Olvassa el a lobbitörvény tervezetét!

Majd négy év telt el azóta, hogy lobbitörvényt terjesztettek a Parlament elé. Most egy újabb tervezeten dolgozik az Igazságügyi Minisztérium, amelyről mindezidáig semmi konkrétumot nem árult el. A TASZ közérdekű adatként kikérte a dokumentumot és honlapján közzé teszi azt.

A tervezet kikérésével együtt néhány kérdést is feltettünk a miniszternek, melyekre részben választ is kaptunk, de az természetesen döntés-előkészítő adatnak minősült, hogy mely szervezetek véleményezhették a tervezetet. A sajtóból annyi derült csak ki, hogy az Első Magyar Lobbiszövetség pozitívan értékeli az anyagot, tehát ők megkapták, azonban a minisztérium nem volt elég bátor ahhoz, hogy nyilvános vitára bocsássa a dokumentumot.

A TASZ a közérdekű adatkérése nyomán igen rövid határidőt kapott véleményének kifejtésére, melyet alább olvashatnak:

A megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés szabályait álláspontunk szerint is törvényben szükséges szabályozni, azonban véleményünk szerint a részünkre megküldött törvénytervezet koncepcionálisan elhibázott. A törvény hatálya az érdekérvényesítők indokolatlanul szűk körére terjedne csak ki. Meggyőződésünk, hogy minden olyan tevékenységet, amely közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányul, azonos törvényben kell szabályozni. Elvárható, hogy az üzletszerűen lobbizó gazdasági társaságok, a tagság érdekeit képviselő egyesületek, szerveződések, továbbá a tagsággal nem rendelkező, de közérdekű célok érdekében tevékenykedő szervezetek azonos jogok és kötelezettségek alapján végezzék érdekérvényesítő tevékenységüket. E három szervezettípusnak ugyanis ugyanaz a célja: közhatalmi döntéseket akarnak befolyásolni.

Jelen törvénytervezet az üzletszerűen működő érdekérvényesítőknek teljesen indokolatlanul biztosítana előnyt a nem profit alapú szervezetekkel szemben (melyek közül a tervezetben a nem a saját tagsága érdekeit képviselő, közérdekű lobbitevékenységet folytató szervezetekről szó sem esik). A hatályos jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei nem biztosítják ez utóbbi szervezeteknek a tervezet 25.§-ban foglalt lehetőségeket. Érthetetlen, hogy a profit alapon dolgozó lobbisták milyen alapon kapnának bármivel több jogosítványt a köz vagy egyes (gyakran kiszolgáltatott) társadalmi csoportok érdekében fellépő szervezeteknél. Nehezen elgondolható, hogy mely alkotmányos jog érvényesülése érdekében van szüksége erre a hátrányos megkülönböztetésre.

A tervezet jelentős részét kitevő nyilvántartási- és a szankció-rendszer szinte egésze megfelelően alkalmazható lenne a nem profit alapon működő szervezetek esetében is, azzal az eltéréssel, hogy a lobbizásból gazdasági haszonra szert tevő vállalkozások esetében a súlyos bírságok kiszabása magából a rendszerből következik. Ne tegyen szert törvénytelen előnyre egyetlen anyagi haszon reményében dolgozó érdekérvényesítő sem, és ne érje meg neki a bírságot szokásos költségként kezelni. Ezzel szemben a nem profit alapon működő szervezetek esetében nem a profit elvonása a megfelelő korlátozás, hiszen e szervezetek működése eltérő természetű.

A törvénytervezet részleteinek véleményezésébe azért nem bocsátkoztunk, mert azt jelen formájában a fent kifejtettek miatt nem tartjuk alkalmasnak az érdemi vitára. Amennyiben a törvénytervezet szabályozási köre az imént kifejtettekkel összhangban megváltozik, akkor szívesen véleményezzük az újabb szövegváltozatot a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 31.§-ban, illetve a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 29. pontjában meghatározott határidők szerint.

Kapcsolódó anyagok:

- Új lobbitörvény tervezet
-
Lobbitörvény javaslat 2001-ből
- A 2001-es lobbitörvény javaslat nyomai a Parlament honlapján
- Az Európai Parlament érdekérvényesítési szabályai
- Vacsorával győzködhetik a képviselőket a lobbisták
- Lobbiparagrafusok: kijáróka- Figyelő

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.

Vértesi-erőmű ügy: Nyilvánosak a csődeljárás alatt álló állami cég szerződései

A Tatabányai Városi Bíróság döntésének értelmében a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt.-nek ki kell adnia a TASZ által képviselt Bodoky Tamás újságíró részére a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban kötött szerződéseket, a Vértesi Erőmű 2009. tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.

Meghívó tárgyalásra: Bodoky Tamás vs. MFB

Március 4-én, csütörtökön, 09.30-kor első fokon tárgyalja a Fővárosi Bíróság, hogy vajon közérdekű adatnak számít-e a sávolyi motoGP beruházás megvalósíthatósági tanulmánya.