Nyílt levél az országgyűlési képviselőknek a Posta-törvény miatt

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy ne szavazzák meg a Posta átláthatatlanságát lehetővé tevő törvényjavaslatot.

nyílt levelet aláíró szervezetek elkeseredéssel észlelték, hogy Németh Szilárd kormánypárti képviselő a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését jelentősen korlátozó törvényjavaslatot terjesztett elő. Ez a törvényjavaslat illeszkedik a közérdekű adatok hozzáférését akadályozó törvények hosszú sorába.

A T/8829. számú törvényjavaslat értelmében a Magyar Posta és az általa tulajdonolt cégek titokban tarthatnák mindazokat az adatokat, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése e vállalkozások „üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. A nyílt levél jegyzői szerint az üzleti érdekek mint magánérdekek legitim védelmét a jelenlegi szabályok is biztosítják. Eszerint olyan adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, amelyek megismerése aránytalan sérelmet okozna. Mindez egyedileg mérlegelhetővé teszi a köz- és magánérdekeket. Minden ennél súlyosabb korlátozás elfogadhatatlan. A törvényjavaslat azonban igen nagyvonalú a Magyar Postával szemben, hiszen mindent aránytalan sérelemnek tekint, ami „bármely piaci versenytárs számára indokolatlan előnyt jelenthet”.

A civilek kiemelték, hogy Magyar Posta részvényeinek a 75%-a közvetlenül a magyar állam tulajdonában van, a fennmaradó 25%-ot pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete birtokolja. Ebben a szervezetében az FHB Bank és – a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül – a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Takarékbank meghatározó befolyással rendelkezik.

A szervezetek emlékeztetik a képviselőket, hogy Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezetet nyilvános elszámolásra kötelez, és kimondja, hogy a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. A törvényjavaslat nyilvánvalóan ellentmond az Alaptörvény itt idézett rendelkezéseinek, hiszen önkényesen és parttalanul korlátozza a közpénzből gazdálkodó Magyar Posta működésére vonatkozó adatok megismerését és akadályozza a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog érvényesülését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a  postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette. 

 

Nyílt levél az információszabadságért

2013. június 26-án kelt nyílt levelünkben a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az Infotv.azon új rendelkezése, mely a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismeréseket kivonja az Infotv. hatálya alól, sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot, az Alaptörvénybe ütközik.

Jogszerűtlenül titkolta a sávolyi projekt megvalósíthatósági tanulmányát az MFB

A Fővárosi Bíróság ma hozott elsőfokú ítéletében a KPMG pénzügyi tanácsadó cég által készített, a sávolyi motorpálya pénzügyi megvalósíthatóságáról szóló hatástanulmányának kiadására kötelezte a Magyar Fejlesztési Bankot.