Nyilvánosak a budapesti térfigyelő kamerák adatai - döntött a Legfelsőbb Bíróság

A per fontos tanulsága, hogy a jelek szerint úgy figyeli több száz kamera éjjel-nappal az életünket, hogy a kamerás térfigyelés bűnmegelőzési hatékonyságáról semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik a rendőrség. A Legfelsőbb Bíróság döntésével egy darabot visszaadott a háborítatlan magánszférához való jogunkból, mostantól legalább tudhatjuk, hogy mikor és hol működnek a kamerák, és ezáltal kevésbé leszünk kiszolgáltatva a minket figyelőknek. A nyilvánosságra hozott közérdekű adatok alapján pedig könnyebben megítélhetjük, hogy milyen árat kell fizetnünk a közbiztonság ígéretéért.

2007. március 28-án a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban az információszabadság és az információs önrendelkezési jog javára döntött. A TASZ 2004-ben indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mivel az a rendőrség által működtetett térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat nem adta ki. A kamerák elhelyezkedésével, működtetésével, hatékonysági és gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban tettünk fel kérdéseket a rendőrségnek, amely többek között megtagadta a kamerákat ábrázoló térképek, valamint a kerületi kapitányságok és a kerületi önkormányzatok által a kamerarendszerek üzemeltetésére kötött szerződések kiadását.



2006 novemberében a pert a TASZ már jogerősen megnyerte, de a BRFK rendkívüli perorvoslatért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A legmagasabb hazai bírói fórum felülvizsgálati döntésében ezúttal kimondta, hogy a rendőrség köteles a lakosságot arról tájékoztatni, hogy pontosan hol működnek térfigyelő kamerák, és a tájékoztatás alól nem bújhat ki bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva. A bíróság ítéletében azt is kimondta, hogy a rendőrség térfigyelő kamerákkal kapcsolatos szerződéseit nyilvánosságra kell hozni.



Az LB néhány pontban megváltoztatta a korábbi jogerős ítéletet. Ennek megfelelően nem kell a rendőrségnek a már kiadott statisztikákon és hatástanulmányokon kívül újabbakat kiadnia, mivel a per során kiderült, hogy azon a néhány statisztikán kívül 2004-ig semmilyen felmérést nem végeztek arról, hogy hogyan és mennyire hatékonyan működnek a kamerarendszerek. Továbbá a rendőrségnek a fejlesztési elképzeléseit sem kell nyilvánosságra hoznia.





Itt olvashat többet a perről



Tekintse meg a New York-i kamerák térképét!

Budapestről is hasonlót fogunk készíteni, amikor a rendőrség megküldi az adatokat.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Fővárosi Bíróság ma meghozta elsőfokú ítéletét a TASZ kontra Országos Rendőr-Főkapitányság perének harmadik tárgyalásán

A mai napon a TASZ részben pert nyert az ORFK ellen. A Bíróság azon utasítások és intézkedések kiadására kötelezte az ORFK-t, mely a lakosság széles körét érinthetik. A TASZ fellebbezni fog. Olvassa el az ítélet részleteit, illetve a per előzményeit!

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Kitűzték az Alkotmánybíróság elleni perünk következő tárgyalását

(IDŐPONT-VÁLTOZÁS!) A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-én 8.30-kor tárgyalja 1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. fszt. V. tárgyalótermében a Társaság a Szabadságjogokért által a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága ellen közérdekű adat közlésére kötelezés iránt indított pert.