Nyíltan diktatórikus törvényeket léptetne életbe a kormány

A honvédség határokon belüli bevetésével és az illegális határátlépés szabálysértés helyett bűncselekménnyé nyilvánításával a rendszerváltás előtti gyakorlatot léptetné életbe a kormány. A TASZ ezért felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy a menekültek nagy száma miatt előállt emberi jogi krízishelyzetre hivatkozva se fogadjanak el az alkotmányosság alapkövetelményeit figyelmen kívül hagyó törvényt.

Az elmúlt hónapokban a háborús konfliktusok elől Magyarországra menekülő emberek nagy száma kétségtelenül az utóbbi évek legnagyobb hazai emberi jogi krízishelyzetét idézte elő. Súlyos fizikai és lelki sérülésekkel érkeznek Magyarországra emberek, akik a magyar államtól szinte semmilyen segítséget nem kapnak, az állam inkább azon dolgozik, hogy minél előbb visszaküldje őket Szerbiába, amelynek területéről Magyarországra érkeztek. Szenvedéseik enyhítésén hónapok óta szinte csak önkéntes civilek dolgoznak, akik élelemmel, ruhákkal, tisztálkodószerekkel és információval próbálják magánvagyonukból, szabadidejükben segíteni az arra rászorulókat. Ők ezzel olyan feladatot vállalnak magukra, amit a magyar államnak kellene ellátnia. A magyar államnak végre saját, alapvető erkölcsi és jogi kötelezettségeit kellene teljesítenie, ahelyett, hogy szabadságkorlátozással és a segítségnyújtástól való elrettentéssel leplezi a mulasztásait.

Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatok olyan jogkorlátozásokat vezetnének be, amelyeknek nincs meg az alkotmányos alapjuk. Eszerint például a kormány által elrendelt “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idején és helyén a rendőr magánlakásba engedély nélkül beléphet vagy behatolhat, ha ott feltehetően olyanok tartózkodnak, akik illegálisan lépték át a határt. Ez azt jelenti, hogy egy menekülő családnak fedelet nyújtó magyar állampolgárra – de gyakorlatilag bárkire – a rendőrség bármikor rátörheti az ajtót. A javaslat börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik Magyarország határán felállított szögesdrótkerítésen átlépnek, akik megrongálják a szögesdrótkerítést, vagy az építési munkát akadályozzák. Így praktikusan minden menekült egyben bűncselekmény elkövetője is lesz, akiket a konkrét büntetés mellett ki is kell utasítani az országból, még akkor is, ha ez családokat szakítana szét. A honvédség lőfegyver-használati joggal fog közreműködni nemcsak az erőszakos cselekmények elhárításában, hanem minden, a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedés során. Bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas más kényszerítő eszköz is használható lesz, ha az nem irányul az emberi élet kioltására. A javaslat szerint a gumilövedék, az elfogóháló, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát nem fog lőfegyverhasználatnak számítani, így az arra vonatkozó garanciális szabályoknak sem kell majd megfelelni.  Mint látható, a kormány ahelyett, hogy terveket dolgozna ki arra, hogy a menekültek szállása, élelmezése, utaztatása, egészségügyi ellátása biztosítva legyen, különösen a közelgő őszi-téli időszakban, inkább azon munkálkodik, hogy a menekültek és segítőik jogait korlátozza.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet nem szolgálhat annak alapjául, hogy az alapvető jogok gyakorlását felfüggesszék vagy hogy azokat a valóban szükséges mértéken túl és aránytalan mértékben korlátozzák. Csak azok a jogkorlátozások fogadhatók el a válsághelyzetre hivatkozva, amelyek a sérelmeket és szenvedéseket enyhítik, és az emberi jogok minél teljesebb érvényesülését szolgálják. A magyar állam elsőrendű kötelessége nem az országhatár, hanem az emberi jogok védelme.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Minimális büntetést kaptak a tiltakozó ápolók

A Sándor Mária vezetésével tiltakozó egészségügyi alkalmazottakat, akik az alacsony bérszínvonal és a kormány egészségügyi politikája ellen tiltakoztak az Erzsébet-hídón egy szeptemberi hajnalon, a TASZ közbenjárására csak jelentősen csökkentett szankciókkal sújtotta a szabálysértési hatóság.

Gyülekezési jogi útmutató

A TASZ kiemelt figyelmet fordít a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásának, érvényesülésének. Ennek a jognak a gyakorlása a demokratikus társadalmak és politikai intézményeik megfelelő működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Magyarország demokratikus jogállam, így a jogok gyakorlásának biztosítása az állam minden szervének alkotmányos feladata. Akkor is így van ez, ha a jogok ütköznek, a joggyakorlás mások jogait sérti. A rendőrségnek meghatározó szerepe van a békés gyülekezéshez való jog megfelelő érvényesülésében éppúgy, mint abban, hogy ha a gyülekezés jogsértő, akkor a korlátozása a lehető legkisebb mértékű legyen.