Nyilatkozat a fővárosi hétfői lövöldözésről

A Társaság a Szabadságjogokért megdöbbenésének ad hangot a 2005.09.05-én, hétfőn a fővárosban lefolytatott rendőri akcióval kapcsolatban.

Amint az a rendőrségi közleményből, és az MTI által korábban kiadott anyagból (Autós üldözés a fővárosban, 2005. szeptember 6. 06:57) is kiderül, a Budapest II. és III. kerületében lefolytatott üldözéses akció során az eljáró rendőrök két alkalommal is használták fegyverüket. Az első alkalommal akkor, amikor a feltartóztatni kívánt jármű vezetője megpróbálta a rendőröket elütni - ebben az esetben a lőfegyverhasználat jogszerű volt.

 A TASZ álláspontja szerint azonban az a fegyverhasználat, melyre további autós üldözés után került sor, súlyosan jogszabálysértő volt. Második alkalommal ugyanis a rendőrök akkor adtak le célzott lövéseket – melyek az egyik őrizetbe vett személyt súlyosan megsebesítették – amikor az elkövetők menekülni próbáltak. A TASZ felhívja a rendőrség és a nyilvánosság figyelmét arra, hogy ellentétben az amerikai filmekkel, a hatályos magyar törvények ilyen esetben nem adnak lehetőséget a lőfegyverhasználatra. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény nagyon pontosan szabályozza, mikor használhat egy rendőr fegyvert, és a vagyon elleni bűncselekmény feltételezett elkövetőjének elfogása nem tartozik ebbe a körbe. A jogszabályok arra valók, hogy betartsák őket – és ez különösen igaz a rend őreinek esetleges fegyverhasználatára vonatkozó törvényekre. Jogállamban a rendőrök nem használhatják fegyverüket akkor, ha erre a törvény nem biztosít kifejezett lehetőséget!

 Érdekes vonatkozása az ügynek, hogy a rendőrség az elsőnek kiadott sajtóközleményét, amelyből az derült ki, hogy célzott lövéseket adtak le a menekülőkre, a délután folyamán mindenféle jelzés nélkül lecserélte a honlapján. Az új szövegben már az áll, hogy „az egyik rendőr üldözés közben megbotlott, a jobb térdére és a fegyvert tartó jobb kezére esett. Ennek következtében egy vétlen lövés dördült el, mely eltalálta D.B.-t aki életveszélyes sérülést szenvedett”.

Nem értjük, hogy ha tényleg megbotlott a rendőr és úgy sült el a pisztolya, akkor miért nem ezt közölte eredetileg a BRFK. A megbotlásos verzió továbbá felveti azt a kérdést is, hogy valóban tudnak-e bánni a rendőrök a fegyverükkel, mert különösen aggasztó, hogy egy uszoda közelében, ahol sokan, köztük gyerekek is megfordulnak, ott a rendőrök véletlenül lelőnek valakit. Az amerikai filmekből nemcsak az a helyzet lehet ismerős, amikor a menekülő bűnöző után lő a rendőr, hanem az is, amikor véletlenül eltalál a közelben egy vétlen gyereket.

 A III. kerületi rendőrkapitányság példátlan gyorsasággal kivizsgálta a történteket és "jogszerűtlenséget elsődlegesen nem állapított meg" - mondta az index.hu hírportálnak a Budapesti rendőr-főkapitányság sajtósa. A TASZ őszintén örül ennek, azonban annak érdekében, hogy az elfogultság árnyéka se vetülhessen a tényfeltáró vizsgálatra elengedhetetlennek tartjuk, hogy a Belügyminisztérium és az Ügyészség igazságügyi szakértők bevonásával vizsgálja ki az ügyet.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

A TASZ véleménye a médiatörvények módosításáról

Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozattal alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseit. Az Országgyűlés elé beterjesztett módosítások, az indoklás szerint, az AB-határozatnak való megfelelést szolgálják. A TASZ álláspontja szerint azonban a Javaslat egyrészt ezt a célt csak részben valósítja meg, másrészt pedig egy sor olyan módosítást is tartalmaz, amelyek nem az AB-határozatból következő jogalkotói kötelezettségeknek tesznek eleget és ismét csak a kormánytöbbség érdekeinek megfelelően módosítanák az Mttv-t.