alapjogokat érintő hiányosságokra hívtuk fel a figyelmet. Az akkor írt álláspontunkban foglaltakat ma is fenntartjuk. A jelenleg hatályos szabályok újraszabályozása és korszerűsítése a TASZ szerint elengedhetetlen, ezért örömtelinek tartjuk, hogy az Országgyűlés újra napirendre veszi a Javaslatot.