Nyertünk, megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen

Megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen. A 18 éves fiatalember azzal vált ismertté, hogy miután felhívta a BKK figyelmét az online jegyárusítási rendszerük hibáira, a vállalat fejelentette őt és a rendőrség házkutatást is tartott a lakásában. Az etikus hackert mi képviseltük.

2017. július 18-án mutatott rá egy férfi a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) online jegyárusító rendszerében található biztonsági résre azzal, hogy 50 forintért vásárolt magának bérletet. Ezt a bérletet sosem használta, és nyilvánvalóan jóhiszeműen járt el, amikor azonnal jelezte is a cégnek a hibát. A BKK erre válaszul feljelentette a közérdekű bejelentőt, akinek lakásán a rendőrség is megjelent és házkutatást is tartottak nála. Mostani határozatával az ügyészség kimondta, hogy ügyfelünk tette nem bűncselekmény, hiszen az nem veszélyes a társadalomra. Ehhez képest meglepő következtetés, hogy a házkutatást jogszerűnek minősítette az ügyészség.

Elfogadhatatlannak tartjuk azt a gyakorlatot, ahogy a rendőrség a közérdekű bejelentők magánszféráját kezeli. Emlékezhetünk rá, hogy a szintén általunk képviselt  Horváth András, egykori NAV alkalmazott lakásában is házkutatást tartott a rendőrség az áfaügy kirobbanása után, holott később az ő ügyében is megszüntették a nyomozást. Elítéljük a gyakorlatot, amely alapján alaptalan indokkal megindíthatja a hatóság ezt az eljárást, ami miatt kártérítést csak hosszú évek pereskedése után kaphatnak a közérdekű bejelentők.

Jelen esetben akkor is felforgathatja a rendőrség valakinek a lakását, ha nem követ el bűncselekményt, hanem a társadalom érdekében cselekszik. Ezzel a gyakorlattal az állam megfélemlíti a közérdekű bejelentőket ahelyett, hogy támogatná őket.

Ügyfelünk jogi képviseletét Szegedi Zsolt látta el. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.