Nyílt levél az országgyűlési képviselőknek a Posta-törvény miatt

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy ne szavazzák meg a Posta átláthatatlanságát lehetővé tevő törvényjavaslatot.

nyílt levelet aláíró szervezetek elkeseredéssel észlelték, hogy Németh Szilárd kormánypárti képviselő a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését jelentősen korlátozó törvényjavaslatot terjesztett elő. Ez a törvényjavaslat illeszkedik a közérdekű adatok hozzáférését akadályozó törvények hosszú sorába.

A T/8829. számú törvényjavaslat értelmében a Magyar Posta és az általa tulajdonolt cégek titokban tarthatnák mindazokat az adatokat, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése e vállalkozások „üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. A nyílt levél jegyzői szerint az üzleti érdekek mint magánérdekek legitim védelmét a jelenlegi szabályok is biztosítják. Eszerint olyan adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, amelyek megismerése aránytalan sérelmet okozna. Mindez egyedileg mérlegelhetővé teszi a köz- és magánérdekeket. Minden ennél súlyosabb korlátozás elfogadhatatlan. A törvényjavaslat azonban igen nagyvonalú a Magyar Postával szemben, hiszen mindent aránytalan sérelemnek tekint, ami „bármely piaci versenytárs számára indokolatlan előnyt jelenthet”.

A civilek kiemelték, hogy Magyar Posta részvényeinek a 75%-a közvetlenül a magyar állam tulajdonában van, a fennmaradó 25%-ot pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete birtokolja. Ebben a szervezetében az FHB Bank és – a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül – a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Takarékbank meghatározó befolyással rendelkezik.

A szervezetek emlékeztetik a képviselőket, hogy Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezetet nyilvános elszámolásra kötelez, és kimondja, hogy a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. A törvényjavaslat nyilvánvalóan ellentmond az Alaptörvény itt idézett rendelkezéseinek, hiszen önkényesen és parttalanul korlátozza a közpénzből gazdálkodó Magyar Posta működésére vonatkozó adatok megismerését és akadályozza a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog érvényesülését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Atomper - továbbra sem lehet megismerni a paksi kármentés részleteit

A Fővárosi Ítélőtábla április 20-án döntött az Energia Klub Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága elleni perének másodfokú tárgyalásán. A bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, az ügyben a jogi képviseletet a TASZ látja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár az Ítélőtábla döntése kedvező, a soron kívüli eljárás ellenére az Energia Klub továbbra sem ismerheti meg a kért adatokat.

Statisztika közérdekű adatkéréses perekről

A Fővárosi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amelyekben valaki közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indít pert. Ilyen szervnek számítanak a minisztériumok, a kormány, vagy például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az ORTT, a Magyar Energia Hivatal, stb. Megkérdeztük a Fővárosi Bíróságot, hogy hány ilyen ügyük volt.

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.