Nyilvánosak a budapesti térfigyelő kamerák adatai - döntött a Legfelsőbb Bíróság

A per fontos tanulsága, hogy a jelek szerint úgy figyeli több száz kamera éjjel-nappal az életünket, hogy a kamerás térfigyelés bűnmegelőzési hatékonyságáról semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik a rendőrség. A Legfelsőbb Bíróság döntésével egy darabot visszaadott a háborítatlan magánszférához való jogunkból, mostantól legalább tudhatjuk, hogy mikor és hol működnek a kamerák, és ezáltal kevésbé leszünk kiszolgáltatva a minket figyelőknek. A nyilvánosságra hozott közérdekű adatok alapján pedig könnyebben megítélhetjük, hogy milyen árat kell fizetnünk a közbiztonság ígéretéért.

2007. március 28-án a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban az információszabadság és az információs önrendelkezési jog javára döntött. A TASZ 2004-ben indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mivel az a rendőrség által működtetett térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat nem adta ki. A kamerák elhelyezkedésével, működtetésével, hatékonysági és gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban tettünk fel kérdéseket a rendőrségnek, amely többek között megtagadta a kamerákat ábrázoló térképek, valamint a kerületi kapitányságok és a kerületi önkormányzatok által a kamerarendszerek üzemeltetésére kötött szerződések kiadását.



2006 novemberében a pert a TASZ már jogerősen megnyerte, de a BRFK rendkívüli perorvoslatért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A legmagasabb hazai bírói fórum felülvizsgálati döntésében ezúttal kimondta, hogy a rendőrség köteles a lakosságot arról tájékoztatni, hogy pontosan hol működnek térfigyelő kamerák, és a tájékoztatás alól nem bújhat ki bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva. A bíróság ítéletében azt is kimondta, hogy a rendőrség térfigyelő kamerákkal kapcsolatos szerződéseit nyilvánosságra kell hozni.



Az LB néhány pontban megváltoztatta a korábbi jogerős ítéletet. Ennek megfelelően nem kell a rendőrségnek a már kiadott statisztikákon és hatástanulmányokon kívül újabbakat kiadnia, mivel a per során kiderült, hogy azon a néhány statisztikán kívül 2004-ig semmilyen felmérést nem végeztek arról, hogy hogyan és mennyire hatékonyan működnek a kamerarendszerek. Továbbá a rendőrségnek a fejlesztési elképzeléseit sem kell nyilvánosságra hoznia.





Itt olvashat többet a perről



Tekintse meg a New York-i kamerák térképét!

Budapestről is hasonlót fogunk készíteni, amikor a rendőrség megküldi az adatokat.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elhibázott jogalkotás: az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével az Európai Unió jogát sérti Magyarország

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az adatvédelmi biztos védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.

Téves Pintér Sándor álláspontja a levéltitoksértésről

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint levéltitok megsértésének a büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg, amikor Jose Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének a magyar miniszterelnökhöz írt levele nyilvánosságra került. A TASZ álláspontja szerint a levelet Mong Attila újságíróhoz kiszivárogtató forrás nem követett el bűncselekményt.

Módosították az adatvédelmi törvényt

Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.