Nyíltan diktatórikus törvényeket léptetne életbe a kormány

A honvédség határokon belüli bevetésével és az illegális határátlépés szabálysértés helyett bűncselekménnyé nyilvánításával a rendszerváltás előtti gyakorlatot léptetné életbe a kormány. A TASZ ezért felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy a menekültek nagy száma miatt előállt emberi jogi krízishelyzetre hivatkozva se fogadjanak el az alkotmányosság alapkövetelményeit figyelmen kívül hagyó törvényt.

Az elmúlt hónapokban a háborús konfliktusok elől Magyarországra menekülő emberek nagy száma kétségtelenül az utóbbi évek legnagyobb hazai emberi jogi krízishelyzetét idézte elő. Súlyos fizikai és lelki sérülésekkel érkeznek Magyarországra emberek, akik a magyar államtól szinte semmilyen segítséget nem kapnak, az állam inkább azon dolgozik, hogy minél előbb visszaküldje őket Szerbiába, amelynek területéről Magyarországra érkeztek. Szenvedéseik enyhítésén hónapok óta szinte csak önkéntes civilek dolgoznak, akik élelemmel, ruhákkal, tisztálkodószerekkel és információval próbálják magánvagyonukból, szabadidejükben segíteni az arra rászorulókat. Ők ezzel olyan feladatot vállalnak magukra, amit a magyar államnak kellene ellátnia. A magyar államnak végre saját, alapvető erkölcsi és jogi kötelezettségeit kellene teljesítenie, ahelyett, hogy szabadságkorlátozással és a segítségnyújtástól való elrettentéssel leplezi a mulasztásait.

Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatok olyan jogkorlátozásokat vezetnének be, amelyeknek nincs meg az alkotmányos alapjuk. Eszerint például a kormány által elrendelt “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idején és helyén a rendőr magánlakásba engedély nélkül beléphet vagy behatolhat, ha ott feltehetően olyanok tartózkodnak, akik illegálisan lépték át a határt. Ez azt jelenti, hogy egy menekülő családnak fedelet nyújtó magyar állampolgárra – de gyakorlatilag bárkire – a rendőrség bármikor rátörheti az ajtót. A javaslat börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik Magyarország határán felállított szögesdrótkerítésen átlépnek, akik megrongálják a szögesdrótkerítést, vagy az építési munkát akadályozzák. Így praktikusan minden menekült egyben bűncselekmény elkövetője is lesz, akiket a konkrét büntetés mellett ki is kell utasítani az országból, még akkor is, ha ez családokat szakítana szét. A honvédség lőfegyver-használati joggal fog közreműködni nemcsak az erőszakos cselekmények elhárításában, hanem minden, a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedés során. Bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas más kényszerítő eszköz is használható lesz, ha az nem irányul az emberi élet kioltására. A javaslat szerint a gumilövedék, az elfogóháló, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát nem fog lőfegyverhasználatnak számítani, így az arra vonatkozó garanciális szabályoknak sem kell majd megfelelni.  Mint látható, a kormány ahelyett, hogy terveket dolgozna ki arra, hogy a menekültek szállása, élelmezése, utaztatása, egészségügyi ellátása biztosítva legyen, különösen a közelgő őszi-téli időszakban, inkább azon munkálkodik, hogy a menekültek és segítőik jogait korlátozza.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet nem szolgálhat annak alapjául, hogy az alapvető jogok gyakorlását felfüggesszék vagy hogy azokat a valóban szükséges mértéken túl és aránytalan mértékben korlátozzák. Csak azok a jogkorlátozások fogadhatók el a válsághelyzetre hivatkozva, amelyek a sérelmeket és szenvedéseket enyhítik, és az emberi jogok minél teljesebb érvényesülését szolgálják. A magyar állam elsőrendű kötelessége nem az országhatár, hanem az emberi jogok védelme.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Több technót a rendőrségre!

A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.