Olvassa el a lobbitörvény tervezetét!

Majd négy év telt el azóta, hogy lobbitörvényt terjesztettek a Parlament elé. Most egy újabb tervezeten dolgozik az Igazságügyi Minisztérium, amelyről mindezidáig semmi konkrétumot nem árult el. A TASZ közérdekű adatként kikérte a dokumentumot és honlapján közzé teszi azt.

A tervezet kikérésével együtt néhány kérdést is feltettünk a miniszternek, melyekre részben választ is kaptunk, de az természetesen döntés-előkészítő adatnak minősült, hogy mely szervezetek véleményezhették a tervezetet. A sajtóból annyi derült csak ki, hogy az Első Magyar Lobbiszövetség pozitívan értékeli az anyagot, tehát ők megkapták, azonban a minisztérium nem volt elég bátor ahhoz, hogy nyilvános vitára bocsássa a dokumentumot.

A TASZ a közérdekű adatkérése nyomán igen rövid határidőt kapott véleményének kifejtésére, melyet alább olvashatnak:

A megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés szabályait álláspontunk szerint is törvényben szükséges szabályozni, azonban véleményünk szerint a részünkre megküldött törvénytervezet koncepcionálisan elhibázott. A törvény hatálya az érdekérvényesítők indokolatlanul szűk körére terjedne csak ki. Meggyőződésünk, hogy minden olyan tevékenységet, amely közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányul, azonos törvényben kell szabályozni. Elvárható, hogy az üzletszerűen lobbizó gazdasági társaságok, a tagság érdekeit képviselő egyesületek, szerveződések, továbbá a tagsággal nem rendelkező, de közérdekű célok érdekében tevékenykedő szervezetek azonos jogok és kötelezettségek alapján végezzék érdekérvényesítő tevékenységüket. E három szervezettípusnak ugyanis ugyanaz a célja: közhatalmi döntéseket akarnak befolyásolni.

Jelen törvénytervezet az üzletszerűen működő érdekérvényesítőknek teljesen indokolatlanul biztosítana előnyt a nem profit alapú szervezetekkel szemben (melyek közül a tervezetben a nem a saját tagsága érdekeit képviselő, közérdekű lobbitevékenységet folytató szervezetekről szó sem esik). A hatályos jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei nem biztosítják ez utóbbi szervezeteknek a tervezet 25.§-ban foglalt lehetőségeket. Érthetetlen, hogy a profit alapon dolgozó lobbisták milyen alapon kapnának bármivel több jogosítványt a köz vagy egyes (gyakran kiszolgáltatott) társadalmi csoportok érdekében fellépő szervezeteknél. Nehezen elgondolható, hogy mely alkotmányos jog érvényesülése érdekében van szüksége erre a hátrányos megkülönböztetésre.

A tervezet jelentős részét kitevő nyilvántartási- és a szankció-rendszer szinte egésze megfelelően alkalmazható lenne a nem profit alapon működő szervezetek esetében is, azzal az eltéréssel, hogy a lobbizásból gazdasági haszonra szert tevő vállalkozások esetében a súlyos bírságok kiszabása magából a rendszerből következik. Ne tegyen szert törvénytelen előnyre egyetlen anyagi haszon reményében dolgozó érdekérvényesítő sem, és ne érje meg neki a bírságot szokásos költségként kezelni. Ezzel szemben a nem profit alapon működő szervezetek esetében nem a profit elvonása a megfelelő korlátozás, hiszen e szervezetek működése eltérő természetű.

A törvénytervezet részleteinek véleményezésébe azért nem bocsátkoztunk, mert azt jelen formájában a fent kifejtettek miatt nem tartjuk alkalmasnak az érdemi vitára. Amennyiben a törvénytervezet szabályozási köre az imént kifejtettekkel összhangban megváltozik, akkor szívesen véleményezzük az újabb szövegváltozatot a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 31.§-ban, illetve a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 29. pontjában meghatározott határidők szerint.

Kapcsolódó anyagok:

- Új lobbitörvény tervezet
-
Lobbitörvény javaslat 2001-ből
- A 2001-es lobbitörvény javaslat nyomai a Parlament honlapján
- Az Európai Parlament érdekérvényesítési szabályai
- Vacsorával győzködhetik a képviselőket a lobbisták
- Lobbiparagrafusok: kijáróka- Figyelő

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Elfogadhatatlan a paksi beruházás teljes titkosítása

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.