Nyilvánosak a budapesti térfigyelő kamerák adatai - döntött a Legfelsőbb Bíróság

A per fontos tanulsága, hogy a jelek szerint úgy figyeli több száz kamera éjjel-nappal az életünket, hogy a kamerás térfigyelés bűnmegelőzési hatékonyságáról semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik a rendőrség. A Legfelsőbb Bíróság döntésével egy darabot visszaadott a háborítatlan magánszférához való jogunkból, mostantól legalább tudhatjuk, hogy mikor és hol működnek a kamerák, és ezáltal kevésbé leszünk kiszolgáltatva a minket figyelőknek. A nyilvánosságra hozott közérdekű adatok alapján pedig könnyebben megítélhetjük, hogy milyen árat kell fizetnünk a közbiztonság ígéretéért.

2007. március 28-án a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban az információszabadság és az információs önrendelkezési jog javára döntött. A TASZ 2004-ben indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mivel az a rendőrség által működtetett térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat nem adta ki. A kamerák elhelyezkedésével, működtetésével, hatékonysági és gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban tettünk fel kérdéseket a rendőrségnek, amely többek között megtagadta a kamerákat ábrázoló térképek, valamint a kerületi kapitányságok és a kerületi önkormányzatok által a kamerarendszerek üzemeltetésére kötött szerződések kiadását.



2006 novemberében a pert a TASZ már jogerősen megnyerte, de a BRFK rendkívüli perorvoslatért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A legmagasabb hazai bírói fórum felülvizsgálati döntésében ezúttal kimondta, hogy a rendőrség köteles a lakosságot arról tájékoztatni, hogy pontosan hol működnek térfigyelő kamerák, és a tájékoztatás alól nem bújhat ki bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva. A bíróság ítéletében azt is kimondta, hogy a rendőrség térfigyelő kamerákkal kapcsolatos szerződéseit nyilvánosságra kell hozni.



Az LB néhány pontban megváltoztatta a korábbi jogerős ítéletet. Ennek megfelelően nem kell a rendőrségnek a már kiadott statisztikákon és hatástanulmányokon kívül újabbakat kiadnia, mivel a per során kiderült, hogy azon a néhány statisztikán kívül 2004-ig semmilyen felmérést nem végeztek arról, hogy hogyan és mennyire hatékonyan működnek a kamerarendszerek. Továbbá a rendőrségnek a fejlesztési elképzeléseit sem kell nyilvánosságra hoznia.





Itt olvashat többet a perről



Tekintse meg a New York-i kamerák térképét!

Budapestről is hasonlót fogunk készíteni, amikor a rendőrség megküldi az adatokat.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.