Örömteli fejlemények az új büntetőeljárási törvény tervezetében

Az 1998-ban elfogadott büntetőeljárási kódex helyett új készül, amelynek tervezetét megkaptuk és véleményeztük.

Örömünket legalább két fejlemény okozza. Egyrészről a büntetőeljárási kódex társadalmi egyeztetése során a Társaság a Szabadságjogokért valódi lehetőséget kapott arra, hogy szakmai véleménye megfogalmazásával részt vegyen az előkészítő munkában, meglátásaival hozzájárulhasson a kodifikáció sikeréhez. Régebben erre rendszeresen módunk nyílt, de az utóbbi időben a kormányzat többnyire nem volt kíváncsi a véleményünkre. A büntetőeljárási törvény társadalmi egyeztetése viszont normális kormányzat és civil viszonyra emlékeztet.

Másrészről pedig az új kódex megfelelő megoldással szolgál egy sor olyan problémára, amelyet már évek óta kifogásolunk: a tervezet például szakít azzal az évtizedes hagyománnyal, hogy hivatalos személyek sérelmére elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén az egyébként magánvádas eljárás közvádassá válik. Véget ér az is, hogy a büntetőeljárásról, és azon belül a bírósági tárgyalásról kizárólag a sajtó tájékoztathatja a nyilvánosságot, ez a megközelítés ugyanis mára meghaladott, elvi és gyakorlati problémákat is okoz. Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása esetét is kellően szűk körben tenné lehetővé a törvény. A leplezett eszközök (titkos információszerzés) alkalmazásáról pedig a bíróságnak úgy kell döntenie, hogy figyelembe veszi, hogy azokkal milyen mértékben avatkoznak be az érintettek magánszférájába.

Természetesen nem vagyunk mindennel elégedettek, tettünk jobbító javaslatokat is, reményeink szerint nyitott fülekre találnak. A vélemény letölthető innen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.