Nyert a TASZ a KEHI ellen!

A TASZ 2014 szeptemberében beperelte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI), hogy kiderüljön, ki adta az utasítást a civil szervezetek elleni vizsgálatok megindítására. A bíróság 2015. február végén elsőfokon úgy döntött, hogy a TASZ-nak mindenben igaza volt és a KEHI-nek ki kell adnia az adatokat.

2014 nyarán a kormány támadás-sorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetekkel, köztük a TASZ-szal szemben. Ennek részeként a KEHI különböző dokumentumok átadására szólította fel a szervezetet, melyet a TASZ megtagadott, mivel vitatta az ellenőrzés jogalapját. Ugyanakkor a nyilvánosság tájékoztatása és az átláthatóság érdekében a TASZ az interneten elérhetővé tette a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.

A kormányzati ellenőrzés politikai és jogi fonákságát jól mutatja, hogy maguk az ellenőrzés alatt álló szervezetek sem tudhatták meg, hogy ki és milyen indokokkal adott utasítást a vizsgálat megindítására. A törvény szerint három opció lehetséges: a kormány, a miniszter vagy a miniszterelnök utasíthatja a KEHI elnökét. Ugyan a civilek ellenőrzése ekkor már rég megindult, a TASZ közérdekű adatigénylését döntés megalapozó adatokra hivatkozva utasították el.

Bő félévvel később a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy az alperes KEHI-nek ki kell adnia, hogy (1) a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntése alapján rendelték-e el a vizsgálatot, (2) szóban vagy írásban történt-e az utasítás és (3) amennyiben írásban, akkor az utasítást tartalmazó dokumentumot is.

Az ügy jogi megítélése kristálytiszta, ennek ellenére számítunk a KEHI időhúzó fellebbezésére. A TASZ készen áll rá, hogy folytassa a jogi harcot a KEHI-ellenőrzés hátterének felderítéséért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért.

Az elsőfokú ítélet itt olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ levélben fordult Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz a kormányülések nyilvánosságáért

A Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz, melyben felkéri, hogy biztosítsa a kormányülések nyilvánosságát és változtassa meg az 1999 óta fennálló, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozó gyakorlatot.

Ne dőlj be az önkormányzati képviselődnek, ha százmilliós útfelújítást ígér

 
 
Ügyfelünk, Sándor István számtalanszor kapott arra ígéretet, hogy Miskolc város önkormányzata fel fogja újítani az utcát, ahol lakik. Választások jöttek, önkormányzati képviselők mentek, de az ígéretek csak nem teljesültek. Mit tehet ilyenkor az egyszeri állampolgár?

A kormány mulasztása akadályozza az információszabadság érvényesülését

2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.