Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban  a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek  kutatómunkát végeztek a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása kapcsán felmerülő legfontosabb problématerületek, a vonatkozó nemzetközi ajánlások és nemzetközi szabályozási modellek területén. 

Az öt civil szervezet közös levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, amelyben azt kértük, hogy  biztosítson számunkra személyes egyeztetési lehetőséget az új Büntető Törvénykönyv kodifikációjáért felelős minisztériumi szakemberekkel kutatásunk eredményeinek, javaslataink megosztásának céljából. 

A TASZ évek óta foglalkozik a rasszista, homofób, antiszemita indíttatású, vagy egyéb előítéletességen alapuló bűncselekmények elleni hatósági fellépés hiányosságaival. A közös levélben megfogalmazott javaslatok célja, hogy a szabályozás javításán keresztül segítsük a jogalkalmazók munkáját a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása és az elkövetők megfelelő felelősségre vonása érdekében. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa  egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét.

"Szabadulás a gyűlölettől” – éves jelentés a gyűlölet-bűncselekményekről Európában

A Minority Rights Groups International (MRG) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet ma hozta nyilvánosságra angol nyelvű éves jelentését, amely Európa különböző országaiban a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéddel és erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A kiadvány példákat és esettanulmányokat is bemutat Bulgáriáról, az Egyesült Királyságról, Franciaországról, Grúziáról, Görögországról, Magyarországról, Oroszországról, Törökországról és Ukrajnáról. A magyar esettanulmányt Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője írta.