Nyílt levél az információszabadságért

2013. június 26-án kelt nyílt levelünkben a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az Infotv.azon új rendelkezése, mely a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismeréseket kivonja az Infotv. hatálya alól, sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot, az Alaptörvénybe ütközik.

Álláspontunk alátámasztására kifejtettük, hogy az Infotv. 30. § új (7) bekezdésében található, fent idézett megfogalmazás, bizonytalan jogfogalmakat tartalmaz. Nem állapítható meg ugyanis az, hogy pontosan mit jelent az egyes szervek gazdálkodásának „átfogó, számlaszintű”, illetve „tételes” vizsgálata. A módosításhoz fűzött részletes indokolás is mindössze annyit állapít meg, hogy a „közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét valamint törvényességét érintő ellenőrzések lefolytatására külön törvényben meghatározott szervek jogosultak és nem az Infotv. szerinti adatigénylő”. Ebből arra következtettünk, hogy a normaszöveg és annak indokolása alapján nem állapítható meg, hogy a jogkereső, adatigénylő polgárok az egyes állami szervek által végzett közpénzfelhasználással kapcsolatos mely adatok megismerésére maradtak jogosultak. Különösen aggályosnak találtuk azt, hogy a közérdekű adatok kezelői hivatottak a módosítás által bevezetett bizonytalan jogfogalmak értelmezésére, mert így az adatkezelők a maguk számára előnyös jogértelmezéssel előre nem felmérhető terjedelemben korlátozhatják a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Megállapítottuk, hogy az Infotv. új rendelkezése önkényes és részrehajló jogalkalmazást fog előidézni, ami jogbizonytalansághoz vezet. Rámutattunk, hogy annak jogszabályi lehetővé tétele, hogy az adatkezelő a közérdekű adatigénylést arra való hivatkozással tagadja meg, hogy az „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányul”, szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az információs alapjogokat. Ez a rendelkezés ugyanis a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jog érvényesülését nem más alapvető jog védelme érdekében korlátozza, hanem Alaptörvény ellenes jogalapot teremt az állami titkolózás további kiterjesztéséhez.

Az Infotv. módosítását illető jogi álláspontunk változatlan, érveinket az Alkotmánybíróság (AB) 21/2013. (VII. 19.) AB határozata tovább erősíti. Az AB e határozatában egyebek mellett azt szögezte le, hogy az Alaptörvény alapján „csak a feltétlenül szükséges mértékben” kerülhet sor a „közérdekű adatszolgáltatás megtagadására.” Az AB hivatkozott a Nemzeti Hitvallásra is, amely kinyilvánítja, hogy „népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy „közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget alapvető joggal szemben”, továbbá a „közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog nem korlátozható az adatkezelő szerv többletfeladatára való hivatkozással.”

Az AB kiemelte, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának tartalmi indokoltságát kétségtelen módon bizonyítani kell. Nem elegendő, ha a korlátozást valamely „nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás” támasztja alá. Az ugyanis az „Alaptörvény alapján […] a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan [és] szükségtelen korlátozásának” minősül. Végül az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy „önmagukban alapjog-sértők” azok a szabályok, amelyek „diszkrecionális jogkört adnak az adatkezelő szervnek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadására.”

Az Infotv. 30. §-ának új (7) bekezdése nem felel meg az Alkotmánybíróság idézett határozatában lefektetett követelményeknek. A közérdekű adatigénylés megtagadását lehetővé tévő új jogszabályi ok ugyanis az adatkezelő diszkrecionális jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy mi minősül „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló” adatkérésnek. A parttalanul alkalmazható megtagadási ok egyrészt lehetőséget nyújt arra, hogy az adatkezelők a csak valóban jelentős munkaráfordítással teljesíthető vagy éppen kényes adatkéréseket „átfogó, számlaszintű”, netán „tételes” minősítéssel lássák el, így bújva ki a teljesítés kötelezettsége alól. Ez legitimálná az AB által tilalmazott „kényelmi szempontú” adatmegtagadást. Másrészt annak diszkrecionális jellege miatt nem lesz megállapítható, hogy a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére” alapított adatmegtagadás mely tényleges, tartalmi érveken alapul. Ezért ez a rendelkezés sérti az AB által felállított másik tilalmat, a „nyilvánosság-korlátozási okra való formális” hivatkozással történő adatmegtagadást is.

Az Alkotmánybíróság 21/2013. (VII. 19.) AB határozatában megfogalmazott tételek megerősítik az Infotv. 30. §-a új (7) bekezdésének alkotmányellenességét alátámasztó korábbi érveinket. Meggyőződésünk, hogy újabb érveink megkönnyítik a jelzett jogszabályhely alaptörvény-ellenessége megállapításának és a megsemmisítésének az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e./ pontja alapján az Alkotmánybíróságnál történő kezdeményezését. Emiatt reméljük, hogy érdemben hozzájárulhatunk a közérdekű adatokhoz való hozzáférés Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében, valamint 39. cikk (2) bekezdésében biztosított alapvető jog sérelmének a megszüntetéséhez.

Budapest, 2013. július 29.

Tisztelettel:

Kapronczay Stefánia

Martin József Péter

Léderer Sándor

elnök

ügyvezető igazgató

igazgató

TASZ

TI-Magyarország

K-Monitor

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.