Nyertünk, megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen

Megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen. A 18 éves fiatalember azzal vált ismertté, hogy miután felhívta a BKK figyelmét az online jegyárusítási rendszerük hibáira, a vállalat fejelentette őt és a rendőrség házkutatást is tartott a lakásában. Az etikus hackert mi képviseltük.

2017. július 18-án mutatott rá egy férfi a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) online jegyárusító rendszerében található biztonsági résre azzal, hogy 50 forintért vásárolt magának bérletet. Ezt a bérletet sosem használta, és nyilvánvalóan jóhiszeműen járt el, amikor azonnal jelezte is a cégnek a hibát. A BKK erre válaszul feljelentette a közérdekű bejelentőt, akinek lakásán a rendőrség is megjelent és házkutatást is tartottak nála. Mostani határozatával az ügyészség kimondta, hogy ügyfelünk tette nem bűncselekmény, hiszen az nem veszélyes a társadalomra. Ehhez képest meglepő következtetés, hogy a házkutatást jogszerűnek minősítette az ügyészség.

Elfogadhatatlannak tartjuk azt a gyakorlatot, ahogy a rendőrség a közérdekű bejelentők magánszféráját kezeli. Emlékezhetünk rá, hogy a szintén általunk képviselt  Horváth András, egykori NAV alkalmazott lakásában is házkutatást tartott a rendőrség az áfaügy kirobbanása után, holott később az ő ügyében is megszüntették a nyomozást. Elítéljük a gyakorlatot, amely alapján alaptalan indokkal megindíthatja a hatóság ezt az eljárást, ami miatt kártérítést csak hosszú évek pereskedése után kaphatnak a közérdekű bejelentők.

Jelen esetben akkor is felforgathatja a rendőrség valakinek a lakását, ha nem követ el bűncselekményt, hanem a társadalom érdekében cselekszik. Ezzel a gyakorlattal az állam megfélemlíti a közérdekű bejelentőket ahelyett, hogy támogatná őket.

Ügyfelünk jogi képviseletét Szegedi Zsolt látta el. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.

Azért még ne dőljünk hátra

avagy a nemzetközi sikerek ellenére veszélyesen lejt az információszabadság hazai terepe - és nem az adatigénylők javára

November 8-án valóban fontos - és sok szempontból helyes - ítéletet hirdetett az Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért elismerés illet minden résztvevőt, aki azért küzdött, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés minél szélesebb körben elérhető joggá váljon. A szabadságjog nemzetközi térnyerésével párhuzamosan azonban érdemes néhány aggasztó hazai trendet is megvizsgálni, mert az említett ítélethez hasonló ügyek gyakran évekig húzódnak, a magyar állam pedig ezalatt zavartalanul takargathatja, hogy például pontosan mire költi az adófizetők pénzét.

Igényelj közérdekű adatot, amíg lehet!

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülése

  • a véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltétele
  • a közpénzek elköltése ellenőrzésének eszköze
  • elengedhetetlen a korrupció elleni küzdelemben
  • más alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, és
  • biztosítása az állami szervek kötelessége.