Nyert a TASZ a KEHI ellen!

A TASZ 2014 szeptemberében beperelte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI), hogy kiderüljön, ki adta az utasítást a civil szervezetek elleni vizsgálatok megindítására. A bíróság 2015. február végén elsőfokon úgy döntött, hogy a TASZ-nak mindenben igaza volt és a KEHI-nek ki kell adnia az adatokat.

2014 nyarán a kormány támadás-sorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetekkel, köztük a TASZ-szal szemben. Ennek részeként a KEHI különböző dokumentumok átadására szólította fel a szervezetet, melyet a TASZ megtagadott, mivel vitatta az ellenőrzés jogalapját. Ugyanakkor a nyilvánosság tájékoztatása és az átláthatóság érdekében a TASZ az interneten elérhetővé tette a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.

A kormányzati ellenőrzés politikai és jogi fonákságát jól mutatja, hogy maguk az ellenőrzés alatt álló szervezetek sem tudhatták meg, hogy ki és milyen indokokkal adott utasítást a vizsgálat megindítására. A törvény szerint három opció lehetséges: a kormány, a miniszter vagy a miniszterelnök utasíthatja a KEHI elnökét. Ugyan a civilek ellenőrzése ekkor már rég megindult, a TASZ közérdekű adatigénylését döntés megalapozó adatokra hivatkozva utasították el.

Bő félévvel később a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy az alperes KEHI-nek ki kell adnia, hogy (1) a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntése alapján rendelték-e el a vizsgálatot, (2) szóban vagy írásban történt-e az utasítás és (3) amennyiben írásban, akkor az utasítást tartalmazó dokumentumot is.

Az ügy jogi megítélése kristálytiszta, ennek ellenére számítunk a KEHI időhúzó fellebbezésére. A TASZ készen áll rá, hogy folytassa a jogi harcot a KEHI-ellenőrzés hátterének felderítéséért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért.

Az elsőfokú ítélet itt olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A közpénz útjai kifürkészhetetlenek

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

Nincs rendben, hogy Horváth Andrásra rászállt a nyomozó iroda

2013: adott egy ellenőr, egy zöld dosszié és pár rendszerszintű áfacsalás

2017: az áfacsalások a NAV szerint nem áfacsalások, a zöld dosszié rég lefoglalva porosodik, az ellenőr pedig immár gyanúsított, hiszen nem miatta, hanem ellene indul büntetőeljárás. Ennyit a közérdekű bejelentők védelméről - mondhatnánk, de továbbra is elkötelezetten képviseljük a kiállásáért ellehetetleníteni próbált Horváth Andrást, és a rendőrség által nemrég közölt gyanúsítás ellen panaszt fogalmaztunk meg.

Amicus brief az MNB törvény módosításának alkotmányellenességéről

Ismeretes, hogy a köztársasági elnök 2016. március 9-én az Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára küldte meg az Alkotmánybíróságnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítását, amely átláthatatlanná tette volna az MNB által alapított jogi személyek közpénz-költéseit.